Hibás Silver Dagger CB-antennák javítása

a tekercs szakadásának házi orvoslása

A Dagger antennák (a bezárás előtti utolsó években gyártott példányok kivételével) strapabíró, megbízható eszközöknek számítanak, azonban túlerőltetés, vagy anyagfáradás miatt időnként ezek is meghibásodhatnak. Egyszerű felépítésük miatt érdemes időt, és energiát szánni a javításukra, mert utána újabb hosszú évekig használhatóak maradnak.
A pálca törése szabad szemmel is azonnal megállapítható, és lényegében csak annak cserével javítható.
Bonyolultabb a helyzet a tekercs szakadása esetén, amely általában a belső forrasztás(ok) elengedése miatt következik be. Az antennafej belső felépítését az első (igazán professzionális, Paint programmal rajzolt :) ábra szemlélteti. Jól látszik, hogy a fej alján lévő csatlakozó belső (1), és külső (2) része között normális esetben rövidzárat kell mérni, ahogyan az (1) és (3) pontok között is. A képen látható 2200-as Dagger fej vizsgálata során ez utóbbi mérésnél szakadást mutatott a multiméter, - valamelyik belső forrasztás hibájára utalva. A márkajelzést, és a típusszámot tartalmazó felső matrica óvatos eltávolítása után egy apró, bronz (?) stift vége bukkan elő. A fejet satuba fogva ez a stift egy tompafejű szeg, és egy kalapács segítségével kiüthető (3. fénykép).
A stift után következhet a belső tekercstest kiütése, amely alulról történik. Semmiképp se üssünk közvetlenül a csatlakozóra, és még véletlenül se a belső szigetelésre, vagy a "melegpont" érintkezőjére!!! Ez utóbbi műveletek az antenna végleges károsodását okozhatják. Helyette célszerű valamilyen - lehetőleg fából készült - közdarabot használni, amely felfekszik a kék nyilakkal jelölt felületre, elosztva azon az erőhatást. (A javítás során erre egy ősrégi fakanál nyelének lefűrészelt vége szolgált.)  A tekercstest kiütése után láthatóvá vált, hogy a tekercs vége, és az antennapálcát fogadó zárókupak között elengedett a forrasztás. Az oxidálódott, elöregedett ónréteg mindkét felületről eltávolításra került, majd fa közdarabok segítségével satuban rögzítve lett a tekercstest. Nagyon fontos, hogy a satut csak annyira szabad megfeszíteni, hogy a tekercs leszakadt vége a helyére kerüljön (sárga nyíl), de a műanyag test ne deformálódjon, és a rézhuzal se sérüljön meg!
A forrasztáshoz nagyteljesítményű pákára lesz szükség, mivel a jelentős méretű fémfelületek elvezetik a hőt a forrasztás helyétől. A mikroelektronikai eszközökhöz használt tűhegyű páka nem lesz megfelelő, ellenben a jó öreg csehszlovák, Lidikov pisztolypáka ezúttal is jó szolgálatot tett. Érdemes a másik két forrasztási pontot is friss ónnal átforrasztani, mivel előfordulhat, hogy a kontaktus kívülről ugyan jónak tűnik, de belül már elengedett a kötés, és a nagyfrekvenciás jel számára már szakadást jelent. A megjavított tekercstestet a műanyag házba felülről, óvatos mozdulatokkal, alátét, és kalapács segítségével tudjuk visszahelyezni. Ezután szakadásvizsgálóval ismét ellenőrizzük az antennafejet, majd a szétszedéskor kivett stiftet visszaütjük a helyére úgy, hogy az egyik oldalon se lógjon ki a fejből.  Az utolsó képen látszik, hogy a típusjelzés is pótlásra került, - ez nagyban megkönnyíti a későbbi beazonosítást.


2018.09.27.
Szegecs