Amikor még fizetni kellett a CB-zésért...

Visszatekintés: az 1985-ben bevezetett CB-s frekvenciahasználati díj



Ma már teljesen természetesnek vesszük, hogy CB-rádiót bárki külön engedélykérés, és díjfizetés nélkül használhat, - pedig ez nem volt mindig így...
A '80-as években megjelent napilapokat átböngészve több olyan cikket is találtam, amelyek az 1985-től bevezetett - a magán CB felhasználók számára kötelezően fizetendő - frekvenciahasználati díjjal, és annak fogadtatásával foglalkoznak. A legrészletesebben talán a Magyar Hírlap "Panaszkodnak a CB-sek - Árvita a Postával" című, 1985. március 6-án megjelent cikk mutatta be a helyzetet:


"A CB-rádiósoknak, a korábbi gyakorlattal ellentétben, 1985. február 1-től fizetniük kell a sávhasználatért. A közületeket nem érte meglepetés, ők eddig is csak akkor forgalmazhattak az adó-vevőjükkel, ha kifizették a díjat. A magánkézben lévő készülékek gazdái között viszont érthető visszatetszést keltett az intézkedés, s ennek a rádió múlt szombati 168 óra című adásában is hangot adtak.

„A posta nem nyújt semmi ellenszolgáltatást, csak bezsebeli a pénzt. Be kellene perelni jogtalan haszonszerzés címen.” „Megvárták, amíg az egész országban népszerűvé és nélkülözhetetlenné válik a CB, s csak aztán rótták ki a tekintélyes summát, amikor már mindenki 8— 60 ezer forintot befektetett a maga készülékébe.” „Mindig is a levegőben lógott, hogy fizetnünk kell a 27 megahertzes frekvenciasáv használatáért, az összeg azonban túl nagy, hiszen ezen a sávon működnek például az orvosi műszerek, és ez alaposan megnehezíti a forgalmazást.” Ilyen és ehhez hasonló véleményeket lehetett hallani a CB-sektől, akik megjegyzéseikre a Magyar Posta illetékeseitől várják a választ.

Mindenért fizetni?

— Az igaz, hogy a 27 MHz-es frekvenciasáv, az egész világon az ipari, tudományos és orvosi berendezések számára van fenntartva, ám 1979-ben olyan nemzetközi egyezmény született, amely lehetővé tette, hogy a kevéssé terhelt sávot egyéb célokra is hasznosíthassuk. Azzal a kikötéssel persze, hogy az ebben a tartományban dolgozó adóvevők nem élveznek olyan védelmet, mint más esetekben — tájékoztat Pete József, a műsorszóró osztály csoportvezetője. — S meg kell mondanom, hogy a CB-seknek igazán nem lehet okuk panaszra, hiszen az említett berendezések az összesből legfeljebb 1—2 csatornát foglalnak le.
— Miért a CB-seknek mennyi áll rendelkezésükre?
— Magyarországon a 40 csatornás adóvevők a legelterjedtebbek, a csaknem 27 ezer magános legfeljebb ennyit használhat. A mintegy 25 ezer közületi készülék számára 26 csatornát engedélyeztünk. Ebből is látható, milyen liberális a posta, hiszen például Angliában, ahol másfél millió CB-s van, mindössze 22 csatorna áll a forgalmazók rendelkezésére. Ott a büntetések is sokkal szigorúbbak.
— Maradjunk a hazai vizeken . . . Milyen költségek terhelik a postát a CB-sek miatt?
— A berendezéseket vizsgálni kell, nyilvántartani, kiadni a forgalmazásra jogosító engedélyt, foglalkozni a panaszügyekkel, s ki kell vizsgálni azokat a bejelentéseket, amelyek ellenük irányulnak. Ehhez mind modernebb mérőkocsikra van szükségünk.
— Ha ez így van, akkor miért csak február elseje óta hárítják át a terheket a CB-sekre?
— Az alaptarifa még akkor született, amikor csupán három csatornás készülékek voltak hazánkban. Akkor egy-egy csatorna használatáért 240 forintot kellett fizetni. Egy 40 csatornás berendezésre átszámítva ez nagyon komoly, és ráadásul irreális összeget tett volna ki.
— A mostani díjtételek ennél sokkal kedvezőbbek?
— A mi megítélésünk szerint jól megalapozott, ésszerű tarifát sikerült összeállítanunk. Elvégre csak annak kell készülékenként és évenként 1440 forintot fizetnie, aki a maximális teljesítményt, a 4 wattot, és az összes, tehát mind a 40 csatornát igénybe akarja venni. Aki ezzel szemben megelégszik a 6 csatornával és a fél wattal, annak csak 240 forintjától kell megválnia. Kérelemre mentesítjük a díj alól a 100 százalékos hadirokkantakat, az első csoportbeli rokkantnyugdíjasokat és a vakokat.
— Milyen bevételre számítanak?
— A frekvenciahasználati díj maximum évi 30 millió forintos többletbevételt jelenthet, de ebből a postánál jó esetben is csak 28—30 százalék marad.

Differenciálni kellene

Mit szól mindehhez Lesznik Sándor nyugdíjas elektrotechnikus, aki a CB-s közösség véleményét képviseli?
— Mondhatnám, hogy csak akkor foglalkozzék velünk a posta, ha valakinél zavarjuk a vételt. No de ez mégiscsak szubjektív érvelés. Az viszont már nem az, hogy a frekvenciahasználati díjak nem differenciálnak. Az összes stabil berendezés egy watton ad, ezt például egyáltalán nem választják külön, hanem olybá veszik, mintha 4 watton dolgozna a készülék. Ugyanez a helyzet, ha 0,6 watton szólalok meg, a hét csatorna pedig már 40-nek számít. Ráadásul az összeget egyben és előre kell fizetni. Mi von akkor, ha közben meggondoltam magam, vagy egyéb okok miatt nem használhatom a CB-rádiómat? Úszik a pénzem! (Ezt a rendelkezést időközben megváltoztatták; négy részlet fizetése lehetséges — a szerk.) A kedvezmények sem egyértelműek. Az első és második kategóriájú rokkantnyugdíjas között csak az a különbség, hogy az utóbbi nem szorul gondozásra. Ezen a téren is jobban méltányolhatná a posta az utóbbi évek szociálpolitikai törekvéseit.

Az intézkedés azért kelt visszatetszést most már nemcsak a CB-sek körében, mert a hivatal és az állampolgár viszonyában olyan precedenst teremt, ami nem követhető. Magyarországon közismerten elfogadhatatlan a telefonhelyzet, olyan igénylők is szép számmal akadnak, akik föltehetőleg még 2000-ben sem juthatnak készülékhez. Közülük voltak olyanok, akik vállalták a költségeket, és saját beruházásuk nyomán CB-rádiójukkal most már kapcsolatot tudnak teremteni munkahelyükkel, családtagjaikkal; orvost, mentőt hívhatnak. Miért sújtja őket olyan fizetési kötelezettség amelyről a befektetés idején még nem lehetett tudomásuk?
Braun Ágoston"

Érdekesség, hogy a CB rádiók után fizetendő díjkötelezettség jóval a rendszerváltás után is megmaradt: csak a CEPT-PR27 néven hívott jogszabály - a nemzetközi jogharmonizációnak köszönhető - 2002-es hatálybalépésével szűnt meg.

A korabeli forrásokat az Arcanum Digitális Tudománytárban találtam meg. Hatalmas köszönet nekik a szkennelésért, és a digitalizált anyagok elérhetővé tételért!

2021.01.03.
Szegecs