Garázs

A Realtek cég által gyártott RTL2832U chip eredetileg lakossági célú, olcsón megépíthető DVB-T, ill. DAB/FM műsorvevőkhöz készült. A nagyképernyős tv-k tunerjai mellett megtalálható USB illesztővel ellátott, hordozható (=számítógépbe dugható) vevőkben is, mint amilyet a cikksorozat első részében már bemutattam.

Évekkel ezelőtt egy kísérletező kedvű, pár fős felhasználói csoport rájött, hogy a jelfeldolgozás során keletkező „nyers” adatfájlok kinyerhetőek a chipből, ezáltal — megfelelő szoftveres háttérrel — a vételi tartomány, ill. a funkciók nagymértékben kiterjeszhetőek. Így aztán a párezer forintos kis kütyük (ún. SDR-vevők) a műsorszóró tv és rádióvétel mellett alkalmassá tehetőek a légiforgalmi, vagy az ipari URH sáv vételére, digitális jelek, meteorológiai ballonok adatcsomagjainak dekódolására, — de készíthető belőlük akár házi spektrumanalizátor is.

Az eredetileg tv-rádió vevő chip alkalmazási területének kiterjesztése ugyanakkor előhozta az egyszerű áramköri környezet gyenge pontjait is. Pl. amíg a kommersz kvarcoszcillátor kellően stabil jelet szolgáltat a viszonylag szélessávú tv, ill. rádiójelek vételéhez, addig a keskenysávú adatátvitel dekódolásánál már problémát jelenthet a referencia oszcillátor melegedés közbeni frekvencia-elmászása. Az eredetileg szakmai blognak indult rtl-sdr-blog-on igazi nemzetközi közösség jött létre, akik számos munkaórát öltek bele abba, hogy az eredeti SDR-sticket igényeiknek megfelelően tökéletesítsék. Így született meg végül az „RTL-SDR BLOG” nevű SDR stick, amely jelenleg már a 4-es verziónál tart, ez a cikk az eggyel korábbi: v.3 jelűt mutatja be.

---

Miben más az „RTL-SDR blog V.3” stick, mint a „hagyományos”, USB-s DVB-T/DAB vevő?

— újratervezték a panel fóliasávjának vonalvezetését annak érdekében, hogy minimalizálják az interferenciákat, ill. javítsák a jel-zaj arányt

— külön átalakítás nélkül közvetlen mintavételezés az 500 kHz - 24 MHz közötti tartományban

— a Fitipower FC0012 helyett Rafael Micro R820T tuner chip-pel dolgozik a vevő

— a közönséges kvarc helyett hőfokkompenzált referenciaoszcillátor (TXCO) biztosítja a stabil órajelet
— a kicsi, drágán és nehezen beszerezhető MCX antennacsatlakozó helyett széleskörben elterjedt, alacsony csillapítású SMA aljzat szolgál a bemenő jel fogadására
— szoftverből kapcsolható távtáplálási lehetőség aktív (fejerősítős) antennákhoz

— elektrosztatikus feltöltődés káros hatásai elleni védelem a bemeneten

— műanyag helyett RF árnyékolást, ill. jobb hőelvezetést szolgáló fémház — kiegészítve a chipek és a ház fala közötti hővezető lappal

— feleslegességük miatt eltűnt az infra vevő, ill. a vakító LED a panelről.

Mindezek a blogon található nagyfelbontású fotón szemléltetve:

A v.3-as verziójú panel alkatrészoldala — Fotó: rtl-sdr.com

Látható, hogy a módosítások már mind-mind a rádióamatőr, ill. hobbirádiós célú felhasználás érdekében történtek meg, ugyanakkor kifejezetten meglepő, hogy a „továbbfejlesztett” SDR stick csak pár ezer forinttal kerül többe, mint az elődje: a fekete, műanyag házas DVB-T/DAB vevő.
Vásárlás esetén kifejezetten ajánlott az eredeti helyről beszerezni a stick-et, mivel az Ebay-en, ill. más nemzetközi oldalakon is rengeteg a hamisítvány, amelyek minimálisan olcsóbbak ugyan, mintha a hivatalos helyről szereznénk be, cserébe viszont egyáltalán nem, vagy nem stabilan működnek.
Az eredeti RTL-SDR blog v.3 stick megvásárolható szettben antennákkal, ill. önállóan is. Érdemes ez utóbbit választani: a normális vétel érdekében úgyis kénytelenek leszünk majd mindegyik sávra egy-egy megfelelő antennát vásárolni.

Noha az eredeti DVB-T/DAB vevő hiányosságainak jelentős részét kijavította az RTL-SDR blog közössége, azért még így is maradt pár apróság:
— továbbra sincs sávonkénti bemeneti szűrő: az antennán érkező minden jel a vevőre jut, a közeli zavarforrások, ill. nagy térerejű adók könnyen „leültethetik” a vevőt
— továbbra is megmaradt a 8 bites felbontás, ill. a max. 2,5 MHz-es korlát.

Ezek megoldása a teljes áramkör alapoktól történő újratervezését igényelné, ráadásul jelentős költségnövekedéssel is járna: a plusz szűrőtagok beépítésével, ill. az RTL2832U chip kiváltásával megszűnne az a megfizethetőség, ami az egész platformot világszerte népszerűvé tette.
Nem véletlen, hogy míg az RTL-SDR blogos vevő 10…12.000 Ft-ért beszerezhető, addig egy nagyobb felbontású (8 helyett 11 bites), akár 10 MHz-et átfogó, szűrőkkel ellátott SDR vevő (pl. az SDRPlay RSP1A) már jóval magasabb: 50.000 Ft-os kategóriából indul.

A fent említett hiányosságai ellenére meggyőződésem, hogy az RTL-SDR blog-os stick kiválóan alkalmas az SDR, ill. a megfigyelőrádiózással való megismerkedésre: a téma iránt érdeklődő minimális anyagi befeketetéssel el tudja dönteni, hogy a továbbiakban is szeretne-e a rádiózásnak ezzel a területével foglalkozni, avagy sem, ill. szüksége van-e azokra a funkciókra, amiket a lényegesen drágább modellek nyújtanak.