Hogyan rádióznak a taxisok?

Az URH-s címfeldobásról, a kódadókról, és a forgalmazás kötött szabályairól...


Egy korábbi garazs.de-s cikkben bemutatásra került, hogy mekkora változásokon ment keresztül a taxis címfelvétel módja az elmúlt évtizedekben. A legnagyobb előrelépést az URH rádiórendszerek elterjedése okozta. Jelentősségét jól jelzi, hogy hazánkban még a modern, mobilnetes-tabletes megoldások sem tudták véglegesen kiszorítani.

Hogyan történik a címkiadás URH rádión?

Telefonos taxirendelésnél a leendő utas felhívja a taxitársaság telefonszámát, elmondja nevét, valamint azt, hogy hova szeretne kocsit kérni, ill. az esetleges különleges igényeit (pl. nagy csomagterű jármű, együttutazó kutya/macska, dohányfüst-mentes autó, — de olyanra is van példa, hogy valaki kifejezetten "nem beszélgetős sofőrt" kér). Ezt követően (általában egy másik diszpécser) a címet "feldobja" (=bemondja) rádión, amit valamennyi — az adott pillanatban dolgozó — taxis azonnal hall. Ha van szabad taxi, amelynek gépkocsivezetője elvállalja a fuvart, csak annyit kell tennie, hogy az URH rádiójának készibeszélőjén egy pillanatra megnyomja az adásgombot.
A taxis URH-kban ugyanis egy apró, egyedi áramkör van beszerelve, amely ilyenkor egy rövid hangfrekvenciás azonosítót sugároz ki, amely az adott kocsi ún. URH hívószáma.

A rádiós hívószám feltüntetése társaságonként egységes helyen — általában a szabadjelzőn, vagy a lökhárítón — található.


A diszpécserközpont asztalán elhelyezett dekóder megjeleníti annak a taxinak a számát, amelynek vezetője a leggyorsabban jelentkezett a címre:

URH rádiók, ill. kódkiíró az egyik fővárosi taxitársaság diszpécserközpontjában a tv2 2015.12.10-ei Mokka c. adásában. A 1618-as hívószámú taxis jelentkezett leggyorsabban a fuvarra.

Kivételezés, részrehajlás ennél a rendszernél nem lehetséges.  A diszpécser közli a rádióban a leggyorsabb jelentkező számát, majd megismétli a pontos címet, és az utas nevét. Ezután a sofőr nyugtázza az információt, és elindul a címre. (Megjegyzés: a GDPR szabályok életbelépését követően az utas nevét már nem mondják be a rádióba.)

Az alábbi videó jól szemlélteti a fenti rendszer gyakorlati működését:

Köszönet a Steve Butcher nevű Youtube felhasználónak, a néma címkiadás bevezetése előtti — ma már történelmi emléknek számító pillanatok megörökítésért!

A taxis URH használat kötött szabályai
A rádióforgalmazásba belehallgatva azonnal feltűnik, hogy a közlések rövidek, lényegre törőek. Ezt minden társaságnál egy-egy belső szabályrendszer biztosítja, amelynek betartását komolyan ellenőrzik, — megsértését szinte mindenhol szankcionálják is.

A fővárosi taxitársaságok mindegyike, — de a vidékiek nagytöbbsége is — több csatornát használ: ezek mindegyikének egy-egy előre dedikált funkciója van.
A rádiókban első memóriahelyen van az ún. FORGALMI csatorna. Ezen keresztül történik a címek feldobása, és felvétele. A forgalmi csatornán a gépkocsivezetőknek megszólalni csak a diszpécser engedélyével szabad. "Szót kérni" kétszeri kódjelzéssel (a kézibeszélő adásgombjának gyors, kétszer egymás utáni megnyomásával) lehet. Kivételt képez ezalól ugyanakkor az ún. "hármasbrék" bemondása, amelyet a taxissal szembeni támadáskor, bűncselekmény, vagy hasonló életveszélyes helyzet fennállásakor használnak.

A második csatorna az ún. "REKLAMA",  amelyet olyankor használnak, ha a taxis nem találja a megadott címet, vagy épp az utast. Ilyenkor a diszpécsertől tud segítséget kérni.

A harmadik, ún. "BESZÉLGETŐS" csatorna a taxisok egymás közötti kommunikációját segíti. Itt szabad megbeszélni, hogy hol lehet olcsón téli gumit, vagy épp jó sertéspörköltet (szarvacska tésztával, és házi csemegeuborkával) kapni, de olyan is előfordul, hogy épp csajozási technikákról (!) hallhatunk itt — gyakran kimondottan vicces — diskurzusokat, amelyek bármelyik stand up comedy műsorban megállnák a helyüket. :)))

A néma címkiadás bevezetésével a legtöbb társaságnál a forgalmi, és reklama csatornákat összevonták.

