Garázs

Az FM05-165 (ismertebb nevén: Maros-B) a Budapesti Rádiótechnikai Gyár ’70-es években kifejlesztett kézi URH adó-vevője. A maga korában korszerűnek számító rádiót a rendvédelmi szervek részére készítette a BRG. Évekkel később — a technika fejlődésével — azután a Maros-B-ktől megváltak első tulajdonosai, a feleslegessé vált rádiókat pedig a Munkásőrség, különböző vállalatok, taxi társaságok kapták meg. A MHSZ rádiós klubjain keresztül rádióamatőrökhöz is szép számmal került a készülékekből. A Rádiótechnika folyóirat többrészes cikket közölt annak idején a MAROS-B amatőrsávra való áthangolásának módjáról.

A MAROS-B-t eredetileg egy 300mAh-s ezüst-cink akkumulátorral használták, amelynek kapacitása már akkoriban is kevésnek bizonyult. Mivel nem állt rendelkezésre jobb paraméterekkel rendelkező akkumulátor, ezért kénytelenek voltak a készülék áramfelvételét csökkenteni egy ügyes mérnöki megoldással. Ennek lényege az, hogy készenléti üzemmódban egy áramkör 0,5 másodpercenként „bekapcsolja” a vevőt. Amennyiben adást érzékel, úgy vételen marad, egyébként újabb 500 ms-ra kikapcsol. Ezáltal sikerült az áramfelvételt a tizedére csökkenteniük.

(Áramfelvétel [készenlét/vétel/adás]:  8 mA, 50 mA, 140 mA.)
Az akkumulátorok üzemeltetési problémái miatt a MÁV-nál olyan elemtartót rendszeresítettek, amelybe két darab 4,5 V-s laposelemet (3R12 jelű telepet) lehetett betenni, majd ezt a rádió hátulján lévő fészekbe (világoskék nyíl a fenti fotón) pattintani. Nem nehéz elképzelni, hogy mennyire kényelmetlenné vált ezzel az amúgy sem kisméretű készülék.

A MAROS-B a nem szakértő felhasználókra való tekintettel csak a legszükségesebb kezelőszervekkel rendelkezik:

Az előlapon található a főkapcsoló (ki / be / zajzár kikapcsolva állásokkal), mellette pedig a 4 állású csatornaválasztó kapcsoló.

A készülék oldalán helyezkedik el az adásgomb (PTT), felette a kisebb méretű hívógomb. Ez utóbbi megnyomásakor a nagyobb is benyomódik, és egy 825 Hz-es hang kerül kisugárzásra.)

Érdekesség, hogy nincs lehetőség a hangerő külső szabályozására — valószínűleg ezzel akarták elkerülni, hogy a rendőr véletlenül, vagy szándékosan letekerje azt, emiatt pedig ne hallja meg, ha társai, vagy az ügyeletes tiszt keresik.
A rádió tetején az antennacsatlakozó (ennél a kivitelnél BNC aljzat), valamint az akkumulátor kioldógombja kapott helyet. A MAROS—B-n több helyen is fém fülek találhatóak, amelyekkel a vállra, vagy nyakba akaszthatóságot igyekeztek megkönnyíteni. (A jelentős fizikai méretek, valamint a 0,85 kg-os (!) tömeg miatt az övre való rögzítés értelemszerűen szóba sem jöhetett.)

A MAROS-B csöpögő víz ellen védelmet adó tömítéssel készült (az illesztéseknél jól látszik.) Az adattáblán látható vízcsepp szimbólum a mai szabványok szerint IP31-es védettséget jelöl.
Az időjárás egyéb káros hatásai ellen bőrtok is készült a rádióhoz, amely a megfelelő helyeken ki volt vágva azért, hogy ne kelljen minden alkalommal kivenni a készüléket a tokból.  

A MAROS-B rádiófrekvenciás teljesítménye 0,4 watt, amely elsőre kevésnek tűnik, azonban a gyakorlatban — normális minőségű gumiantennával — egy közepes méretű városban elegendő lefedettséget tudott biztosítani — míg tetőantennára kötve egyből 10-15 km-re nőtt a hatótáv.

