Mobil CB rádiók tápellátása
Személy-, és teherautókba szerelt adóvevők áramellátásának szempontjai
Amennyiben autós üzemben
szeretnénk CB-zni, az adóvevő, valamint az antenna gondos
megválasztása mellett nagy figyelmet kell fordítani a
tápellátás kialakítására is. A szakszerűtlen kivitelezés
vételben idegesítő recsegést, adásban pedig lefulladó rádiót
eredményez. Kritikus esetben zárlat, vagy elektromos tűz is
keletkezhet. A fentiekből jól látszik, hogy a CB rádió
telepítése nem egy „Bedugjuk a 12 voltba és kész!” művelet.
Tapasztalat, hozzáértés hiányában kérjük inkább szakember
(autóvillamossági műszerész, híradástechnikai műszerész)
segítségét!
Saját tulajdonú jármű esetén a legkorrektebb megoldás a tápfeszültség közvetlen akkumulátorról történő elvezetése. A sarukra direktben kötött vezetéket — biztosító beiktatása mellett — a tűzfalon történt átvezetés után közvetlenül a rádió tápkábeléhez csatlakoztatjuk. Az esztétikai szempontok mellett tűzvédelmileg is célszerű a vezetékeket a jármű meglévő kábelkötegeihez rögzíteni, vagy a kábelharisnyákba behúzni. Ügyelni kell a kábel belsejében lévő vezetőerek megfelelő átmérőjére: például a klasszikus hangszóróvezeték nem megfelelő ilyen célra: a vékony vezetéken a nagy áramigény miatt jelentős feszültségesés jön létre. Egy régebbi típusú — ma már legálisan nem üzemeltethető — President Grant kb. 7A-t vesz fel adásban, ezért is kell gondosan megválasztani a tápkábel fajtáját.
Nem saját autónál a fenti átalakításra legtöbbször nincs lehetőség, így vagy elhelyezünk egy külön akkumulátort az utastérben, amelyről csak a rádió tápellátása történik, vagy a gyárilag kialakított 12 voltos kiállás(oka)t használjuk. Előbbi kényelmetlen, mert a pótakku rögzítése mellett annak rendszeres töltését is meg kell oldani, és Murphy törvényei alapján 100%-ig biztos, hogy pont akkor fog lemerülni a CB-s akku, amikor arra a legnagyobb szükségünk lenne. Marad tehát az utóbbi megoldás, amely a járművek nagy részén a szivargyújtó adaptert jelenti. Sajnos ezek sok esetben alkalmatlanok arra, hogy megfelelő áramerősséget adjanak le a rádiónak, mert vékony vezetékkel vannak bekötve, vagy a biztosítótáblán más fogyasztókkal közös körre vannak kötve — emiatt csak mérsékelten terhelhetőek. Ezekről szemrevételezéssel, ill. a jármű dokumentációjának áttanulmányozásával tudunk meggyőződni.
Ritkán, de előfordul, hogy a szivargyújtó mellett ún. steklámpa-csatlakozót is beépítenek — ezek nagyobb terhelhetőségűek szoktak lenni, és a csatlakozó is erősebb fizikai kontaktust létesít.
Amennyiben megfelelőnek bizonyul a szivargyújtó aljzat, a CB rádió tápkábelének végére szereljünk ehhez való dugót! A csatlakozó kialakítására is figyeljünk! A kisfogyasztók (pl.: GPS) táplálására gyártott dugók melegpontja (hegye) nagyon kis felületű: folyamatosan nagy áramfelvétel esetén melegedik, az érintkezés bizonytalanná válik. A jobb minőségű csatlakozók ezzel szemben teljes felületükön vezetnek, tartós használat során sem melegednek fel.
Az adapter eredetileg egy 450 MHz-es Motorola Associate 2000 rádiótelefon tartozéka volt, de autóvillamossági szaküzletben is vásárolhatunk ilyen átalakítót.
Sok kamionnál a fedélzeti 12 voltot egy erre a célra készült inverter állítja elő. Ilyen esetben ellenőrizni kell, hogy a kimenet mekkora áramerősséggel terhelhető: el fogja-e bírni a többi fogyasztóval együtt a rádiót is, vagy sem.
Gyakori probléma szokott lenni az is, hogy az inverterben lévő kapcsolóüzemű tápegység kimenete nem szűrt, emiatt különböző zavarjelek jutnak be a rádióba, recsegést, idegesítő sistergést okozva. Ilyenkor egy külön megvásárolt, megfelelő szűréssel ellátott külső inverter lehet a megoldás.
Amint az ezen írásból bizonyára kiderült: a CB rádió megfelelő minőségű táplálása autós ütemben sem egyszerű feladat, ugyanakkor elengedhetetlen feltétele a megbízható működésnek.
2019.04.24.
Szegecs