Garázs - Automata villanók átalakítása stúdióvakuvá

	A GARÁZS AUDIÓ Fénytechnikai főosztálya bemutatja: Automata villanók átalakítása stúdióvakuvá Cikk: Szegecs


Braun F910 professional -az átalakított vaku eredeti állapotában	Bevezetés: egy kis vakutörténelem Kezdetben csak ún. manuális vakuk léteztek, amik minden alkalommal ugyanakkorát villantak, nem tudták szabályozni a fényteljesítményt. Ekkortájt a vaku erősségét jelző ún. kulcsszám, és a tárgy távolságának hányadosából számolták ki, hogy milyen blendét kell beállítani a fényképezőgépen. Ez persze elég macerás a gyakorlatban, és nagyban lelassítja a fényképezést.
	Hamarosan kifejlesztették az automata vakukat ("computeres vaku"), amelyeken a felhasználó határozhatja meg, hogy milyen blendét szeretne használni (pl. 4, vagy 5.6), majd a vaku ennek ismeretében saját fénymérője segítségével akkorát fog villanni, hogy az expozíció megfelelő legyen. A baloldali fotón látható egy ilyen automata vaku beállító panelja. A legszélső "0" állásban a vaku manuális üzemben működik, mindig teljes erővel villan el. Ha a csúszkát jobbra mozdítjuk, akkor a fölötte lévő blendeértékeket választhatjuk ki. Egyszerűbb vakukon csak egy, vagy kettő érték választható, profiknál több is.
A piros nyíl a fototranzisztort mutatja.	A "computeres vaku" közkeletű elnevezés egyébként félrevezető, mert az egész szabályozó áramkör 2-3 tranzisztort, és néhány passzív elemet tartalmaz, tehát semmi digitális alkatrész nincs benne. Arról nem is beszélve, hogy amikor ezt a rendszert kitalálták, a számítógépek még teremnyi méretűek voltak, tehát aligha fértek volna bele egy vaku házába. A fénymérést egy fototranzisztor beépítésével oldották meg, amely minden automata vaku elején megtalálható. Később találták ki a TTL fénymérést, amikor a fényérzékelő már magában a fényképezőgépben kapott helyet, ezzel jóval pontosabbá vált a mérés. A hosszú bevezetés után jöjjön a lényeg: Az átalakításra kerülő Braun F910 Professional vaku fototranzisztora meghibásodott, így a vaku csak manuális módban tudott működni. Ez alapjában nem lenne baj, mert stúdióvakuként való alkalmazásra lett beszerezve, azonban szerettem volna, hogy ne csak teljes fényerőn legyen használható, hanem feles, illetve negyedes, vagy még kisebb értékeken is.
	A fototranzisztor a kapcsolásban gyakorlatilag egy változtatható ellenállásként van jelen, amelynek ellenállása a ráeső fénytől függően változik. Sötétben közel végtelen az ellenállása, míg megfelelő megvilágításnál gyakorlatilag rövidzárként viselkedik, és a rákapcsolt teljes áramot átengedi magán. Ezt a tulajdonságát használhatjuk fel az átalakításhoz. A fototranyó kiforrasztása után a kollektor és az emitter lábak helyére egy nagyértékű potmétert forrasztottam (100 K ohm). A potméter egyik végállásában rövidzárat, másik végén nagy ellenállást képvisel. Miközben a rövidzár felől a nagy ellenállású végállás felé toljuk a potmétert, folyamatosan, többször elsütjük a vakut. Az ellenállás növekedésével együtt a vaku egyre nagyobbat fog villanni, és a kisüléskor keletkező pukkanás-szerű hang is egyre erősebb, kopogóbb lesz. Mivel nem akartam látáskárosodást szenvedni, letakartam a villanócsövet, és hang alapján állapítottam meg az egyes fokozatokat, amelyeket a potméteren megjelöltem. (lsd. ábrán a piros csíkok). Három-négy fokozatnál többet felesleges kialakítani.
	Miután ezzel megvoltam, kiforrasztottam a potmétert, és multiméterrel lemértem az ellenállás értékeket a bejelölt állásokban. Tájékoztatóul íme a mért értékek, bár ezek nyilván vakunként eltérőek: legkisebb fokozatra 4,7 k ohm, középállásra 17,5 k ohm, az erősebb villanásra tervezett fokozatra 52 k ohm volt mérhető. Mivel ezek közül az utóbbi kettő nem szabványos érték, ezért helyettük 15k, ill. 47k került. A potméter helyére tehát egy háromállású kapcsoló, és a megfelelő értékű fix ellenállások lettek beépítve. A 100%-os fokozat természetesen továbbra is választható a hátlapon (az eredeti szabályozó "0" állása), ezért erre nem kellett külön kapcsolót betenni.
	A kapcsoló a vaku elejére lett kivezetve, ahogy az a képen is látható. Biztonsági figyelmeztetések: Nyomatékosan ki kell emelni, hogy a vaku átalakítása közben számos olyan mozzanat van, amikor a készülék feszültség alatt van. (pl. a potméteres mérés) Ráadásul a kondenzátorok kikapcsolás után is megtartják a töltésüket. A vakukban található több száz voltos (egyen!!)feszültségek miatt fokozott figyelemmel kell dolgozni. Az átalakítás megfelelő tapasztalatok, ill. szakképzettség nélkül senkinek sem javasolt !
C) 2005.01.15. Garázs Audió & Szegecs - A képek és a cikk utánközlésének joga fenntartva!