Garázs Audió
Hangtechnikai főosztály

Régi Hi-Fi erősítők felújítása
Cikk: Szegecs

 
     

Ez a téma azért került terítékre, mert sokan írtak, hogy házilag szeretnének erősítőt építeni.
Nos, -ismerve a mai alkatrészárakat- azt hiszem, hogy az otthoni erősítőépítés csak azoknak javasolható, akik a házi szerelés,
a saját munka kedvéért építenek erősítőt. Elég ha azt nézzük, hogy egy tisztességes műszerdoboz 10ezer Ft körül van,
egy normális trafó is 7-8ezer Ft, és akkor még hol van a többi alkatrész ára. Arról nem beszélve, hogy azért az esztétikai kivitel is számít,
és az otthoni szerszámokkal nehéz igényes kezelőfelületet kialakítani. Biztos van, akinek tetszik az Ikarus-busz leszállásjelzőjeként
ismert világítós hálózati kapcsoló, illetve az üdítős kupakból készített potméter forgatógomb, de azért egy normális HiFi-toronyban elég bénán mutat...

Anyagilag sokkal jobban megússzuk az erősítő beszerzését, ha inkább egy régebbi, de annak idején közép-, vagy csúcskategóriás erősítőt szerzünk be
használtan, és néhány órai munkával, ill. 1-2 ezer Ft ráfordítással felújítjuk azt.
A különböző netes aukciós oldalakat, az apróhirdetési újságokat, illetve a használtcikk boltokat érdemes figyelni, ha régi erősítőt szeretnénk venni.
(Bp-n pl. a Király utcában egymás mellett van 5-6 bolt, -bár boltban nyilván drágábban tudjuk megvenni a készüléket,
mintha közvetlen a tulajdonostól vennénk.)

Jómagam két erősítőt is vettem használtan, mindkettővel nagyon meg vagyok elégedve.
Az első beszerzés még 2000 tavaszán történt, akkor egy ezüst színű JVC AX-1-es erősítőt vásároltam apróhirdetési újság alapján.
Ez külső alapján ma már minimum 20 éves lehet, ennyi idő alatt természetes, hogy néhány alkatrész elhasználódik, cserére szorul.
Ebben a cikkben azt mutatom be, milyen apró fogásokkal varázsolhatjuk még jobbá a meglévő erősítőnket.

A másik beszerzésem 2005-ben egy Kenwood erősítő volt, ez már jóval újabb típus (a gyártási idejét a kilencvenes évek közepére teszem),
újkorában csúcsmodell lehetett -ez a súlyából, a teljesítményéből, és a kezelőszervek számából derül ki.
(pl.: kikapcsolható hangszínszabályzó, választható hangszedő karakterisztika, stb.) 14 ezer Ft-ért azt hiszem remek vétel volt,
ezt a minőséget ennyiből lehetetlen otthon kihozni.
A Kenwood erősítő egyelőre még nem került megbontásra, mert így is elégedett vagyok a hangjával.

Lássuk, milyen részei voltak a JVC erősítő felújításának:

     
1. lépés: a tápegység pufferkondenzátorainak cseréje

A tápfeszültség stabilitása a jó hangminőség egyik eleme.
Ha gyenge a táp, nagyobb hangerőnél, illetve erős basszusoknál az erősítő
lefullad (hallható torzítás, esetleges kijelző villogása).

Ha levesszük az erősítő tetejét, találunk benne legalább két darab nagyméretű kondenzátort.
Ezek szerepe az, hogy nagy áramfelvételeknél amolyan pufferként ellássák feszültséggel az
erősítőt. (Az egyenirányított váltófeszültség ún. pulzáló jellegű, ezért a kondenzátor "simítja"
a pulzálást)

Ezek a kondenzátorok elektrolitfolyadékot tartalmaznak megfelelő anyagba felitatva.
Az idő múlásával a kondenzátor kiszárad, lecsökken a kapacitás. Megnő az alapzaj,
nagy hangerőnél lefullad az erősítő.

Ebből következik, hogy egy 10-20 éves korú erősítőnél első lépés a tápegység elkóinak
cseréje. Minden kondin legalább két adat szerepel: a kapacitása, illetve az a feszültség,
amelyet maximálisan el tud viselni. (nagyobb fesznél tönkremegy.)

A táp egyenirányító diódáinak (zöld) közelében
találhatóak a pufferkondenzátorok (vörös)
A csere alkalmával nagyobb kapacitást nyugodtan berakhatunk, azonban a feszültség
legalább akkora, vagy nagyobb legyen, mint amennyi a cserélt kondin szerepel.

Ha az elkók közel vannak egymáshoz, fontos lehet, hogy a cserealkatrész is ugyanolyan
átmérőjű legyen, ellenkező esetben nem fognak beférni.

A JVC erősítőben eredetileg 8700 mikroFarados, 56V-os elkók voltak beépítve,
ezek átmérője 30mm volt, ami nem hétköznapi érték.
Ugyanis a szabványos sorban hozzá közel álló 10.000mikroFarados típusok nagy része
35mm átmérőjű, ezeket nem tudtam volna beépíteni. Szerencsére az Elektro-Konthában
sikerült olyan 10.000 mikroF-s, 63V-s típust beszerezni, aminek a mérete is stimmel.
Sajnos a régi kondiknak nem azonos a lábtávolsága, ezért fúrógéppel tágítani kellett a
NYÁKlemezben lévő lyukon. Ezután már csak be kellett forrasztani az új kondenzátorokat.

A kipróbálás után meglepően javult az erősítő hangja, még kisebb hangerőn is érezhetően
szebben szólt, mint előtte a kiszáradt elkókkal. Az összesen 1500Ft-os beruházás ennek
fényében nem mondható soknak.

2. recsegő potméterek javítása

Sokszor előfordul régi erősítőknél, hogy a hangerő, és hangszínszabályzók forgatáskor,
a bemenetválasztók pedig átkapcsoláskor recsegő hangot adnak, amely azon kívűl,
hogy idegesítő, a hangfalaknak sem tesz jót.

Célszerű erre már a vásárlásnál figyelni, mintsem utólag szenvedni a poti javításával.

A legjobb megoldás értelemszerűen az, ha újra cseréljük a potmétert.
Azonban az erősítőkben legtöbbször olyan kivitelű potikat találunk, amelyek boltban nem
szerezhetőek be. Ilyenkor nem marad más hátra, mint a házilagos javítás.
Szerencsénk van, ha a poti a képen látható nyitott kivitelű,
mert ebben az esetben nem kell kiforrasztani a panelről, és szétszerelni.
A kontaktspray-kből többféle is van, egyik fajtájuk tisztításra, másik típusuk kenésre lett
kitalálva. Használhatunk WD-40 sprayt is, ez viszonylag tartósan megszünteti a recsegést.

3. hangfrekvenciás elkók cseréje

Az elkók kiszáradásának okáról már írtam az első pontban.
Ha van türelmünk, célszerű az összes elkót újra cserélni,
5-10 Ft darabja -tehát anyagilag ez sem egy komoly érvágás.

Az elkók polaritására itt is ügyelni kell, ahogyan a feszültségükre is.
Előfordulhat, hogy a bemeneten lévő illesztőkondi is elektrolit-kondenzátor.
Ezt célszerű kidobni, és helyére MKT, vagy MKP típusú fóliakondenzátort tenni.
Nagyságrendekkel jobb lesz tőle az erősítő hangja, és nem szárad ki évek múltával sem.
C) 2006.07.15. Szegecs - Az itt található cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!