A földfelszíni digitális rádió műsorszórás megszületése, valamint helyzete napjainkban
Dinamikus, ígéretes indulás, majd évekig tartó egy helyben topogás...
A televíziós
műsorsugárzással kapcsolatban pár évvel ezelőtt mindenki
részese volt az ún. "digitális átállásnak", azonban a rádiós
műsorszórás tekintetében szinte alig hallani erről. Pedig a
technikai háttér már sokkal régebb óta: több, mint 3
évtizede rendelkezésre áll hozzá. A világ boldogabb felén
ugyanis már akkoriban szembesültek azzal, hogy az analóg
rádióadások részére kijelölt CCIR FM sáv (88-108 MHz) szabad
csatornái a bővülő műsorkínálat miatt hamarosan elfogynak.
Mivel a sáv kiszélesítésére sem "felfelé", sem "lefelé"
nincs mód (ott ugyanis más szolgáltatások találhatóak, pl.
légi irányítás), ezért más megoldást kellett kitalálni. A
fejlesztés a müncheni Rádiótechnikai Intézetben indult
1981-ben, a project pedig a későbbiek folyamán (1987) az
EUREKA 147 kódnevet kapta. Ezután hosszú évekig látszólag
semmi érdemi előrelépés nem történt, és bár az első
tesztkörnyezetben tartott bemutatót már 1985-ben
megtartották Genfben, a technikai újításokban mindig is
úttörő szerepet vállaló BBC első kísérleti adására 1995-ig
várni kellett. Ekkor azonban még a kereskedelemben nem
voltak megvásárolhatóak a vételhez szükséges készülékek, —
azok hivatalos forgalmazása az Egyesült Királyságban csak
1999-ben indult.
Elemzők szerint a lassúság
fő oka az volt, hogy mivel a DAB-ot ún. páneurópai
rendszernek szánták, az egyes tagországok rádiós
testületeivel folyamatos egyeztetésekre volt szükség, amely
a bürokrácia miatt lényegesen lelassította a folyamatot.
Bizonyára ez is egy ok
lehetett a sok közül, én személy szerint viszont inkább
abban látom az egy helyben topogás okát, hogy míg a
televíziós digitális átállásnál a vásárlók könnyen
meggyőzhetőek voltak a szemmel láthatóan jobb képminőséggel
(SD -> HD), valamint a zavarmentesebb vétellel, addig a
rádióhallgatók nagy része utazás közben, vagy más
tevékenység végzése mellett (ún. háttérrádiózás) hallgatja a
műsorokat, amely esetekben nem, vagy alig érezhető a DAB
által nyújtott jobb hangminőség. És miközben az analóg
vevőket fillérekért lehet gyártani, és a drága Hi-Fi
rendszerek mellett az autós fejegységekben, hordozható
eszközökben, vagy még a legolcsóbb okostelefonokban is
megtalálhatóak, addig a DAB vevőkből még napjainkban is
(2019 nyár) alig van választék, és a forgalmazott termékeket
is olyan ártöbblettel kínálják, amely sokakat visszatart a
vásárlástól. A DAB széleskörű elterjedését az is
hátráltatja, hogy az új technikai megoldásokra fogékony
felhasználók napjainkban már nem hagyományos rádióadásokat,
hanem internetes, ún. online stream-eket hallgatnak,
amelyek közül jóval szabadabban tudják kiválasztani a
számukra érdekes tartalmakat, és kevesebb bennük a
felesleges sallang, reklám.
A DAB elterjedésében
kétségtelenül Norvégia áll az élen, ahol 2017-ben
lekapcsolták az utolsó országos, analóg rádióadót:
náluk elsőként valósult meg tehát a digitális átállás a
rádiós műsorszórás terén is. Őket a többi európai ország
jelentős lemaradással követi: néhány helyen az analóg és a
digitális rendszer párhuzamosan működik, a legtöbb országban
azonban a mai napig digitális üzemben csak tesztsugárzás
történik.
Mi a helyzet
Magyarországon? [Frissítve: 2020.09.07-én!]
Idehaza viszonylag korán,
már 1995-ben megtörtént az első kísérleti adás a Magyar
Rádió és az Antenna Hungária együttműködésének köszönhetően.
