CB rádiós országos találkozók a ’80-as években

A szabadiős programok mellett ismeretterjesztő előadásokkal, ingyenes műszaki tanácsadással is várták az érdeklődőket…

Az 1982-ben bejegyzett CB-rádiósok Országos Egyesületét az az igény hívta életre, hogy legyen egy olyan szervezet, amely képviseli, összefogja az akkor induló hazai CB rádiózás résztvevőit, és az érdekképviselet mellett szakmai támogatást is nyújt tagjainak. Fontosnak tartották ugyanakkor azt is, hogy minél több alkalom nyíljon a személyes találkozókra, közös szabadidős programokra.
Ennek egyik példája volt az 1982-ben, Kecskeméten megrendezett CB-rádiósok I. országos konferenciája is, amelyről akkoriban szinte minden megyei napilap — így a Petőfi Népe is — beszámolt 1983. október 3-ai kiadásában:
CB rádiósok első országos találkozója Kecskeméten
„Pénteken CB-rádióval felszerelt kocsik áradata indult el Kecskemétre az ország minden tájáról. A gyülekezés oka: az idén márciusban megalakult CB-rádiósok Országos Egyesülete Bács-Kiskun megye székhelyén rendezte meg a hazai CB-sek első nagy találkozóját és konferenciáját.
A szombati program kirándulással kezdődött. Irány: Bugac, ahol autós ügyességversenyt rendeztek, megtekintették a kiskunsági Nemzeti Park Pásztormúzeumát, valamint a híres szürke gulyát.
Délután két órakor Adorján Mihály, a kecskeméti Városi Tanács vb-titkára nyitotta meg az országos konferenciát az Erdei Ferenc Művelődési Központban. A tanácskozás napirendjén olyan fontos témák szerepeltek, mint az egyesület együttműködése a postával, forgalmi-etikai gondok a CB-rádiózásban, a magán, és közületi rádiózás érdekközössége és érdekellentétei. Részt vesz a konferencián Enrico Camvannoli, a CB-rádiósok Világszövetségének főtitkára is.
A konferencia alkalmából Hírös CB ’82 címmel kiadták az egyesület első újságját. Mint a kiadvány bevezetőjében olvasható, ezután minden évben ugyanitt rendezik meg a hazai CB-sek találkozóját.
Ma, déli tizenkét óráig a magánrádiózás iránt érdeklődők még megtekinthetik a Domus Áruház előtt rendezett CB-börzét és butikot, az ingyenes szaktanácsadással egybekötött vásárt, ahol a Magyar Autóklub munkatársai díjmentes fényszóróbeállítást, kisebb diagnosztikai vizsgálatokat is elvégeznek.
L. A.”


Noha szinte mindenki a ’82 őszi, kecskeméti találkozót tekinti „az elsőnek”, a régi lapokat átböngészve kiderül, hogy korábban is voltak már hasonló rendezvények. Miskolcon például a kecskemétinél pár hónappal előbb: 1982 nyarán szerveztek CB-s hétvégét. Erről a Déli Hírlap közölt tudósítást 1982.07.19-én.

CB-s találkozó Miskolcon
A találkozóról Kerényi László — a lap fotóriportere —  néhány fényképet is készített, amelyet sajnos a korabeli nyomdatechnikának nem sikerült jó minőségben megjelentetnie, de a lényeg azért szerencsére így is látszik.
CB rádiós találkozó Miskolcon
Például az, hogy amíg a férfiak a technikai dolgokkal voltak elfoglalva, addig a lányok, asszonyok napozással múlatták az időt. Így 2024-ben kissé fáj a szívem a méltatlanul, napellenzőként elhasznált „CB-Funk EXPORT” magazinokért: milyen jó lenne most belelapozni egy-egy korabeli példányba...

„Csanyik I-est hívom! Itt a Csanyik I! Végigjössz a városon Lillafüred felé, s a Majális-parknál jobbra elfordulsz…
Két napon keresztül működött a csanyiki CB-s találkozó információs adója, amelyen keresztül irányították, kalauzolták a városunkba érkező autósokat. Szükség volt erre a segítségre, ugyanis szombaton és vasárnap több mint háromszázan keresték fel a CB-s tábort. Eljött a találkozóra Hildebrand István filmoperatőr, a CB Rádiósok Országos Egyesületének alelnöke (6-os), Zimonyi Árpád elnökségi tag és Kovács Lajos ügyvezető titkár. Magyar Gyula, a miskolci klub titkára nem mindennapi munkát végzett a mostani találkozó megszervezése érdekében.
Az ötnyolcados, 1875-ös Rudi készítette antenna árnyékában parkoló autók magukon viselték a helyi klubok emblémáit. Láttuk, hogy többen érkeztek Egerből, Gyöngyösről, a fővárosból, Salgótarjánból és az alföldi nagyvárosokból. S miről is tárgyaltak volna a CB-sek két napon keresztül, mint a vételi körülményekről, az antennatípusokról, a távolsági kapcsolatteremtésről és a legújabb készülékekről?
Tegnap a délutáni órákban CB-s fórumot tartottak, amelyen az elnökség tagjai, a műszakilag képzettebbek adtak választ a mindenkit érdeklő kérdésekre. Többek között azt is megtudtuk, hogy a közeljövőben az egész országban egységesítik a segélyhívó rendszert. Klubhelyiséget keresnek a miskolci CB-seknek: minden bizonnyal lesz egy művelődési ház Miskolcon is, amely fölkarolja a CB−sek egyre nagyobb táborát… S ami a legfontosabb; megegyeztek a következő találkozó idejében is.
— Brék, brék! CB-sek figyelem, legközelebb október 1—2—3-án találkozunk Kecskeméten, a Kiskun CB Klub rendezvényén!
(szántó)”


