CB-rádió a földeken

A magyar mezőgazdaságban nagy segítséget jelentettek a 27 MHz-es adóvevők...

A '80-as évek elején több mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szövetkezet vezetősége is meglátta a CB-rádiókban rejtőző lehetőségeket: az adóvevők használatával zökkenőmentesebbé tették a mindennapjaikat, ráadásul még jelentős pénzt is megtakarítottak. A Népszabadság  1984 augusztus elsejei, szerdai száma egy ilyen, sikeresen működő rendszert mutat be a "CB-rádió a földeken" című cikkjében:

"Különösen most, aratás idején lehet érzékelni, hogy a mezőgazdaságban is egyre nagyobb szerephez jut a hírközlés, hiszen — a példa kedvéért — több ezer forint kiesést okoz, ha egy nagy teljesítményű kombájn akár csak egy óra hosszat is áll. Egyebek között ez az első nyár, amikor az enyingi tsz szerelőkocsija CB-rádióval bármikor, bárhol elérhető. Így sürgős esetben elég néhány perc, és a bajba jutott kombájn segítséghez jut. Ha alkatrész szükséges, azt szintén rádión lehet közölni a raktárral vagy az anyagbeszerzővel. Tény: a rádió segítségével minden gyorsabban elrendeződhet.
Ez év eleje óta húsz CB-rádiókészülék segíti az enyingi tsz munkáját, a napi termelési feladatok teljesítését. Nem kell már annyit futkározni az autókkal, és nagy az időnyereség is. Teljesebb, frissebb a vezetők tájékozottsága, így idejében tudnak fontos ügyekben intézkedni.
Ma, becsült adatok szerint, az országban található 50 ezer CB-rádióból mintegy 2500 készülék háromszáz tsz-ben és állami gazdaságban közvetlenül a gazdálkodás érdekeit szolgálja. Emellett több mint hetven nagyobb állami gazdaságban és tsz-ben több mint ezer URH-rádióberendezés működik. Az utóbbi 20—25 százalékkal drágább ugyan, de nagy előnye, hogy sem a napszak, sem a távolság nem korlátozza a használatát.

Sokat tettek a termelési rendszerek — köztük a bábolnai Ipari Kukoricatermelő Rendszer - a gyors, megbízható rádiós kapcsolatok kiépítéséért. Ez elkerülhetetlennek bizonyult, már csak azért is, mert falvaink túlnyomó többségét délután 4 óra után postai telefonon egyszerűen nem lehet elérni: csak addig tart a munkaidő. Azt sem lehet remélni, hogy a közeljövőben vidéken kellő mértékben kiépül a postai telefonhálózat. Így a termelési rendszerek, a mezőgazdasági nagyüzemek az URH- és CB-rádiók révén igyekeznek áthidalni azt a szakadékot, amely a korszerű gazdálkodás igénye és a postai hírközlés elmaradottsága között az utóbbi években elmélyült.

Mindenképpen figyelemre méltó és elgondolkodtató az a viharosnak mondható fejlődés, amely az utóbbi három-négy esztendőben a rádiós hírközlés mezőgazdasági elterjedésében tapasztalható. A legtöbb URH-berendezés — mintegy háromszáz — a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban, a legtöbb CB-rádió készülék pedig — mintegy száz — a dömsödi Dózsa Tsz-ben van. Mivel pedig a dömsödiek a fővárosban sokféle kiegészítő tevékenységet végeznek, ezekkel a részlegeikkel egy szabadság-hegyi közvetítőállomás révén állnak állandó, közvetlen összeköttetésben. Így hihető, hogy tavaly legalább másfél millió forintot takarított meg a CB-berendezések segítségével ez a szövetkezet.

Eljutottunk tehát oda, hogy csaknem minden negyedik-ötödik tsz-ben, állami gazdaságban korszerű, gyors rádiókapcsolat segíti a gazdálkodóst. Ma az URH- és a CB- készülékek nagyobb utánjárás nélkül — ha elég drágán is — beszerezhetők, a postai nyilvántartásba vételük bürokráciamentes, nincs azonban megoldva a CB-készülékek alkatrészellátása és karbantartása. Ezért is indokolt, hogy az illetékesek a CB-rádiósok két éve alakult országos egyesületével együtt végre felmérjék a kialakult helyzetet. Elő kellene segíteni azt, hogy a szintén lépni kívánó gazdaságok az adottságaiknak, körülményeiknek megfelelő berendezéseket alkalmazhassák.
Tóth Benedek" 
* * * * *
A korabeli forrásokat az Arcanum Digitális Tudománytárban találtam meg. Hatalmas köszönet nekik a szkennelésért, és a digitalizált anyagok elérhetővé tételért!

2022.02.05.
Szegecs