Garázs Audio
Számítástechnikai Üzletág

Számítógép ventilátorok fordulatszám szabályozása
cikk: Szegecs

 
Ha nincs "agyontuningolva" a gépünk, akkor is érdemes gondoskodni a gépház megfelelő szellőzéséről,
ugyanis a processzor, a merevlemez(ek), az alaplapi IC-k jelentős hőmennyiséget adnak le, amelyek ha nem tudnak eltávozni a gépházból,
bizonytalan működést, gyakori lefagyásokat, újraindulásokat okozhatnak.

Hiszen hiába van a CPU-n hűtőborda és ventilátor, ha nincs ami elszállítsa a zárt térből a hőt, az a belső hőmérsékletet fogja emelni.

A számítógépeknél használt ventik legtöbbje 12 voltos feszültségre készült, itt adják le névleges fordulatszámukat.
Ma már nemcsak 8 cm-s, hanem 10, illetve 12 cm-s ventilátorok is beszerezhetőek.
Ezek ugyanakkora feszültségnél több levegőt szállítanak, vagy ugyanazt a légmennyiséget kisebb fordulatszámon (ezáltal kisebb zajjal) produkálják.

Ebben a cikkben néhány ötletet mutatunk be arra, hogy hogyan lehet egyszerűen, de korrekt módon csökkenteni / szabályozni a fordulatszámot.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy nem elég befújni a friss levegőt a házba, hanem azt onnan el is kell távolítani,
vagyis a ventiket úgy szereljük be, hogy kb. ugyanakkora legyen a befúvó teljesítmény, mint az elszívó.

 

12 volt helyett 5 volton járatás:

A legtöbb venti elindul 5 voltos feszültségen is, ilyenkor elég alacsony a fordulatszám, azonban sokszor ez is elég. Nagy előny, hogy a zajszint közel 0-ra csökken.

A legkisebb beavatkozást ez igényli:
a meghajtókhoz menő tápkábeleken egyaránt megtalálható a +5 voltos,
ill. a +12 voltos feszültségszint is.

A csatlakozó lábkiosztása:
sárga vezeték: +12 V
piros vezeték: +5V
fekete vezeték: GND (nulla)



1-2. kép: A tápcsatalkozó átalakítása



Tehát:

nem kell mást tennünk, mint a ventit rákötni a piros, ill. a fekete vezetékekre.
A csatlakozóban lévő érintkezők rongálás nélkül kipattinthatóak a helyükről,
majd az átalakítás után ugyanúgy vissza is pattinthatóak.

(Szemből nézve látható lesz két kis pöcök, amit egy csipesszel összenyomva
könnyedén kihúzhatóvá válnak az érintkezők (hátrafelé).

Ekkor rá tudjuk forrasztani a vezetéket, majd szigetelés után visszapattinthatjuk,
így nem vesztítünk a szabad tápcsatlakozók számából,
azt fel tudjuk használni más meghajtó táplálására .

Mindenképpen javaslom a forrasztott kötést, mert a sima "rátekerés"
érintkezési problémákat, vagy zárlatot is okozhat!

   

3.ábra: +7 voltról járatás

+7 voltról járatás - nem ajánlott!

A +7 voltos tápfeszültséget úgy lehet elérni, hogy a ventilátor + vezetékét a sárga,
míg a - vezetéket a piros érre kötjük. Mivel így a venti 12-5= 7 voltot fog kapni, alacsonyabb fordulaton fog járni, mintha 12 V-n menne, de gyorsabb lesz, mint 5 volton.

Ezzel a megoldással azonban legyünk óvatosak:
mivel a számítógéptápok nagy része a +5V-s ágat figyeli a szabályozásnál,
vannak olyan tápok, amelyeknél megzavarhatja a szabályozást,
ha a két + ágba kötjük a fogyasztót.


(Én személy szerint nem ajánlom ezt a megoldást.)

 

   

4 .ábra: soros kapcsolás - nem ajánlott!