A cikkben bemutatott példányt 18 évvel ezelőtt a szolnoki Volán Taxitól sikerült megvásárolnom: ők — saját frekvenciájukra áthangolva — olyan vendéglátóipari létesítményekhez telepítettek ilyen rádiókat, ahonnan azután a portások ingyenesen tudtak taxit hívni az ügyfélnek. Jól látszik a megsárgult matricán a tollal átjavított telefonszám: Magyarországon 1993-ban lettek hatjegyűek a vidéki telefonszámok. Szolnokon a változást követően a régi hívószámok elé egy 3-as számot kellett tárcsázni.

Az FM05-165 kifejezetten érzékeny a túlfeszültségre, mivel a tápbemeneten található tantál kondenzátor (a képen világoskék kerettel jelölve) már 10-11 volt feszültségnél tönkremegy, és rövidzárba megy át.

A rádió üzemi frekvenciáját adásban, ill. vételben is egy-egy megfelelő értékű kvarckristály határozza meg. Amint az a középső képen jól látható, a kristályok foglalatba vannak helyezve az esetleges áthangolhatóság megkönnyítése érdekében.

A MAROS-B a klasszikus diszkrét elemek mellett — a későbbi integrált áramkörök (IC-k) elődjének tekinthető — ún. vastagréteg-moduláramköröket is tartalmaz. Ezek apró lapkákra ültetett céláramkörök, műgyantával leöntve. A fotón a zöld nyilak mutatják őket. Ez a hibrid megoldás annak idején praktikusnak számított, hiszen megkönnyítette a javítást, ma már viszont — mivel gyártásuk megszűnt, beszerezhetetlenek. A rádió esetleges meghibásodása esetén a javítás csak más készülékekből kitermelt alkatrészekkel  oldható meg.

Az utolsó fényképen jól látszik, hogy a rádió belsejének alsó részénél hiányzik valami (sárga nyíllal jelölve). Ezen a helyen volt az eredeti (rendőrségi) kivitelben az ún. sávfordító modul, amelyet sokan tévesen titkosító áramkörnek hívtak. A sávfordító áramkört tartalmazó rádiók adása normál készülékeken értelmezhetetlen „vartyogásként” hallatszik. A ’70-es években ezzel a megoldással próbálták megakadályozni, hogy a rendőrségi forgalmazást illetéktelenek lehallgathassák. A készülékek selejtezésekor ezeket a modulokat — a rendőrségi frekvenciákhoz tartozó kvarcokkal együtt — kiszerelték a készülékekből.

Az FM05-165 rádió a 140…180 MHz közötti frekvencia tartományra készült. Ezen belül létezik ún. „alsó sávos” (140-160 MHz) és „felső sávos” (160-180 MHz) verzió. A készülék belsejébe pillantva a  szélesebb  (vevő) panelon, az egyik tekercs serlegére rá van karcolva egy „A”, vagy „B” betű.  Alsósból felsőset és viszont csinálni ugyan lehet, de meglehetősen macerás (kondenzátorok cseréje, mérőműszerek szükségessége!), de a saját tartományán belül a rádió könnyen hangolható.
Fontos tudni viszont, hogy a csatornák 0,5 MHz-en belül lehetnek csak, mert a bemenő szűrő ennél szélesebb tartományt nem enged át.
A bemutatott készülék gyárilag a következő frekvenciákra volt hangolva:

162,600 MHz
162,750 MHz
162,775 MHz
162,950 MHz

Mivel az adó, ill. vevő áramkörhöz is egy-egy külön kvarc tartozik, így lehetőség van a rádióval átjátszóra kapcsolódni, amelynél az adás- és a vételi frekvencia eltérő.

Például a szolnoki Volán taxi a 162,775 MHz / 157,775 MHz frekvenciákat használta.
Ehhez az adó oldali kvarc frekvenciájára 157,775 MHz / 18 = 8,765277 MHz, míg a vevő oldalira (162,775 MHz - 10,7 MHz) / 3 = 50,69166 MHz adódik.
Aligha akad azonban, aki manapság MAROS-B áthangolásba fogna,  hiszen a 2 x 4 db kvarc ára többszörösen meghaladja egy jóval korszerűbb, jobb paraméterekkel rendelkező, szintézeres kézi rádió árát.

---