Amikor még fizetni kellett a CB-zésért...
Visszatekintés: az 1985-ben bevezetett CB-s frekvenciahasználati díj
Ma már teljesen
természetesnek vesszük, hogy CB-rádiót bárki külön
engedélykérés, és díjfizetés nélkül használhat, - pedig ez
nem volt mindig így...
A '80-as években megjelent napilapokat átböngészve több olyan cikket is találtam, amelyek az 1985-től bevezetett - a magán CB felhasználók számára kötelezően fizetendő - frekvenciahasználati díjjal, és annak fogadtatásával foglalkoznak. A legrészletesebben talán a Magyar Hírlap "Panaszkodnak a CB-sek - Árvita a Postával" című, 1985. március 6-án megjelent cikk mutatta be a helyzetet:
A '80-as években megjelent napilapokat átböngészve több olyan cikket is találtam, amelyek az 1985-től bevezetett - a magán CB felhasználók számára kötelezően fizetendő - frekvenciahasználati díjjal, és annak fogadtatásával foglalkoznak. A legrészletesebben talán a Magyar Hírlap "Panaszkodnak a CB-sek - Árvita a Postával" című, 1985. március 6-án megjelent cikk mutatta be a helyzetet:
"A CB-rádiósoknak, a
korábbi gyakorlattal ellentétben, 1985. február 1-től
fizetniük kell a sávhasználatért. A közületeket nem érte
meglepetés, ők eddig is csak akkor forgalmazhattak az
adó-vevőjükkel, ha kifizették a díjat. A magánkézben lévő
készülékek gazdái között viszont érthető visszatetszést
keltett az intézkedés, s ennek a rádió múlt szombati 168
óra című adásában is hangot adtak.
„A posta nem nyújt semmi
ellenszolgáltatást, csak bezsebeli a pénzt. Be kellene
perelni jogtalan haszonszerzés címen.” „Megvárták, amíg az
egész országban népszerűvé és nélkülözhetetlenné válik a
CB, s csak aztán rótták ki a tekintélyes summát, amikor
már mindenki 8— 60 ezer forintot befektetett a maga
készülékébe.” „Mindig is a levegőben lógott, hogy
fizetnünk kell a 27 megahertzes frekvenciasáv
használatáért, az összeg azonban túl nagy, hiszen ezen a
sávon működnek például az orvosi műszerek, és ez alaposan
megnehezíti a forgalmazást.” Ilyen és ehhez hasonló
véleményeket lehetett hallani a CB-sektől, akik
megjegyzéseikre a Magyar Posta illetékeseitől várják a
választ.
— Az igaz, hogy a 27
MHz-es frekvenciasáv, az egész világon az ipari,
tudományos és orvosi berendezések számára van fenntartva,
ám 1979-ben olyan nemzetközi egyezmény született, amely
lehetővé tette, hogy a kevéssé terhelt sávot egyéb célokra
is hasznosíthassuk. Azzal a kikötéssel persze, hogy az
ebben a tartományban dolgozó adóvevők nem élveznek olyan
védelmet, mint más esetekben — tájékoztat Pete József, a
műsorszóró osztály csoportvezetője. — S meg kell mondanom,
hogy a CB-seknek igazán nem lehet okuk panaszra, hiszen az
említett berendezések az összesből legfeljebb 1—2
csatornát foglalnak le.
— Miért a CB-seknek mennyi áll rendelkezésükre?
— Magyarországon a 40 csatornás adóvevők a legelterjedtebbek, a csaknem 27 ezer magános legfeljebb ennyit használhat. A mintegy 25 ezer közületi készülék számára 26 csatornát engedélyeztünk. Ebből is látható, milyen liberális a posta, hiszen például Angliában, ahol másfél millió CB-s van, mindössze 22 csatorna áll a forgalmazók rendelkezésére. Ott a büntetések is sokkal szigorúbbak.
— Maradjunk a hazai vizeken . . . Milyen költségek terhelik a postát a CB-sek miatt?
— A berendezéseket vizsgálni kell, nyilvántartani, kiadni a forgalmazásra jogosító engedélyt, foglalkozni a panaszügyekkel, s ki kell vizsgálni azokat a bejelentéseket, amelyek ellenük irányulnak. Ehhez mind modernebb mérőkocsikra van szükségünk.
— Ha ez így van, akkor miért csak február elseje óta hárítják át a terheket a CB-sekre?
— Az alaptarifa még akkor született, amikor csupán három csatornás készülékek voltak hazánkban. Akkor egy-egy csatorna használatáért 240 forintot kellett fizetni. Egy 40 csatornás berendezésre átszámítva ez nagyon komoly, és ráadásul irreális összeget tett volna ki.
— A mostani díjtételek ennél sokkal kedvezőbbek?
— A mi megítélésünk szerint jól megalapozott, ésszerű tarifát sikerült összeállítanunk. Elvégre csak annak kell készülékenként és évenként 1440 forintot fizetnie, aki a maximális teljesítményt, a 4 wattot, és az összes, tehát mind a 40 csatornát igénybe akarja venni. Aki ezzel szemben megelégszik a 6 csatornával és a fél wattal, annak csak 240 forintjától kell megválnia. Kérelemre mentesítjük a díj alól a 100 százalékos hadirokkantakat, az első csoportbeli rokkantnyugdíjasokat és a vakokat.
— Milyen bevételre számítanak?
— A frekvenciahasználati díj maximum évi 30 millió forintos többletbevételt jelenthet, de ebből a postánál jó esetben is csak 28—30 százalék marad.
— Miért a CB-seknek mennyi áll rendelkezésükre?
