A BRG FM05-80/MH URH adó-vevő bemutatása

"Külső kezelős Maros-B"


A cikk első részében bemutatásra került a '70-es évek magyar híradástechnikai iparának korszerű készüléke: a MAROS-B. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár URH adó-vevőjének mindennapos használata a nagy tömeg, és fizikai méretek miatt meglehetősen kényelmetlen volt. A későbbiek során ezért készítettek egy ún. külső kezelős változatot, amelynél a rádiót nem kellett minden megszólaláskor kézbe venni: az mindvégig a saját tokjában maradhatott, az adásgombot is tartalmazó kézibeszélőt pedig a felhasználó számára kényelmes helyen lehetett elhelyezni. Az FM05-80/MH típus a 80 MHz-es URH sávban üzemel, a többi MAROS-sal megegyezően 0,4 W rádiófrekvenciás kimenőteljesítménnyel. Mivel a hangszóró-mikrofon, valamint az adásgomb is átkerült a kézibeszélőre, így a rádió még puritánabbá vált: csupán a főkapcsoló, és a négyállású csatornaválasztó maradt meg az előlapon.
A jobb alsó sarokban lévő fotón jól látható, hogy ennél a kivitelnél a BNC csatlakozóra elsőre hasonlító, ám bajonett helyett menetes rögzítésű, ún. TNC antennaaljzat került elhelyezésre. A kézibeszélő egy sokpólusú, szovjet gyártmányú késes csatlakozón keresztül illeszthető a rádióhoz. Ez a csatlakozótípus amellett, hogy hazánkban nem számít szabványosnak, nem védett a fordított csatlakoztatás ellen, és sajnos a kontakthibák melegágyának is tekinthető.
A bemutatott példányt a szolnoki rádióamatőr találkozón vásároltam meg 2001-ben. Egy-két apróbb sérüléstől eltekintve nagyon megkímélt állapotban maradt meg az utókornak.
A hátlapon lévő gyári táblán az alábbi üzemi frekvenciák szerepelnek:
82,510 MHz
82,130 MHz
82,210 MHz
82,470 MHz
Bekapcsolva a készüléket, szokatlan csendet tapasztalhatunk a sávban. Ez azonban ne tévesszen meg senkit!
A jelenleg érvényes jogi szabályozások szerint ez a tartomány kizárólagos jelleggel, katonai célra (!) van kijelölve. Ezúton szeretnék mindenkit lebeszélni arról, hogy ebben a tartományban rádiózzon! A hazánkban jelenleg engedély és díjfizetés nélkül használható frekvenciákat egy külön cikkben ismertetem.


A harmadik fotón jól látszik, hogy az illetéktelen felnyitás utólagos bizonyíthatósága érdekében lezárt csavarfejen még sértetlen a pecsét! Ellentétben sok MAROS-B-vel, ebbe a rádióba még nem túrt bele senki. A belsejébe betekintve ugyanolyan (MEV gyártmányú) - az integrált áramkörök (IC-k) elődjének tekinthető - ún. vékonyréteg-moduláramkörökkel találkozhatunk, mint amikkel a cikk első részében már megismerkedhettünk.
Érdekesség, hogy a Yaxley (forgó)kapcsolók japán gyártmányúak, ám tapasztalatom szerint épp ezek a leggyengébb láncszemei az amúgy maga korában korszerűnek mondható rádiónak: több olyan példánnyal találkoztam már, amelyeknél a végállásnál nem akad meg a tengely, hanem teljesen körbe lehet forgatni azt, ezáltal nem győződhetünk meg róla egyértelműen, hogy épp melyik csatornán áll a rádió. A korai modelleknél típushibának számító, az üzemi feszültségnél (9 V) mindössze +1 volttal nagyobb értéknél már tönkremenő tantál kondenzátor helyett ennél a később készült modellnél már 16 voltos példány került beszerelésre.

A rádió belsejét bemutató fotón jól látszik a modulrendszerű felépítés, amely egyrészt megkönnyítette a gyártást, másrészt a későbbi javítási munkákat is gyorsabbá, egyszerűbbé tette.

Bár a MAROS-B eredetileg hordozható üzemre készült, - más nem lévén - gyakorta használták telepített készülékként, tetőantennával. A rádió rögzítését, és a tápellátást egyben megoldotta a fotón látható, falra szerelhető, ún. "stabil táprész", amely robosztusságát tekintve valószínűleg az atomháborút is túlélné. Vastag lemezből készített házában egy 9 V-os stabilizált tápegység foglal helyet, amelynek működését nem LED, hanem klasszikus izzólámpa indikálja. Sötétben, bekapcsolt állapotban kellemes, vörös színű hangulatfénnyel teríti be a szobát. ;)
A főkapcsoló jól érezhetően (és főleg: hallhatóan!) kapcsol: itt nincs ívhúzás, vagy a bizonytalan érintkezésből adódó hibás működés!

Ez a bemutató 2018.10.29-én készült, az eredeti, 2002. december 15-én publikált írásom felhasználásával, amelyhez anno HG9MCK Ernő, és Kovács F. Péter nyújtott segítséget.
Szegecs