A földfelszíni digitális rádió műsorszórás megszületése, valamint helyzete napjainkban

Dinamikus, ígéretes indulás, majd évekig tartó egy helyben topogás...

A televíziós műsorsugárzással kapcsolatban pár évvel ezelőtt mindenki részese volt az ún. "digitális átállásnak", azonban a rádiós műsorszórás tekintetében szinte alig hallani erről. Pedig a technikai háttér már sokkal régebb óta: több, mint 3 évtizede rendelkezésre áll hozzá. A világ boldogabb felén ugyanis már akkoriban szembesültek azzal, hogy az analóg rádióadások részére kijelölt CCIR FM sáv (88-108 MHz) szabad csatornái a bővülő műsorkínálat miatt hamarosan elfogynak. Mivel a sáv kiszélesítésére sem "felfelé", sem "lefelé" nincs mód (ott ugyanis más szolgáltatások találhatóak, pl. légi irányítás), ezért más megoldást kellett kitalálni. A fejlesztés a müncheni Rádiótechnikai Intézetben indult 1981-ben, a project pedig a későbbiek folyamán (1987) az EUREKA 147 kódnevet kapta. Ezután hosszú évekig látszólag semmi érdemi előrelépés nem történt, és bár az első tesztkörnyezetben tartott bemutatót már 1985-ben megtartották Genfben, a technikai újításokban mindig is úttörő szerepet vállaló BBC első kísérleti adására 1995-ig várni kellett. Ekkor azonban még a kereskedelemben nem voltak megvásárolhatóak a vételhez szükséges készülékek, - azok hivatalos forgalmazása az Egyesült Királyságban csak 1999-ben indult.
Elemzők szerint a lassúság fő oka az volt, hogy mivel a DAB-ot ún. páneurópai rendszernek szánták, az egyes tagországok rádiós testületeivel folyamatos egyeztetésekre volt szükség, amely a bürokrácia miatt lényegesen lelassította a folyamatot.

Bizonyára ez is egy ok lehetett a sok közül, én személy szerint viszont inkább abban látom az egy helyben topogás okát, hogy míg a televíziós digitális átállásnál a vásárlók könnyen meggyőzhetőek voltak a szemmel láthatóan jobb képminőséggel (SD -> HD), valamint a zavarmentesebb vétellel, addig a rádióhallgatók nagy része utazás közben, vagy más tevékenység végzése mellett (ún. háttérrádiózás) hallgatja a műsorokat, amely esetekben nem, vagy alig érezhető a DAB által nyújtott jobb hangminőség. És miközben az analóg vevőket fillérekért lehet gyártani, és a drága Hi-Fi rendszerek mellett az autós fejegységekben, hordozható eszközökben, vagy még a legolcsóbb okostelefonokban is megtalálhatóak, addig a DAB vevőkből még napjainkban is (2019 nyár) alig van választék, és a forgalmazott termékeket is olyan ártöbblettel kínálják, amely sokakat visszatart a vásárlástól. A DAB széleskörű elterjedését az is hátráltatja, hogy az új technikai megoldásokra fogékony felhasználók napjainkban már nem hagyományos rádióadásokat, hanem internetes,  ún. online stream-eket hallgatnak, amelyek közül jóval szabadabban tudják kiválasztani a számukra érdekes tartalmakat, és kevesebb bennük a felesleges sallang, reklám.

A DAB elterjedésében kétségtelenül Norvégia áll az élen, ahol 2017-ben lekapcsolták az utolsó országos, analóg rádióadót: náluk elsőként valósult meg tehát a digitális átállás a rádiós műsorszórás terén is. Őket a többi európai ország jelentős lemaradással követi: néhány helyen az analóg és a digitális rendszer párhuzamosan működik, a legtöbb országban azonban a mai napig digitális üzemben csak tesztsugárzás történik.

