Diamond SRH940
Háromsávos (2 m, 6 m, 70 cm) antenna URH kézi rádiókhoz

A japán Diamond cég által
gyártott antennák jó minőségükről, ill. hosszútávú
megbízhatóságukról (cserébe pedig borsos árukról) ismertek
a rádióamatőrök körében. Sajnos a most bemutatásra kerülő
háromsávos SRH940 típusnál csak a magas ár
érvényesült — de ne szaladjunk ennyire előre! A gyártó
által közölt műszaki adatok szerint ez az antenna a 144,
ill. a 430 MHz-es amatőrsávok mellett az 50
MHz-es tartományban is egyaránt alkalmas adásra,
ill. vételre. A csomagolásra nyomtatott adatok szerint 2,
ill. 6 méteren 1/4 λ-s, míg 70 centiméteren 1/2λ-s
antennaként viselkedik. Ezek az adatok némi gyanakvást
keltenek az emberben, hiszen az 50 MHz-es sávon még
egy negyedhullámú sugárzó is 1,5 méter hosszúságú — ez az
antenna pedig a csatlakozótól a tetejéig mindössze 45 cm.

A csatlakozó típusa ennél a
modellnél „SMA papa”. A szomszédos fotón jól látszik, hogy a
sugárzó a felső 8 cm-es végén vastagabbá válik: minden
bizonnyal itt található az a hosszabbító tekercs, amellyel
megpróbálták rezonánssá tenni az antennát az 50 MHz-es sávra
is.

A kék színű „AM” feliratú
matrica körüli szöveg a Google Fordító szerint azt jelenti,
hogy „az amatőrsávok mellett AM-ben is nagy vételi
érzékenység”. Ezzel a légiforgalmi sávra (108-137 MHz)
utalt a gyártó: a polgári célú repülőgépek irányítását
ugyanis mind a mai napig AM üzemmódban végzik szerte a
világon.

A Diamond SRH940 külsőre
kifejezetten igényes benyomást kelt: joggal gondolná az
ember, hogy ezek után a minőséggel sem lesz gond.
Az első próbák során kétféle
tesztet végeztem:
— kézi rádiók segítségével
végzett összehasonlító mérések a rádiók saját (gyári)
antennái és az SRH940 összehasonlításához
— SWR-mérés egy Yaesu
FT-818ND QRP rádió segítségével, amely képes adás során
indikálni az aktuális állóhullámarányt. (Nem számszerű
értékmegjelenítés történik, hanem az LCD-n megjelenő sáv
hosszából lehet következtetni az SWR megfelelő, vagy épp
veszélyes szintjére.)
[Frissítés] A cikk
publikálása után három évvel (2026 elején) egy NanoVNA H4
műszerrel mértem meg az SRH940-et — ezt követően
egészítettem ki a korábbi bemutatót.
Rádióamatőr és ipari VHF sáv
Az összehasonlító mérések
során azt tapasztaltam, hogy VHF sávon egy hajszállal
valóban jobb az SRH940, mint a kézi rádiók gyári, 8…15
centis antennái. Az S19-es szimplex csatornán a Yaesu saját
gumiantennáját használva egyetlen csík sem látszott a
kijelzőn, míg az SRH940-nél (BNC adapterrel) 3 csík jelezte
a sokkal rosszabb (!) SWR−értéket.

A NanoVNA-val a későbbiekben
elvégzett mérésem sem igazolta azt, hogy ez az antenna
valóban jó lenne: a rádióamatőr tartományban (145 MHz)
produkált meglehetősen hitvány 1:5-ös SWR érték az ipari
sávon sem megy 1:2 alá — miközben pont az lenne kívánatos,
hogy a rádióamatőr sávon legyen jól használható adásban és
vételben is.
Légiforgalmi sáv
Budapest északi részén,
lakáson belül a Ferihegyi Repülőtér forgalmazását szépen
vettem, ennek a ténynek azonban a viszonylag kis távolság
miatt úgymond „nincs sportértéke”.☺
Rádióamatőr és ipari UHF sáv
Az ún. 70 cm-es sávban nem
tapasztaltam különösebb eltérést a meglévő kézi adó-vevőim
15-17 cm körüli antennájával összehasonlítva — mindezt
úgy, hogy a Diamond közel háromszoros fizikai mérettel
rendelkezik… Az UHF hívócsatornán (433,500 MHz) a Yaesu
saját antennájával három csík szerepelt az FT-818ND rádió
kijelzőjén, míg az SRH940 esetén (továbbra is BNC
adapterrel) négy csík volt leolvasható.

