Miért vannak alfa-csatornák a CB sávban?

Az alfa csatornák létezésének, illetve a 23-as csatorna körüli „szabálytalanságok” okai…


Amennyiben valaki figyelmesen megvizsgál egy CB-s csatornakiosztási táblázatot, több „szabálytalanságot” is észre vehet benne. A szomszéd csatornák elvileg 10 kHz-es távolságra vannak egymástól, kivéve néhány (az alábbi táblázatban sárgával jelölt) esetben, ahol 20 kHz-es „ugrás” van. A kettő között lévő, „tiltott” frekvenciákat nevezi a CB-s társadalom alfa csatornának. Szintén érdekes a 23-as csatorna szomszédságára jellemző összevisszaság, ahol még a növekvő sorrend is felborul egy helyen (piros színnel jelölve):
alfa-csatornák a CB sávban
Bizonyára sokakban felmerült a kérdés: mi áll ezek hátterében? A megfejtést az index fórum CB-s topicjában tette közzé Desert Rat topictárs — az alábbiakban az ő hozzászólását módosítások nélkül teszem közzé:

„Egy kis CB-s történelem, mitől van a 23-as csatorna környékén az a hülye ugrás, meg az alfás csatornák? A CB sáv ugyanis eredetileg (ez mindenki tudja) ipari sáv volt 26.96-27.230-ig, és ma is az.

— 1947-ben az FCC kicsit rendezni akarta a frekvenciákat, és Atlantic Cityben rendezett konferencián lenyestek a 10m-es és a 20m-es amatőrsávból. De hogy ne járjanak rosszul, kiadták a 15m-es sávot és közös használatra a 11m-es sávot. Egészen 1958-ig a 11 méter rádióamatőr sávként működött. 27.225 volt a 22. utolsó csatorna, 27.255 pedig távvezérlő sáv volt, a két csatornányi hely (27.235, 27.245) azért maradt ki, hogy a két alkalmazást zavarvédelmileg elválassza. Persze (ezt nem tudom biztosra), az amatőrsáv nem feltétlenül csatornákat jelenthetett, hanem folyamatos hangolást.

— 1958-ban az FCC engedélyezte a 22 frekvencia úgymond CB célú használatát (ez nem hivatalos elnevezés), valamit a 27.255 távvezérlő freki osztott használatát — így lett 23 csatorna — rögzített csatornafrekvenciákkal. A CB jogi keletkezése tehát 1958. szeptember 11-ére tehető (igen, 911 ez is:-))

— 1977. január 1-el döntöttek úgy, hogy 40 csatornára növelik a közben népszerűvé és zsúfolttá vált csatornák számát. De hogy ne maradjon ki lyuk a kiosztásban, a 22-23 közti két frekit is kiadták, így lett a 27.235-ből 24, a 27.245-ből 25, aztán feljebb a régi kiosztásból jövő 23, efelett pedig szép sorban.

Az úgynevezett alfás csatornáknak is érdekes technikai háttere van, tehát 3A, 7A, 11A, 15A, 19A, azaz ugyanaz a távolság (50kHz — 4 közbülső csati) van mindegyik között: 3+4=7, 7+4=11 …stb. A magyarázat a korabeli keverős rendszerű vevőkben rejlik, ahol a kvarcok mátrixba rendezésének modellje szerint állnak elő a csatornák és az alfás csatornák kihagyásához elegendő a mátrix egyik oszlopát kihagyni, azaz nem tenni bele egy bizonyos  kvarcot, amivel egyszerre kihagyja mind az 5 alfás frekit (ezért nincs 5 „slave”-kvarc az ilyen rádiókban, csak 4). Gondolom mindenkinek beugrik, hogy az alfás frekiket (mind az ötöt) belerakni is elég egyetlen kvarc beleépítése, és egy kis kapcsolóval váltani hogy az eredeti vagy az alfás kvarc rezegjen a csatornaváltó azon állásában.
A 23 csati és a kvarckeverés története azt is megmagyarázza, hogy miért éppen ezeket a frekiket jelölte ki az FCC távirányító frekiknek — mert a gyártóknak műszakilag így volt a legegyszerűbb kihagyni őket a csatornalistából… azaz az FCC ezzel a gyártók, ezáltal a felhasználók pénztárcáját kímélte az akkori technikai lehetőségek között. Sőt azt is megmagyarázza, hogy miért éppen a 22-23 kapcsolóállás között van egy pötty, amely állás nem képvisel semmilyen csatornát...  illetve mai sorszámozás szerint a 24-es lenne, valószínűleg nem túl bonyolultan aktiválni is lehetne.”

Köszönet Desert Rat topictársnak a minden bizonnyal többeket foglalkoztató kérdés megfejtéséért!

2020.04.08.
Szegecs