Mi a helyzet Magyarországon?
Idehaza viszonylag korán, már 1995-ben megtörtént az első kísérleti adás a Magyar Rádió és az Antenna Hungária együttműködésének köszönhetően. Kezdetben négy program szerepelt a kínálatban (Kossuth, Bartók, Petőfi, Classic+), 2008-ban ez kibővült a Sláger Rádióval, és a Danubiusszal. A két adóberendezést a Széchenyi-hegyen, valamint a Száva utcai toronyban helyezték el. Ennek megfelelően a tesztadás csak Budapest területén, ill. annak közvetlen vonzáskörzetében volt elérhető azon kevesek számára, akik rendelkeztek a vételhez szükséges készülékekkel.
A bíztató, lendületes kezdés ellenére a fejlődés igencsak megrekedt: az első hazai próbák óta 24 év telt el (!), ám a DAB jelenleg is csak kísérleti jelleggel üzemel, (folyamatos sugárzásban 2009 januárja óta), minimális műsorkínálattal, amely továbbra is csak a fővárosi, ill. az agglomerációban élő lakosság számára érhető el. A célközönség 99%-a lényegében nem is tud arról, hogy létezik korszerűbb rádiózás is annál, mint amit már ismer, használ.

A jelenleg sugárzott DAB+ digitális csomagban 2011-től az alábbi programok találhatóak meg:
- Kossuth (MR1), Petőfi (MR2), Bartók (MR3), Dankó Rádió,
- Magyar Katolikus Rádió, Klubrádió, Inforádió.
Ez utóbbi három ráadásul mono hangrendszerrel (!) került bele a multiplexbe, miközben a CCIR FM sávon valamennyi felsorolt program sztereóban fogható. Ezzel a kínálattal nehéz lesz rávenni a fogyasztót arra, hogy cserélje le meglévő készülékét, vagy az amúgy is esedékes új eszköz vásárlásakor fizesse ki azt a +20-30.000 Ft-ot, amennyivel egy DAB-képes eszköz többe kerül, mint a csak analóg adás vételére képes típusok.
Műsorkészítőként (kereskedelmi szemszögből vizsgálva) ugyanakkor - szintén érthető módon - senki sem fog pénzt fektetni egy olyan formátumban történő sugárzásba, amit pár tucatnyi ember tud csak venni. Azt hiszem, ezt hívják 22-es csapdájának. Pedig a közvetlen szomszédainknál számos jó példa látható:

Ausztriában
2019 májusában indult el az országos lefedettségű, kereskedelmi DAB+ sugárzás. Emellett a főváros, Bécs egy külön helyi multiplexet is kapott.
Az országos MUX 1 kilenc, míg a bécsi MUX 2 nyolc műsorral indult. Az aktuális lista megtekinthető ide kattintva.

Szlovákiában
2015 végén indult a tesztadás, Pozsonyból. A későbbiek során  6-ra bővült az adóállomások száma. Ezek multiplexeiben 8-11 műsor található meg. (Link: aktuális lista)

Szlovéniában
2022.02.22-re tűzték ki az analóg rádióadók lekapcsolásának napját. Az országos multiplexükben 14 program kapott helyet. (Link: aktuális lista)

Szerbiában
Tesztadás van, 3 kereskedelmi csatorna műsorával. (Link: akutális lista)

Romániában
Szintén kísérleti adás, Bukarestből, mindössze 4 programmal. (Link: aktuális lista)

Ukrajnában
a fővárosban, Kijevben van DAB sugárzás, a helyi multiplexben 14 program kapott helyet. (Link: aktuális lista)

Horvátországban
2017 végén indult a tesztadás, jelenleg 16 program található az országos multiplexben. (Link: aktuális lista)

Források:
BBC : The long, slow birth of DAB radio (2010)
Antenna Hungária: Digitális rádió Magyarországon
A DAB helyzete a világban: WorldDAB.org

2019.06.05.
Szegecs