A NanoVNA-s mérés alapján
UHF sávon az SRH940 antenna „rendben van”: 1:1,3 alatt van
az SWR.
6 méteres amatőrsáv (50 MHz)
Az SRH940 lényege pont az
lenne, hogy a VHF/UHF sáv mellett az 50 MHz-es tartományban
is használható. A használat során azonban pont az derült ki,
hogy ez az antenna a három sáv közül épp itt a
leghitványabb. A Yaesu FT818ND rádióhoz gyárilag egy YHA-63
jelű, szétszerelhető gumiantennát mellékelnek, amelynek
alaptagjának egyik végén BNC dugó van, a másik pedig egy
menetes részben végződik: ehhez kell felcsavarozni egy
rövidebb, vagy hosszabb toldást — attól függően, hogy a
144/430, vagy az 50 MHz-es sávban kívánjuk használni. Az 50
MHz-es „véget” felcsavarva, majd szimplex módban adást
indítva 5 csík volt látható a kijelzőn. Ezután jött a
Diamond SRH-940, amellyel mind a 7 csík láthatóvá vált:
egyértelműen jelezve, hogy botrányos az SWR érték.

SRH940 a 6 méteres sávban:
„kiakad” az SWR-mérő
A NanoVNA-s mérés igazolta a
korábbi tapasztalatokat:

A rádióamatőrök számára
kijelölt 50…52 MHz közötti tartományban még sávközépen sem
jobb az SWR 1:4-nél, onnantól kezdve pedig mindkét irányban
meredeken tovább romlik.
Ez az antenna gyakorlatilag
alkalmatlan a 6 méteres sávon való használatra — amennyiben
nem szeretnénk, hogy a rádiónk végfoka meghibásodjon.
Először arra gondoltam, hogy talán egy hamisítványt vásároltam meg (a Diamond esetében sajnos rengeteg a külsőre ugyan megtévesztésig hasonló, de műszakilag teljesen hitvány koppintás), azonban mivel hivatalos, megbízható szaküzletben történt a vásárlás, és külső alapján is minden jel arra utalt, hogy eredeti antenna van a birtokomban, így ezt a lehetőséget elvetettem.
A neten rákeresve a típusra, elsőként az e-HAM.net oldalára kerültem, ahol meglátva a független felhasználói vélemények átlagából generált 3,4-es pontszámot már borítékolható volt, hogy az általam tapasztalt problémák nagy valószínűséggel nem egyediek.
Két felhasználó műszerrel is megmérte a saját SRH940-esét, és extrém rossz értékeket kaptak mindhárom sávon. Érthető tehát a legrosszabb, 1 csillagos osztályzat, ahogyan annál a rádióamatőrnél is, aki a vételi tapasztalatait osztotta meg az oldal látogatóival: ő egy Yaesu VX-7R rádiót használt, és vételben (a gyári gumiantennához képest) mindhárom sávon 2-3 S értékkel rosszabb jelszinteket tapasztalt az SRH940 használatakor. Ezek után már csak az a kérdés, hogy az a néhány felhasználó, akik viszont 5 csillagot adtak értékelésnek, ők hogyan tapasztalhatták (?) mindezek ellenkezőjét…
Összességében sajnos ez az
antenna nem méltó a Diamond márkanévre: a hatméteres sávon
teljesen használhatatlan, két méteren sem túl „fényes” a
teljesítménye, hetven centin pedig semmivel sem jobb, mint
bármelyik gyári, filléres antenna. Mindezek tükrében a
31€-s vételárat ablakon kidobott pénznek érzem. Az eset
tanulságai: máskor vásárlás előtt kell a véleményeket
elolvasni, ill. minél többet ígér egy antenna
(vagyis a marketing), annál kevésbé valószínű, hogy azt
valóban teljesíteni is tudja…
2022.11.09-30.
Mérési adatokkal frissítve:
2026.01.23.
Szegecs