Garázs

© Icom HAM Radios and Receivers 2023-24 katalógus

2022-ben az Icom egy új (kifejezetten rádióamatőrök részére szánt) kézi rádióval jelentkezett: az IC-T10 típussal. Ez az adó-vevő több szempontból is meglepetést okozott:

— noha amatőr célú készülékről van szó, külsejét, felépítését, robusztusságát tekintve az ipari rádiók tulajdonságaival rendelkezik. A készülékház lényegében megegyezik az Icom IC-F1000T, üzleti felhasználóknak készített rádióéval. IP67 és MIL STD-810G tanúsítvánnyal rendelkezik: tehát nemcsak strapabírónak tűnik, hanem a független laborok bevizsgálása alapján is annak nevezhető;

— nem dugaszos, hanem rendes, beleállítós töltővel szállítják, amely az ipari rádióknál ugyan természetes, de a márkás amatőr készülékeknél érthetetlen okokból még mindig ritkaságszámba megy;

— végre egy amatőr rádió, amelyhez normális kapacitású (2400 mAh) akkumulátort adnak: ez nem kezd el lemerültségre panaszkodni 3 adás-vétel ciklus után, mint több, jelenleg is a piacon lévő kézi adó-vevő;

— nagyméretű, 1500 mW teljesítményű előlapi hangszóró, amely megfelelő hangosságú és jól érthető beszédvisszaadást biztosít külső helyszínen is. (A gyártók sokszor elfeledkeznek arról, hogy egy kézi rádiót alapvetően szabadban, nem pedig otthon, a négy fa közt használ az amatőr. Egy-egy kilátóban, vagy akár a sík terepen pedig gyakran olyan szélzaj van, amely érthetetlenné teszi a miniatűr hangszóróval szerelt rádió jelét;

— kizárólag analóg FM üzemmódot támogat: a VHF, ill. UHF tartomány mellett a 88…108 MHz-es műsorszóró sáv adásainak vételére is képes, — ám hiányzik belőle a légiforgalmi (airband) sáv (AM) vételének lehetősége;

— az IC-T10 az ICOM első olyan amatőröknek szánt kézi rádiója, amely nem hagyományos, kétszer transzponált (szuperheterodin), hanem ún. közvetlen konverziójú (SDR) vevővel rendelkezik. Ez utóbbival kapcsolatban számos tévhit él a hazai rádióamatőrök között, mivel ők az SDR szó hallatán egyből az olcsó (6…10.000 Ft-os), furva nevű, semmiféle bemeneti szűrőt nem tartalmazó, ill. hitvány jelfeldolgozó áramkörükkel szerelt készülékekre gondolnak, amelyeket bármelyik közeli, közepes, vagy nagyteljesítményű adó pillanatok alatt leültet. Márpedig normális szűrőkkel, korrekt jelfeldolgozással a hagyományosnál jobb (!) tulajdonságú SDR-vevők is előállíthatóak. Így van ez még akkor is, ha erről a mindenben holtbiztos, FB csoportokban, ill. rádióamatőr börzéken rendszeresen hőzöngő „Jóska-Pisták” mást gondolnak. Más kérdés persze, hogy egy korrektül felépített SDR-rendszerű rádió már bőven nem a 6…10.000 Ft-os kategóriába tartozik.

---

A fenti tulajdonságok alapján az IC-T10-et (a digitális üzemmód hiányát leszámítva) egy kifejezetten jó készüléknek gondolhatnánk. Ám annak ellenére, hogy egy kizárólag analóg (FM) üzemmódot tudó rádióról van szó, az árazásnál meglehetősen vastagon fogott a ceruza: megjelenésekor 100.000 Ft-os áron lehetett hozzájutni — ezt minden bizonnyal nem volt hajlandó megadni érte sem a hazai, sem a külföldi piac, így aztán két évvel később, az erős infláció és a folyamatosan romló forint ellenére jelenleg (2024 nyár) már 83.400 Ft-ért a miénk lehetne, — ami véleményem szerint még mindig irreálisan magas összeg, ha figyelembe vesszük az alábbi negatívumokat:

— bár a mellékelt akkumulátor a szokottnál nagyobb kapacitású, ugyanakkor a rádión nincs sem DC tápcsatlakozó, sem USB-C töltőaljzat, így amennyiben külső helyszínen merül le az akkumulátor, akkor legfeljebb egy külön megvásárolható (27.000 Ft-os) pótakku birtokában tudunk tovább rádiózni;

— a T-10 menüjében nem állítható be a 6,25 kHz-es raszter — ezáltal az ipari felhasználók, ill. a PMR sáv adásait nem tudjuk frekvenciahelyesen hallgatni;

— bár a memóriahelyek programozásához szükséges szoftver ingyenesen letölthető a netről, az adatkábel már nem fért bele a közel 100.000 Ft-os árba: azt külön kell megvásárolni.

És végül a legfájdalmasabb hiányosság: az LCD kijelző nem elég, hogy kis méretű (emiatt nehezen leolvasható), de dacára annak, hogy a XXI. század második évtizedét írjuk, a tervezők nem voltak képesek egy normális, pontmátrix LCD-t beépíteni, helyette egy ’80-as évekbeli, négy alapműveletes zsebszámológép kijelzőjére hasonlító megjelenítőt választottak:

Nehezen értelmezhető szövegkiírások az IC-T10 menüjében — © Icom IC-T10 Advanced manual

A menüpontok egy része egyszerűen értelmezhetetlen a torz karakterek miatt. A „Tone burst” beállítás pl. „59b5t” a kijelzőn, ami a „squelch burst” „Sq.bst.”-re rövidített alakja lenne. — Hát hogy néz már ez így ki, komolyan?! A fejlesztési folyamat során senkinek nem szúrt szemet, hogy ez a kijelző, a hieroglifákat idéző karaktereivel a XXI. században vállalhatatlan? Nem volt egy kontrollcsoport, akiknek odaadtak volna 10 darab készüléket még a gyártásba kerülés előtt, hogy teszteljék? Komolyan érthetetlen… A dzsunkás, kínai rádiókba messze korrektebb kijelzőt tesznek negyedáron. Az ICOM-nak adott volt a lehetőség, hogy készítsenek egy ugyan alaptudású, de strapabíró, sokáig használható készüléket, amelyre egyébként lenne is piaci igény, ám ostoba pitiánerséggel ezt mégis sikerült elbaltázniuk… Pedig amikor legelőször megláttam fotón, ill. később teljes valójában a T10-et, egyből azt éreztem, hogy nekem egy ilyen kell, ám miután elolvastam a gépkönyvét, megnéztem több Youtube bemutató-videót, ill. átböngésztem a felhasználói véleményeket, azonnal meggondoltam magamat…

2024.02.09.

Legutóbbi frissítés: 2024.06.29.