Ventilátorok soros kapcsolása

Ha két azonos teljesítményű ventilátort sorosan kapcsolunk,
akkor rájuk a teljes feszültség fele-fele fog jutni.
Magyarul: 12 voltra kötve egy-egy venti csak 6-6 voltot fog kapni.
Olyankor jöhet jól ez a megoldás, ha +5 volton nem indul el a venti, de 6-on már igen.

Ha mégis ezt a megoldást használjuk, ne felejtsünk el a ventikkel párhuzamosan kötni
egy-egy 100-470 uF-s kondenzátort. Erre azért van szükség, mert a venti belső elektronikája megszaggatja a feszültséget, emiatt a másik venti esetleg zúgni fog.

   

5.ábra: 78xx fesz. stabilizátor IC bekötése


A 78xx család, azaz a fix feszültségű stabilizátorok

Gyakorlatilag egy 1 amperig terhelhető integrált eszköz, aminek mindössze 3 lába van.
Ára kb. 150-200 Ft.
Bekötése szemből nézve: bemenet, GND, kimenet.
Az ábrán a gyári ajánlott bekötés látható.

Ajánlott a kondik kapacitását megnövelni. (C0= 1000uF, C1= 100uF)

Egy ilyen stabilizátorra több ventilátort is ráköthetünk (párhuzamosan),
mindössze arra kell figyelni, hogy a maximális áramfelvételt ne haladjuk meg.
(Mindegyik ventire rá van írva, hogy mekkora áramot vesz fel.)

A típusszámban az utolsó két számjegy adja meg a kimeneti feszültséget.
pl: LM7805 = 5 voltos kimeneti feszültség, 7809= 9 voltos kimeneti feszültség, stb.
Az IC-t hűtőfelületre kell szerelni, különösen akkor, ha a névleges áramot (max. 1A)
ki akarjuk használni.
Az IC-nek komoly szakirodalma van, elég beírni a Google-be, pl. hogy "LM7812",
máris jönnek a gyári pdf-ek, kapcsolási rajzok, -emiatt ezt a megoldást bővebben nem is kívánjuk bemutatni.


6 . kép: LM317T-vel felépített folyamatosan szabályozható kimenetű áramkör

 

 

Folyamatosan szabályozható feszültségű stabilizátor

Nagy kedvencünk az LM317T nevű stabilizátor IC, ami megfelelő kapcsolással folyamatos feszültségszabályozásra is alkalmas 1,5 amperig, 1,2-37V kimenőfeszültség mellett.
(Természetesen a kimenő feszültség mindig kisebb, mint a bemenő, vagyis 12 voltos bemenő esetén nyilván nem lesz soha 37 volt a kimenet, csak max. 10-10,5 volt).

Mivel 5 volt alatt nem indul el a venti, ezért olyan beállításra van szükségünk,
amely 5 volttól 10-10,5 voltig tudja szabályozni a kimenetet.
Beköthető lenne fix ellenállás is a szabályzókörbe, de sokkal praktikusabb,
ha egy potmétert teszünk be, amit esetleg a ház elejére is kivezethetünk,
így annak forgatásával folyamatosan változtathatjuk a ventik fordulatszámát.


A másfél amperes terhelhetőség több venti párhuzamos használatát is lehetővé teszi.
Az áramkört esztétikusan dobozolhatjuk, és elhelyezhetjük a gépház belsejében.
Az IC-t minden esetben hűtőfelületre kell szerelni, a hűtőborda és az IC közé hővezető pasztát kell kenni!


7.ábra: kapcsolási rajz
forrás: http://www.cpemma.co.uk/
Az LM317T nem szereti a fordított polaritást, ezért legyünk nagyon körültekintőek.
A potméter 1 kohmos, -amint az a rajzon is látható.
Figyelni kell, hogy a hűtőborda semmiképp se érjen a földpotenciálhoz,
mert ez zárlatot okoz.
(tehát ne erősítsük fel az áramkört pl. a gépház belső oldalára a hűtőbordánál fogva.)
Amint a kapcsolásból is látszik, ennek az IC-nek teljesen más a lábkiosztása, mint a 78xx sorozatnak!

C) 2008.12.27. Garázs Audio
A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!