Garázs

Az ID-51 a japán Icom hosszú éveken át (2013-2020) gyártott — ma már nem forgalmazott — kézi rádiója, amely a „klasszikus” analóg FM mellett a digitális D-Star üzemmódot is támogatja.
Külső
Az adóvevőt kézbe fogva azonnal szembetűnik a precíz felépítés: az illesztések pontosak, az akku nem lötyög, a csatlakozóaljzatok por, és nedvesség ellen tömítettek.
Felül (az antennaaljzat mellett) a beépített GPS vevő emelkedik ki, jobb szélen pedig egy kettős tengelyű „potméter” található, amely valójában egy-egy encodert (jeladót) rejt.

Az ID-51 jól kézbe illik: a gyárilag mellékelt akkuval kifejezetten vékony, de a nagyobb kapacitású (külön megvásárolható) akkukkal sem válik zavaróan tömzsivé.

Összességében esztétikailag teljesen rendben van ez a típus.

---

---

Tipikus kijelzőképek az ID-51-nél: a szabadon hangolható, valamint a szimpla, ill. dupla memória üzemmódok

Az LCD kijelző nagyméretű, monokróm típus: a fehér háttéren sötétkék karakterek szabadban, nappali fénynél is könnyedén, széles betekintési szögből olvashatóak. Ma már szinte minden amatőr kézi rádió színes megjelenítővel készül, amely azonban a használat során nem nyújt előnyt a marketingesek által korszerűtlennek kikiáltott, ám valójában sokkal praktikusabb monokróm LCD-hez képest. A színes megjelenítőknél ráadásul magasabb energiafogyasztással, és gyengébb kontraszttal is számolni kell.

---

Kezelhetőség, menürendszer

A rádiót megvizsgálva hamar feltűnik, hogy az ID-51-en nincsen számbillentyűzet. Ez elsőre talán furcsának tűnhet, azonban a használat során egyáltalán nem érezhető a hiánya: a normál méretű nyomógombok, és a korábban említett felső, forgatható enkóder segítségével minden szükséges funkció gyorsan elérhető. Ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy az egyes beállítási lehetőségek jól átgondolt csoportokba vannak rendezve, és mivel a kijelző normális méretű, így valamennyi menüpont jól beazonosítható, nem kell különféle rövidítések feloldásával küszködni.

---

Analóg FM üzemmód
Hazánkban jelenleg még az analóg FM átjátszók vannak többségben, és a szimplex forgalmazások is szinte kizárólag ilyen üzemmódban történnek. A vevő érzékenysége kiválónak mondható, emellett adásban és vételben is megfelelő dinamikával rendelkezik a rádió. A beépített hangszóró ugyan nem nagy méretű, de szépen, tisztán szól. Igény esetén persze külső mikrofon és/vagy hangszóró csatlakoztatása is lehetséges. 
A gyárilag mellékelt antenna méretéből adódóan a 70 cm-es sávon üzemel jól, a 2 m-es tartományban már érezhető a hosszból származó veszteség. Az SMA aljzatnak köszönhetően, külső antenna is csatlakoztathatóvá válik, ezáltal a rádió „hatótávolsága” többszörösére növelhető. A kijelző alsó részén található S-mérő sajnos nem kalibrált (a számértékek hiányoznak), így a csík hosszából csak következtethetünk a vett jel erősségére.

---

Digitális (D-Star) üzemmód
Az ID-51 „ütőkártyája” a digitális üzemmód. A D-Star rendszer kifejlesztésében a Kenwood és az ICOM cégek működtek együtt, és azóta is kizárólag e két gyártó készít ilyen rendszerű adóvevőket. A magyar amatőrök részéről gyakran elhangzó kritika valamennyi digitális rádióval szemben az, hogy az általuk szolgáltatott hang nem elég természetes, ill. „nem jó minőségű”. Legtöbbször aztán gyorsan ki szokott derülni, hogy ezen kritikák megfogalmazói nem, vagy legfeljebb látásból ismerik ezeket a rádiókat, így negatív véleményük ennek tükrében minimum megkérdőjelezhető.
A használat során kifejezetten meg voltam elégedve a D-Star által nyújtott hangminőséggel: könnyű megszokni a zaj- és sistergésmentes folyamatos vételt, ahogyan azt is, hogy az ellenállomás hívójele, ill. adatai megjelennek a kijelzőn.
A szimplex D-Star kísérleteim során azt tapasztaltam, hogy igaz ugyan, hogy nagyon (!) gyenge jelszint esetén — a hibajavítás ellenére — a hang már hallhatóan gépiessé válik, ám azonos teljesítmény, és pozíció esetén az analóg FM jel ekkor már rég beleveszett a zajba. Kijelenthető tehát, hogy a digitális átvitel gyenge jelszint esetén is jobb átvitelt biztosít, mint az analóg.