— Magyarországon a 40 csatornás adóvevők a legelterjedtebbek, a csaknem 27 ezer magános legfeljebb ennyit használhat. A mintegy 25 ezer közületi készülék számára 26 csatornát engedélyeztünk. Ebből is látható, milyen liberális a posta, hiszen például Angliában, ahol másfél millió CB-s van, mindössze 22 csatorna áll a forgalmazók rendelkezésére. Ott a büntetések is sokkal szigorúbbak.
— Maradjunk a hazai vizeken . . . Milyen költségek terhelik a postát a CB-sek miatt?
— A berendezéseket vizsgálni kell, nyilvántartani, kiadni a forgalmazásra jogosító engedélyt, foglalkozni a panaszügyekkel, s ki kell vizsgálni azokat a bejelentéseket, amelyek ellenük irányulnak. Ehhez mind modernebb mérőkocsikra van szükségünk.
— Ha ez így van, akkor miért csak február elseje óta hárítják át a terheket a CB-sekre?
— Az alaptarifa még akkor született, amikor csupán három csatornás készülékek voltak hazánkban. Akkor egy-egy csatorna használatáért 240 forintot kellett fizetni. Egy 40 csatornás berendezésre átszámítva ez nagyon komoly, és ráadásul irreális összeget tett volna ki.
— A mostani díjtételek ennél sokkal kedvezőbbek?
— A mi megítélésünk szerint jól megalapozott, ésszerű tarifát sikerült összeállítanunk. Elvégre csak annak kell készülékenként és évenként 1440 forintot fizetnie, aki a maximális teljesítményt, a 4 wattot, és az összes, tehát mind a 40 csatornát igénybe akarja venni. Aki ezzel szemben megelégszik a 6 csatornával és a fél wattal, annak csak 240 forintjától kell megválnia. Kérelemre mentesítjük a díj alól a 100 százalékos hadirokkantakat, az első csoportbeli rokkantnyugdíjasokat és a vakokat.
— Milyen bevételre számítanak?
— A frekvenciahasználati díj maximum évi 30 millió forintos többletbevételt jelenthet, de ebből a postánál jó esetben is csak 28—30 százalék marad.
Differenciálni kellene
Mit szól mindehhez Lesznik
Sándor nyugdíjas elektrotechnikus, aki a CB-s közösség
véleményét képviseli?
— Mondhatnám, hogy csak akkor foglalkozzék velünk a posta, ha valakinél zavarjuk a vételt. No de ez mégiscsak szubjektív érvelés. Az viszont már nem az, hogy a frekvenciahasználati díjak nem differenciálnak. Az összes stabil berendezés egy watton ad, ezt például egyáltalán nem választják külön, hanem olybá veszik, mintha 4 watton dolgozna a készülék. Ugyanez a helyzet, ha 0,6 watton szólalok meg, a hét csatorna pedig már 40-nek számít. Ráadásul az összeget egyben és előre kell fizetni. Mi von akkor, ha közben meggondoltam magam, vagy egyéb okok miatt nem használhatom a CB-rádiómat? Úszik a pénzem! (Ezt a rendelkezést időközben megváltoztatták; négy részlet fizetése lehetséges — a szerk.) A kedvezmények sem egyértelműek. Az első és második kategóriájú rokkantnyugdíjas között csak az a különbség, hogy az utóbbi nem szorul gondozásra. Ezen a téren is jobban méltányolhatná a posta az utóbbi évek szociálpolitikai törekvéseit.
— Mondhatnám, hogy csak akkor foglalkozzék velünk a posta, ha valakinél zavarjuk a vételt. No de ez mégiscsak szubjektív érvelés. Az viszont már nem az, hogy a frekvenciahasználati díjak nem differenciálnak. Az összes stabil berendezés egy watton ad, ezt például egyáltalán nem választják külön, hanem olybá veszik, mintha 4 watton dolgozna a készülék. Ugyanez a helyzet, ha 0,6 watton szólalok meg, a hét csatorna pedig már 40-nek számít. Ráadásul az összeget egyben és előre kell fizetni. Mi von akkor, ha közben meggondoltam magam, vagy egyéb okok miatt nem használhatom a CB-rádiómat? Úszik a pénzem! (Ezt a rendelkezést időközben megváltoztatták; négy részlet fizetése lehetséges — a szerk.) A kedvezmények sem egyértelműek. Az első és második kategóriájú rokkantnyugdíjas között csak az a különbség, hogy az utóbbi nem szorul gondozásra. Ezen a téren is jobban méltányolhatná a posta az utóbbi évek szociálpolitikai törekvéseit.
Az intézkedés azért kelt
visszatetszést most már nemcsak a CB-sek körében, mert a
hivatal és az állampolgár viszonyában olyan precedenst
teremt, ami nem követhető. Magyarországon közismerten
elfogadhatatlan a telefonhelyzet, olyan igénylők is szép
számmal akadnak, akik föltehetőleg még 2000-ben sem
juthatnak készülékhez. Közülük voltak olyanok, akik
vállalták a költségeket, és saját beruházásuk nyomán
CB-rádiójukkal most már kapcsolatot tudnak teremteni
munkahelyükkel, családtagjaikkal; orvost, mentőt
hívhatnak. Miért sújtja őket olyan fizetési kötelezettség
amelyről a befektetés idején még nem lehetett tudomásuk?
Braun Ágoston"
Érdekesség, hogy a CB
rádiók után fizetendő díjkötelezettség jóval a
rendszerváltás után is megmaradt: csak a CEPT-PR27 néven hívott jogszabály -
a nemzetközi jogharmonizációnak köszönhető - 2002-es
hatálybalépésével szűnt meg.
A korabeli forrásokat az Arcanum Digitális Tudománytárban találtam meg. Hatalmas köszönet nekik a szkennelésért, és a digitalizált anyagok elérhetővé tételért!
2021.01.03.