Diamond SRH770S

Extra hosszú, SMA csatlakozós, kétsávos antenna kézi rádiókhoz...


A különböző gyártók kézi rádióikat a könnyebb hordozhatóság, és a kisebb méretek miatt szinte kivétel nélkül az ideális λ/4-nél jóval rövidebb antennákkal hozzák forgalomba. Ezeknél nyereségről semmiképp, legfeljebb csak a veszteség nagyságáról lehet beszélni. Márpedig köztudott, hogy egy rádiós rendszer teljesítményét legnagyobb mértékben az antenna jósága határozza meg. A rossz hatásfokú gumiantennát ideiglenes jelleggel gyakran fix telepítésű bázis-, vagy (autó tetejére tett) mágnestalpas antennára cserélik. Ezzel viszont elvész a könnyű hordozhatóság, amely pl. egy kirándulással összekötött rádiós kitelepülésnél elengedhetetlen fontosságú.
Kíváncsi voltam, hogy egy — a gyárinál hosszabb — antennával mennyivel javítható egy kézirádió hatótávolsága. A népszerű, nemzetközi adás-vételi oldalon párezer forintért számos kínai kereskedő árul olyan teleszkópantennákat, amelyek tetszőleges méretre kihúzhatóak. Sajnos ezek merevségük, és hosszuk miatt komoly forgatónyomatékot fejtenek ki a rádió antennacsatlakozójára, ill. készülékházára, így egy óvatlan pillanatban könnyen komoly károkat tehetünk az eszközünkben. A minőségibb (ezáltal drágább) antennák viszont rugalmas anyagból készülnek — ettől függetlenül ezek használatakor is indokolt a fokozott figyelem, hiszen a készülékgyártók alapvetően a saját antennájuk fizikai terhelésének elviselésére tervezik a rádióikat.

A szaküzletek, webshopok kínálatát végigböngészve igyekeztem a leghosszabb sugárzójú — ezáltal reményeim szerint a legnagyobb nyereségű — antennát kiválasztani.
Így került reflektorfénybe a minőségi antennákat gyártó, japán Diamond cég SRH770S típusa, amely összeszerelt állapotban 70 cm hosszú. Mivel ezzel a hosszal nehezen lenne szállítható, ezért használaton kívül szétcsavarozható egy nagyobb, és egy kisebb részre. A hosszabb darab egy 45 centis, menetes végű acélpálca, míg a kisebb ennél 20 centivel rövidebb, viszont rugalmas, hajlékony anyagból készült. A kettőt egy illesztőtekercsen keresztül lehet egymáshoz csatlakoztatni.
Diamond SRH770S
Az antenna pillanatok alatt összeszerelhető: a tévedés lehetősége kizárva — talán ezért sem helyeztek el semmiféle dokumentációt a csomagolásban. A két, egymásba illeszthető darab mellett egy gumigyűrű is található — ezt a rádió SMA csatlakozására kell ráhúzni, a pormentes tömítés, valamint a fizikai hatások mérséklése érdekében.
Az antenna a 2 méteres, ill. a 70 centiméteres amatőrsávra készült. 144 MHz-en 3/8 λ-os, míg 430 MHz-en 3/4 λ-ás. Előbbi tartományban tehát másfélszeres, utóbbiban háromszoros hosszal rendelkezik egy klasszikus 1/4 λ-es antennához képest. A csomagoláson szereplő nyereségadatok sok esetben csak játékok a számokkal, a kérdés mindig az, hogy mindez mennyit jelent a gyakorlatban: javulnak-e az adási, ill. vételi tulajdonságok a hosszú antenna használatával? Drága műszerpark, valamint a kezelésükhöz szükséges szaktudás hiányában gyakorlati kísérletekbe fogtam.
Diamond SRH770S
Tapasztalatok
A teszteléshez VHF, ill. UHF sávos kézi rádiókat hívtam segítségül, amelyeket a saját gyári, ill. a hosszú Diamond antennával felváltva használtam helyi szimplex, ill. átjátszós forgalmazáshoz. Míg az amatőr sávban az adást, és vételt is ki tudtam próbálni, addig az ipari sávban csak a vétel tesztelésére volt lehetőségem. A helyszínek között ugyanúgy szerepelt belvárosi, második emeleti erkély, mint ahogyan budai kilátó is. A kijelzőn leolvasott S értékeket minden esetben feljegyeztem a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében.

Tapasztalataim alapján a Diamond SRH770S antenna UHF sávon stabilan +2 S értéket hozott, míg VHF sávon +3, esetenként +4 S érték volt a "nyereség".

Felmerülhet a kérdés, hogy miért VHF sávon nagyobb a nyereség, ahol az antenna "csak" 3/8 λ-os, és miért nem UHF-en, ahol 3/4 λ-es.
A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: míg az UHF-es rádiók 15-17 cm körüli antennája egész jól megközelíti a frekvenciához tartozó 1/4 λ-ás hosszt, addig VHF-en a negyedes sugárzónak 50 cm körüli hosszal kellene rendelkeznie, ehhez képest a gyárilag mellékelt antennák ennek a hossznak alig harmadát érik el: veszteségük óriási.

További érdekes tapasztalatok is voltak ezzel az antennával: 
 
— egy szolnoki társasház erkélyéről, a városi, beépített környezetben a Kenwood rádió gyári antennájával a 30 km-re található ceglédi UHF átjátszóra hiába próbáltam feljutni: nem sikerült elindítani még a legnagyobb teljesítménnyel sem. Az SRH77S-t felszerelve már sikeres volt a feljutás, vételben pedig S5-ös értéket olvashattam le a kijelzőről.

— amikor egy fővárosi kilátóból indítottam hívásokat UHF átjátszókon, ill. szimplex csatornákon, a jó pozíció, valamint a helyi ellenállomások miatt, 0,5 watt teljesítménnyel még a gyári antennával is 5/9-es riportokat kaptam, ám áttérve a Diamond-ra, megnövekedett dinamikáról, illetve teljesen megszűnt alapzajról számoltak be a rádiós partnerek.

— a VHF ipari sáv vételét lakáson belül próbáltam ki: az egyik taxis társaság átjátszójának lejövője a rádió saját antennájával S5, míg a Diamonddal S9 értéket produkált. A közismert fővárosi kalóz átjátszó pedig S2 helyett S5 értékkel volt vehető. Ezek szerint az antenna — bár amatőrsávra készült — az ipari tartományban sem teljesít rosszul.

Összességében ez az antenna véleményem szerint — ugyan nem olcsó — de megérheti az árát azoknak, akik rendszeresen használnak kézi rádiókat kitelepüléseik, vagy otthoni rádiózásaik során.


2020.10.10 - 2022.10.06.
Szegecs