A „sima” ID-51, és a Plus II modellek közötti egyik különbség, hogy utóbbiakhoz gyárilag mellékelik azt az adatkábelt, amelyet korábban külön kiegészítőként kellett megvásárolni. A kábel, valamint az ingyenesen letölthető gyári Android/iOS alkalmazás segítségével lehetségessé válik a rádió okostelefonról történő irányítása, ahogyan pl. fényképek küldése/fogadása is.

Az analóg APRS üzemmódhoz hasonló, azzal viszont sajnos nem kompatibilis digitális DPRS funkcióknak köszönhetően — bekapcsolt GPS esetén — az ellenállomás légvonalbeli távolságát is képes megjeleníteni a rádió, ill. megfelelően konfigurált átjátszó esetén a pillanatnyi pozíciónk, ill. egyedi azonosítónk megjelenik az APRS térképen is.

A beépített micro SD kártyafoglalatnak köszönhetően a beszélgetések, készülékbeállítások igény szerint egy opcionális memóriakártyára menthetőek, ill. onnan visszatölthetőek, de a rádió képes arra is, hogy a digitális összeköttetéseket automatikusan naplózza, vagy akár — a pillanatnyi GPS koordináta folyamatos mentésével — egy-egy kirándulást rögzítsen.

A digitális log az összeköttetés pontos időpontja mellett az ellenállomás hívójelét, annak szöveges üzenetét, ill. a használt átjátszók adatait is tartalmazza…

…emellett — amennyiben rendelkezésre állt — a másik fél GPS koordinátáját, az ún. grid locatort, ill. a légvonalban számított távolságot is rögzíti.

(A fenti képernyőképeken az ellenállomás hívójele a GDPR rendelkezéseknek való megfelelés érdekében lett utólag olvashatatlanná téve.)

Ez az elektronikus log nemcsak a rádió kijelzőjén nézhető vissza, hanem a memóriakártya gépbe helyezésével (vagy az adatkábel segítségével) számítógépre is áttölthető, ahol az bármiféle program telepítése nélkül, egyszerű szöveges fájlként megnyitható.

---

Programozás
Az ID-51 memóriahelyei a készülék billentyűzetéről is felprogramozhatóak, ezt a műveletet azonban lényegesen könnyebb, és gyorsabb számítógépről, teljes méretű billentyűzetről elvégezni. Az ehhez szükséges Windows-alapú szoftver ingyenesen letölthető a gyártó weblapjáról. Amint azt pár sorral fentebb már említettem, a Plus II verzióknál már az alapfelszereltség része az adatkábel. Bár a telepítés során minden lépést a gyári leírás alapján végeztem, Windows 10 alatt mégsem sikerült összeházasítani a két eszközt. Aggodalomra azonban nincs ok, mert a számítógépen megszerkesztett cps fájlt microSD kártyára kiírva, majd azt a rádióba helyezve importálható a konfigurációs fájl, — így az adatkábelre tulajdonképpen nincs is szükség.

---

Energiaellátás
A készülék alapból egy 1150 mAh-s Li-ion akkupakkal érkezik. Ezt a kifejezetten alacsony kapacitása miatt a lézernyomtatókhoz adott „próbatonerek” mintájára nyugodtan hívhatjuk „próba akkunak”. Teljes töltöttséggel, kikapcsolt GPS-szel, adás nélkül, kizárólag vételben használva épp kibír vele egy délelőttől kora estig tartó időszakot a rádió. Amennyiben azonban adni is szeretnénk — még a csökkentett (2,5 wattos) kimenő teljesítmény mellett is — rohamosan fogyni kezd az energia. Márpedig az ember nem azért vesz meg egy D-Star-os rádiót, hogy azt minden funkcióját lebutítva, kizárólag vételre használja — nem beszélve arról, hogy a kézi rádiónak épp a terepen való, minél hosszabb használhatóság a lényege.