Kezdetben négy program szerepelt a kínálatban (Kossuth,
Bartók, Petőfi, Classic+), 2008-ban ez kibővült a Sláger
Rádióval, és a Danubiusszal. A két adóberendezést a
Széchenyi-hegyen, valamint a Száva utcai toronyban helyezték
el. Ennek megfelelően a tesztadás csak Budapest
területén, ill. annak közvetlen vonzáskörzetében volt
elérhető azon kevesek számára, akik rendelkeztek a
vételhez szükséges készülékekkel.
A bíztató, lendületes kezdés
ellenére a fejlődés igencsak megrekedt: az első hazai próbák
óta 24 év telt el (!), ám a DAB megmaradt kísérleti adásnak,
(folyamatos sugárzásban 2009-től), minimális
műsorkínálattal, amely tesztjellegéből adódóan csak a
fővárosi, ill. az agglomerációban élő lakosság számára
érhető el. A célközönség 99%-a lényegében nem is tud arról,
hogy létezik korszerűbb rádiózás is annál, mint amit már
ismer, használ.
Végül az NMHH nem
hosszabbította meg az Antenna Hungária üzemeltetési
szerződését, ezért a magyarországi DAB+ adás 2020.
szeptember 5-én megszűnt.
A 2011-től 2020 őszéig
sugárzott DAB+ digitális csomagban az alábbi programok
voltak megtalálhatóak:
— Kossuth (MR1), Petőfi
(MR2), Bartók (MR3), Dankó Rádió,
— Magyar Katolikus Rádió,
Klubrádió, Inforádió.
Ez utóbbi három ráadásul
mono hangrendszerrel (!) került bele a multiplexbe,
miközben a CCIR FM sávon valamennyi felsorolt program
sztereóban fogható. Ezzel a kínálattal aligha lehet rávenni
a fogyasztót arra, hogy cserélje le meglévő készülékét, vagy
az amúgy is esedékes új eszköz vásárlásakor fizesse ki azt a
+20-30.000 Ft-ot, amennyivel egy DAB-képes eszköz többe
kerül, mint a csak analóg adás vételére képes típusok.
Műsorkészítőként
(kereskedelmi szemszögből vizsgálva) ugyanakkor — szintén
érthető módon — senki sem akart pénzt fektetni egy olyan
formátumban történő sugárzásba, amit pár tucatnyi ember tud
csak venni. Azt hiszem, ezt hívják 22-es csapdájának. Pedig
a közvetlen szomszédainknál számos jó példa látható:
Ausztriában
2019 májusában indult el az
országos lefedettségű, kereskedelmi DAB+ sugárzás. Emellett
a főváros, Bécs egy külön helyi multiplexet is kapott.
Az országos MUX 1 kilenc,
míg a bécsi MUX 2 nyolc műsorral indult. Az aktuális lista
megtekinthető ide
kattintva.
Szlovákiában
2015 végén indult a
tesztadás, Pozsonyból. A későbbiek során 6-ra bővült
az adóállomások száma. Ezek multiplexeiben 8-11 műsor
található meg. (Link: aktuális lista)
Szlovéniában
2022.02.22-re tűzték ki az
analóg rádióadók lekapcsolásának napját. Az országos
multiplexükben 14 program kapott helyet. (Link: aktuális lista)
Szerbiában
Tesztadás van, 3
kereskedelmi csatorna műsorával. (Link: akutális lista)
Romániában
Szintén kísérleti adás,
Bukarestből, mindössze 4 programmal. (Link: aktuális lista)
Ukrajnában
a fővárosban, Kijevben van
DAB sugárzás, a helyi multiplexben 14 program kapott helyet.
(Link: aktuális lista)
Horvátországban
2017 végén indult a
tesztadás, jelenleg 16 program található az országos
multiplexben. (Link: aktuális lista)
BBC : The long, slow birth of DAB radio (2010)
Antenna Hungária: Digitális rádió Magyarországon
A DAB helyzete a világban: WorldDAB.org
2019.06.05.
Frissítve: 2020.09.07.
Szegecs