Handic 1305
CB rádió a ’70-es évekből…
Mindig is furdalta az
oldalamat a kíváncsiság, hogy milyen gyártmányúak „A CB rádiózás alapjai” című könyv
borítóján szereplő narancssárga készülékek, mivel a
címlapfotón olvashatatlanná tették a márkaneveket. Csak
nemrégiben vált világossá számomra, hogy ezek az egykori
Handic cég termékei voltak, még a ’70-es évek közepén, a
CB rádiózás hőskorában. Az interneten böngészve alig lehet
valamit találni ezekről a rádiókról, így érthetően nagy
volt az örömöm, amikor 2019 tavaszán élőben is sikerült
megvizsgálni a borítón szereplő rádiók közül az
alsó, Handic 1305-ös rádiót.
A ’70-es években divatos
volt a narancssárga: sok korabeli használati eszköz
készült ebben a színben. A készülékháznak csak az elő-, és
hátlapja készült fémből, a burkolat többi része műanyag.
Ugyanakkor feltűnő, hogy ezek az elemek milyen jól
viselték az idő múlását: nem fakultak ki, vagy repedeztek
be a négy évtized alatt.
Ez a példány nyugat-német
piacra készült: erre utalnak a kezelőszervek feliratai,
valamint az előlapon található, a bevizsgálási,
engedélyezési okirat számának feltüntetése. A hátlapon az
antenna és a külső hangszóró csatlakozóaljzata között
középen helyezkedik el a hatpólusú tuchel aljzat, amelybe
a külön megvásárolható szelektív hívóművet lehetett
csatlakoztatni. Érdekesség, hogy az előlapi
csatornaválasztó („KANAL”) mindössze háromállású, és
számozás helyett betűkkel vannak jelölve az egyes
pozíciók.
Ennek miértjére a készülék
belsejébe pillantva kapjuk meg a választ. Mivel ezt a
készüléket még a ’70-es évek közepén fejlesztették ki, nem
találhatóak benne integrált áramkörök és szintézer sem. Az
üzemi frekvenciát kvarckristály vezérlésű oszcillátorok
állítják elő, amelyekhez a kvarcokat foglalatba helyezték,
így az később tetszőlegesen cserélhető, amennyiben elérő
csatornán szeretnék használni a rádiót. Az utolsó fotón
sárga kerettel jelölve látható közelről a kvarcok
foglalata. Egy csatornához kettő darab kvarcra van
szükség: egyre a vevő, egyre az adó áramköreihez. Ennél a
rádiónál csak az „A” jelű foglalatba kerültek kvarcok, a
„B”, ill. „C” álláshoz tartozó foglalatok üresek. Jól
látszik a képen, hogy a nyomtatott áramköri panelen még
három foglalatnak lenne hely, azok valószínűsíthetően csak
a nagyobb, 1605 modellszámú példánynál vannak
beszerelve.
A két kvarc közül az
adáshoz szükséges példány értéke megegyezik az adott CB
csatorna frekvenciájának értékével (ennél a példánynál ez
27,135 MHz, amely a „közép 15”-ös csatornának felel meg.)
A vett jel erősítése, feldolgozása ugyanakkor nem az adás
frekvenciáján, hanem egy könnyebben kezelhető, ún. helyi
frekvencián történik, amelyre a bemenő jelet megfelelő
áramkörökkel lekeverik. A helyi KF frekvencia a hasonló,
egyszeres keverést alkalmazó készülékeknél általában 455
kHz, — ezért került a 27,135 MHz-es adókvarchoz egy
(27,135 - 0,455=) 26,680 MHz-es vevő oldali kvarc.
A mai szemmel is aprócska
méretű rádió AM üzemmódban működik, maximális
kimenőteljesítménye kb. 1 W.
A rádió adatlapján „Handic
Deutschland GmbH” szerepel düsseldorfi székhellyel,
telefon, ill. telex (!) számmal. A Google utcakép alapján
a megadott címen jelenleg már egy újépítésű társasház
található. A cég központja egyébként Svédországban volt, a
német leányvállalat mellett létezett egy amerikai
kirendeltségük is.
A későbbi, ’80-as évekbeli
CB rádiókkal összehasonlítva nemcsak a csatornák alacsony
száma (120/40 helyett mindössze 3), vagy az integrált
áramkörök hiánya szembetűnő, hanem az is, hogy
a kézibeszélő nem csatlakozóaljzaton keresztül, hanem
közvetlenül van bekötve a panelre.
Mivel erről a típusról alig
lelhető fel bármiféle használható információ, ezért
kérdéseimmel megkerestem az Index fórum CB-s topicjának régi
tagját, XANTIi-t, aki hosszú éveken át javított
CB rádiókat (is). Tőle tudtam meg, hogy a Handic a maga
idején a drágább készülékek közé, szinte már „ipari”
kategóriába tartozott. A gyártást japán OEM cégek végezték
bérmunkában. A típusból készültek „fapados” változatok is,
amelyek csak egyetlen kvarcpárt tartalmaztak (ahogyan a
bemutatott példány is), a drágábbak viszont teljesen
„felkvarcozott” formában kerültek a boltok polcaira. Mivel
nem volt cél, hogy mindenki össze-vissza bóklásszon a
csatornák között, ezért az egy (három) üzemi frekvencia is
bőven elegendő volt egy-egy család, vagy cég számára.
A Handic 1305-ös készülék a
hatályos jogszabályok értelmében ma már nem tartható üzemben
— ismertetése technikatörténeti célból történt.
A rádiót Csécs Tamás ajánlotta fel bemutatásra — köszönet neki
ezúton is!2019.05.19.
Szegecs