A gyárilag mellékelt 1150 mAh-s „próbaakku”, ill. egy utángyártott 2000 mAh-s akku összehasonlítása.

Persze van gyári megoldás is a problémára, ugyanis külön megvásárolható tartozékként létezik 2000 mAh-s akkupakk, vagy az eredetileg az IC-705-höz kínált, ám az ID-51-el is kompatibilis 3150 mAh-s akku is. Ez utóbbival azért már jó ideig el lehet lenni teljes kimenő teljesítmény, és bekapcsolt GPS mellett is. Más kérdés, hogy előbbiért 27, utóbbiért 35 db (!) Mátyás királyos bankjegyet kell a kereskedőnél hagyni.

A BC-202IP2 jelű töltő az akkumulátort a rádióval együtt, ill. külön is képes tölteni.

A nagyobb kapacitású akkupakkot ráadásul már nem képes feltölteni a gyári dugasztáp: szükség van egy — szintén külön megvásárolható — beleállítós töltőre. Fel lehet tenni persze azt a kérdést is, hogy egy eredetileg bőven 150.000 Ft felett forgalmazott rádióhoz miért nem tudtak alapból rendes akkut, meg egy tisztességes, beleállítós töltőt adni, miért kell „bénázni” az alacsony áramerősségű, emiatt lassan töltő dugasztáppal, meg a próbaakksival?

Alternatív megoldásként az oldalsó tápcsatlakozón keresztül akár egy olcsó zselés ólomakkuról, vagy stabil tápegységről is üzemeltethető a rádió. Ezekkel azonban már aligha nevezhető mobilisnak a rádió. Külső tápról üzemeltetve, hosszú adásperiódusok alatt — ahogyan sok más kézi rádió, úgy az ID-51 is — jelentősen felmelegszik. Hiába a fém hátlap, és a jobb szellőzés érdekében levett akkumulátor: a megnövekedett hő nem tud elég gyorsan eltávozni — még 2,5 wattos adóteljesítmény esetén sem. A rádió előbb csipogással figyelmeztet, majd az adás letiltásával védi meg magát a hősokk okozta károsodástól.

---

A gyári állapotú (nem „kinyitott”) rádió kizárólag a VHF és UHF amatőrsávon használható úgy adásban, mint vételben. Az ipari frekvenciák, ill. a PMR sáv még vételre sem programozható, és VFO üzemmódban sem állítható be. Ugyanakkor az FM műsorszóró sáv hallgatása minden további nélkül lehetséges, — más kérdés, hogy egy zenei műsor mekkora élményt nyújt egy beszédátvitelre optimalizált hangszórón keresztül hallgatva. 

---

Zárszó

Az Icom ID-51 műszakilag egy kifejezetten jó rádió, amely ugyan sosem volt olcsó, de a minőséget mindig is meg kellett, és a jövőben is meg kell majd fizetni.

Arról viszont nem a gyártó tehet, hogy noha a digitális rádióamatőr rendszerek közül a D-Star a legrégebbi, és a világon több száz D-Star átjátszó található, hazánkban mindössze 3…4 van belőlük. Magyarország kicsiny területe ellenére komplett országrészek vannak a mai napig is D-Star ellátottság nélkül. Márpedig a rendszer által nyújtott szolgáltatások kihasználása csak internetre kötött, megfelelő átjátszók használatával lehetséges. Ezek hiányában a D-Star készülékek hazánk jelentős részén lényegében egy analóg, kétsávos FM adó-vevőként használhatóak csupán — ahhoz viszont túl drágák, hiszen sima analóg rádiót ennél jóval olcsóbban is lehet vásárolni.

A D-Star rendszer hazai fejlődésének sok évvel ezelőtti hirtelen megtorpanásával, és azóta is tartó tetszhalálával egy ördögi kör is létrejött: kb. féltucatnyi magyar amatőrt leszámítva itthon nincs kivel beszélni D-Star-on — emiatt aztán sokan úgy gondolják, hogy minek vásároljanak olyan készüléket, amelyet csak külföldön, vagy Budapesten tudnának teljeskörűen használni.
A fentiekből adódó kihasznál(hat)atlanság miatt végül én is a készülék eladása mellett döntöttem. :(


2021.10.02. - 2022.01.06.

Legutóbbi frissítés: 2024.02.06.