A cím első feldobása minden esetben 3 percen belüli címre érkezési kötelezettséget jelent. Ilyenkor csak azok nyomhatnak rá, akik lényegében már a helyszínen, vagy annak közvetlen közelében vannak. Amennyiben nincs 3 percen belüli jelentkező, a diszpécser újra feldobja a címet — ekkor már a megnövelt időkeret bemondásával. Pl.: "XIV. kerület, Bosnyák tér — 5 perccel". Ha még így sincs jelentkező, akkor 10, majd 15 perces feldobás következik. Sikertelenség esetén az "időajánlattal" szó bemondását követően várja, hogy a taxisok közül tegyen valaki ajánlatot. Ajánlat hiányában még egy kör következik 5...10...15 percekkel. A diszpécserek ilyenkor sok esetben "állandó ügyfelünk", vagy "itt van a vonalban" megjegyzéssel próbálnak  ösztöntést adni ahhoz, hogy valaki végre "elvigye a címet". Ha ez mégsem sikerül, akkor a fuvart átadják másik társaságnak, vagy — vállalva az ezzel járó jelentős presztizsveszteséget — közlik az utassal telefonban, hogy nem tudnak részére kocsit küldeni.
Azt, hogy a címet felvevő gépkocsivezető valóban a vállalt időn belül a helyszínre érkezik-e, az ún. belső Etikai Bizottság tagjai szúrópróbaszerűen ellenőrzik, — és ha kell, szankcionálják is.

A csendes (más néven: néma) címkiadásról
A Fővárosi Önkormányzat 2013-ban rendeletben újraszabályozta a budapesti taxizás feltételeit. Ez a taxik egységes külső (sárga) megjelenése mellett — többek között — az ún. néma címkiadást is előírta. Ettől kezdődően már nem a rádión bemondott címre leggyorsabban rányomó taxis kapja a fuvart, hanem az, akinek a pozícióját a központban futó szoftver (az autókban lévő tablet-ek által jelentett koordináták alapján) a legközelebbinek találja. Ez a megoldás igazságosabb címkiadást ígért, mivel ettől kezdve a megbuherált rádiók, illetve a jó rádiós vételi lehetőségeket nyújtó "tuti" pozíciók már nem biztosítanak előnyt, ill. a címre érkezési idő mindenáron való betartása sem kényszeríti gyorshajtásra, a közlekedési szabályok megsértésére a taxisokat.
A néma címkiadás bevezetésével sokan egyből az URH halálát vizionálták. Azóta az élet bizonyította, hogy ez nem történt meg: a speciális utasigényeket tartalmazó címeket továbbra is URH-n dobják fel, ill. az IT rendszer gyakori letérdelése miatt előfordul, hogy a hiba kijavításáig teljesen visszaállnak az URH-s címkiadásra.


Mi a helyzet vidéken?
A kisebb városokban nincs egységes autószín, sem néma címkiadás, — összességében jóval nyugisabb az élet, pontosabban: alacsonyabb a megrendelések száma. Általában társaságonként csak egy URH csatornát használnak, azon is sokszor 10-20 percekig semmiféle rádióforgalmazás nincs. Gyakran nem is időalapon lehet a címet felvenni, hanem más, helyileg alkotott szabályok alapján történik a fuvarra jelentkezés. Ilyen pl. a drosztelsőbbségi rendszer, amikor nem a leggyorsabb, hanem az adott címhez legközelebbi droszton első helyen várakozó taxis viheti a címet. Az egyik alföldi megyeszékhely taxi társaságának címkiadási rendszere is így működik, - egy tipikus forgalmazásra példa az alábbi dialógus:

[Diszpécser] - Keresek..: Baross (út) 49.!
[Taxis Imre bácsi] - Vasútról a 21-es! (Aktuális droszt neve, és a hívójel bemondása.)
[Diszpécser] - Imre! Baross út 49., Kis Istvánné.
[Taxis Imre bácsi] - Köszönöm Marika!

Jól látszik, hogy a GDPR megkötések itt egyáltalán nem érvényesülnek, ugyanakkor a keresztnéven szólítás jóval emberközelibb munkakapcsolatot feltételez. A rádiók egy része ugyan rendelkezik kódadó áramkörrel, de sok esetben ez el is maradhat. A ritka címfeldobások, és a hangról felismert gépkocsivezetők miatt ennek a funkciónak egyébként is csak formális szerepe van.

A cikk elkészítéséhez a saját tapasztalatok mellett a különféle társaságoknál dolgozó taxisok szóbeli információit, valamint a 6x6 Taxi - a rádióforgalmazás szabályait is tartalmazó - etikai szabályzatát is felhasználtam. Utóbbi publikussá tételéért, és internetre való feltöltéséért külön köszönet ezúton is!

2020.12.23.-2022.01.01.
Szegecs