Garázs

© Icom IC-R8600 gyári dokumentáció

„Mi kerül egy rádióban egymillió kétszázezer forintba, amellyel még adni sem lehet?” — merülhet fel a kérdés az emberben, amikor rápillant az Icom IC-R8600 asztali szkenner árcímkéjére? ☺

Nos, a választ kissé „messzebbről kell kezdeni”: a hagyományos (kizárólag analóg jelfeldolgozáson alapuló) szuperheterodin vevők kora úgy tűnik, egyszer, s mindenkorra leáldozott. A korszerűbb, digitális jelfeldolgozású (DSP) utódok szinte mindenhol kiszorítják őket: nemcsak a filléres, 6…8000 Ft-os hitvány minőségű kínai rádiók esetében, hanem a valóban komoly, professzionális eszközökben is, ahol az árak már egyből hat, ill. akár hétszámjegyűek is lehetnek.

— Mi a különbség oka, ha a működési elv megegyezik?  Például az, hogy míg a filléres kínai adóvevőkben a minimális előállítási ár érdekében kispórolják a bemeneti szűrőköröket, addig a komoly készülékek nemcsak tartalmazzák ezeket, hanem a jelfeldolgozó áramköreik hardvere is nagyságrendekkel komolyabb, mint a bóvli rádióké. Ezeket, ill. a fejlesztésükbe ölt mérnöki munkaórákat viszont valakinek meg kell fizetnie…

---

Az előlap közepén egy 4,3" átmérőjű érintőképernyő található, amely az üzemi frekvencia értéke alatt egy 5 MHz-es tartományt átfogó spektrum-szkóp, ill. egy hozzá tartozó vízesés diagram megjelenítésére is képes. A beépített SD-kártyaolvasó segítségével a képernyőképek, a beállítások, ill. a vett jelek is lementhetően további feldolgozás céljából.

A felhasználói útmutató több mint 90 oldalas terjedelme már előrevetíti, hogy a készülék használatának elsajátítása a számtalan funkcióból adódóan nem ötperces művelet, hanem bizony alapos megértést, gyakorlást igényel.

Az R8600 vevője 10 kHz…3 GHz között folyamatosan hangolható a frekvencia közvetlen beírásával, vagy a jobb szélső sarokban található, nagyméretű forgatógomb segítségével.

A megfelelő szelektivitásról a rövidhullámú tartományban összesen 11 darab, míg a VHF/UHF sávban 13 — diszkrét elemekből felépített — sávszűrő gondoskodik. Többek között ezek a sávszűrök azok, amelyek nagyban javítják a rádiós tulajdonságokat, cserébe jelentősen megnövelik a költségeket.

Míg az olcsó szkennerek kizárólag AM/FM jelek vételére képesek, addig ez a típus az SSB (USB/LSB) mellett az FSK, CW (távíró) adásokat is képes megfelelően demodulálni, a digitális üzemmódok közül pedig a D-Star, a P25, az NXDN és a dPMR szabványokat támogatja. Véleményem szerint fájó hiányosság, hogy az ipari és rádióamatőr alkalmazásban is széleskörben elterjedt DMR szabványú jelek vételére nem képes a készülék. Ennyi pénzért igazán beletehették volna az APRS, az SSTV, ill. a DMR vételt is, hiszen ezek megvalósítása a meglévő hardver mellett már csak szoftver kérdése lenne.

---

Forrás: Icom gyári prospektus

A rádió három antennabemenettel rendelkezik: a fenti képen „O” betűvel jelölt SO-239-es aljzat a 100 kHz…30 MHz, míg tőle jobbra az „N mama” típusú csatlakozó a 100 kHz…3 GHz tartományba eső nagyfrekvenciás jelek fogadására szolgál. A harmadik bemenet pedig egy olyan RCA aljzat, amely nagyimpedanciás (500 ohm) antenna (pl. „long wire”) fogadására lett felkészítve a rövidhullámú sávra.

A 13,8 voltos tápfeszültség a „J”, ill. „K” jelű aljzatokon keresztül vezethető a rádióba. Az ICOM-nál gyakran tetten érhető lehúzásra… garasoskodásra kiváló példa, hogy az 1,2 milliós vételárba már nem fért bele egy párezer forintos tápegység, hanem azért még további 24.000 Ft-ot (!) kérnek el a felhasználótól. Szintén nehéz megindokolni, hogy a rádióhoz illő külső hangszóróért miért kell közel 80.000 Ft-ot (!) a kereskedőnél hagynunk, amikor az előállítási ára kb. 500 Ft…

Az IC-R8600 lehetőséget biztosít arra, hogy a 10,7 MHz-re lekevert középfrekvenciás jelet további feldolgozásra egy megfelelő külső eszközbe vezessük. Erre szolgál a bal felső sarokban elhelyezett BNC aljzat. A mellette található USB-B aljzatról pedig a digitálisan előfeldolgozott (I/Q) jel vehető le egy opcionális, külső SDR vevőben történő további felhasználásra.

Az előlapi, ill. a másik hátlapi USB aljzat pedig a már dekódolt digitális jelekhez való hozzáférést segíti. (Például: géptávíró {RTTY}, ill. D-Star jelek.)

Külső S-mérőt a bal alsó sarokban elhelyezett jack aljzathoz csatlakoztathatunk.

Az RJ45-ös szabványú LAN csatlakozó kettős funkciót lát el: a vevőt internetre kötve ezen keresztül képes a pontos idő folyamatos szinkronjára (NTP). Emellett pedig rajta keresztül válik lehetővé a készülék teljes távvezérlése akár a világ másik részéről is, egy 62.000 Ft-ért (!) beszerezhető, egyébként csak ehhez az egy típusú rádióhoz jó szoftver telepítését követően.

---

Forrás: Icom gyári prospektus

Amint az a fenti blokksémán látható, a rövidhullámú jelek a sávszűrő után közvetlenül az analóg-digitális átalakítóra kerülnek, míg a 30 MHz…1 GHz közötti tartomány kettős keverést, a GHz-es jelek pedig háromszoros keverést követően kerülnek digitalizálásra. A digitális jelfeldolgozási folyamat végén pedig egy D/A konverter állítja elő a felhasználó számára is „értelmezhető” jelet.

---

Tagadhatatlan, hogy az IC-R8600 egy kifejezetten korszerű, számtalan szolgáltatással rendelkező, modern készülék, ám borsos ára, és a jelentősen túlárazott kiegészítők miatt biztos vagyok benne, hogy nem fog széleskörben elterjedni sem hazánkban, sem külföldön. Kevesen engedhetik meg maguknak ugyanis, hogy ennyi pénzt áldozhassanak a hobbijukra, és az sem véletlen, hogy sok kereskedőnél eleve nincs is készleten, hanem csak megrendelés esetén szerzik be a gyártótól.

Ezennel viszont megígérem, hogy amennyiben egyszer rám kacsint a szerencse, és sikerül megnyernem a telitalálatot valamelyik lottón, vásárolok egy ilyen készüléket, és megírom majd, milyen érzés a Főtaxi 4-es csatornát, vagy épp valamelyik MÁV tolatós-frekvenciát hallgatni egy 1,2 millás rádión. ☺☺☺

2024.03.08.