A kecskeméti találkozó után két évvel újabb, hasonlóan nagyszabású rendezvény megszervezése mellett döntöttek a helyi CB-sek. Ezúttal a hazai rádiósok mellett egy — a rádiósok körében ismert — nemzetközi vendég is megtisztelte az eseményt: Franz Vedder, a CB Világszövetség elnökhelyettese, a Német Szövetségi Köztársaságból. Az alkalmat kihasználva, a Petőfi Népe napilap interjút készített vele, amely 1984. október 9-én jelent meg nyomtatásban:
Franz Vedder, a CB Világszövetség elnökhelyettese
„Franz Vedder, a CB Világszövetség elnökhelyettese, az Európai CB Szövetség, és az NSZK Országos CB egyesület elnöke a magyar CB-rádiósok II. országos konferenciájára, Kecskemétre látogatott. Ekkor kértük meg Vedder urat, hogy néhány kérdésünkre válaszoljon.
— Mit tud a magyar CB-sekről?
— A magyar CB-sekkel most ismerkedtem. Arról már korábban meggyőződtem, hogy olyan körülmények között forgalmazhatnak, melyek Európában egyedülállóak. Információim szerint itt Magyarországon az értelmiség is aktívan részt vesz ebben. Nálunk, a Német Szövetségi Köztársaságban ez főleg a munkások hobbija, az értelmiség nem nagy számmal vesz részt az egyesület munkájában. Önöknél gyorsan terjedt el a CB-rádiózás, s tudomásom szerint egyre több érdeklődőt vonz.
— A világon a legnagyobb szabadságot a magyar CB-sek élvezik, mi erről a véleménye?
Magyarországion a megengedett CB-adásmódok túlhaladják az Európai országokban engedélyezett módokat. Jó lenne, ha ezekben az országokban is megengednék azt, ami Magyarországon már természetes. Az Európai CB Szövetség az Európa Parlamenthez fordult, azzal a kéréssel, hogy biztosítsanak nagyobb lehetőséget a CB-rádiózás számára. Kértük, hogy a 27 Megahertz frekvenciát engedjék át teljesen a CB-seknek, engedjék meg az amplitúdó- és a frekvenciamodulált, illetve az SSB adásmódokat, a 8 Wattos kimenő teljesítményt, ezenkívül a jelenlegi, hagyományos helyett az irányított antennák alkalmazását. Mindezek mellett szükségesnek tartjuk az egész Európára érvényes távközlési rendelet és végrehajtási utasítás kiadását. Túl ezen, szeretnénk elérni, hogy a tagországokban a postai ellenőrző és bemérő szolgálat sem az otthonba, sem a gépkocsiba telepített rádiózást ne sértse.
— Magyarország nem tagja, de tudomásunk szerint szeretne belépni az Európai CB Szövetségbe. Mint e szövetség elnöke, hogyan vélekedik erről?
— Nagyon örülnénk, ha Magyarország tagja lenne az európai szövetségnek. Nincsenek fenntartásaink, s ha ez a kérés hivatalosan is eljut hozzánk, nem látjuk akadályát a felvételnek. A szövetség természetesen tiszteletben tartja a tagországok állami, postai előírásait, rendeletéit, hagyományait.
— Milyen a kapcsolatuk a Nemzetközi Postaügyi Szervezettel?
— Nagyon jó a viszonyunk. A közelmúltban volt alkalmam találkozni Genfben e nemzetközi szervezet főtitkárával egy CB-kiállításon. Ezt az alkalmat is megragadtam, hogy, a CB-sek gondjairól tájékoztassam. Jövőre Berlinben rendezzük meg az Európai CB Szövetség VI. kongresszusát. Szeretnénk, ha ezen már a magyar testvérszervezet képviselői is részt vennének — mondta befejezésül Franz Vedder.
Gémes Gábor”


A korabeli újságcikkrészletek az Arcanum Kft. által készített, ingyenesen hozzáférhető Hungaricana közgyűjteményi portálról származnak.
Köszönet mindazoknak, akik részt vettek a digitalizálásban, és a kereshetővé tételben!

C) Szegecs — 2023.06.07.
Legutóbbi módosítás: 2024.03.21.