Garázs

Bevezetés

2025 októberének elején elhatároztam, hogy a 868 MHz-es sávban üzemelő Lilygo T-Deck Plus-omat kipróbálom egy Budapest Nyugati - Szolnok vonatút során. Az elhatározást tett követte: első lépésben még otthon frissítettem az eszközön futó firmware-t a legújabb, 2.6.11-es verzióra, ill. átállítottam az üzemi frekvenciát a gyári alapértékről a Magyarországon használt 869,250 MHz−re. Másnap reggel a Nyugatiban felszálltam az országos gyorsvonatként Debrecenig közlekedő (egyébként elővárosi forgalomra kitalált) FLIRT motorvonatra, ahol a helyem elfoglalása után egyből bekapcsoltam a T-Deck−et, amelynek GPS-e meglepetésemre egy percen belül pozíciót talált:

A kíváncsi szemek, ill. az antenna látványától egyből agytumor kifejlődésének veszélyét vizionáló utastársak előli elrejtésre, továbbá a felborulás megelőzésének érdekében a T-Deck-et először egy fényképezőgép hordtáskába rejtettem, majd végül az egészet belecsúsztattam az átmeneti kabátom zsebébe — ügyelve arra, hogy az antenna minél messzebb kerüljön az ablakkeret fém részétől:

Utazás közben a mobiltelefonomra telepített Meshtastic for iOS program segítségével kísértem figyelemmel a rádió működését (folyamatos-e a GPS vétel, ill. milyen csomópontokat ér el az eszköz).

Hiába telt el több mint húsz perc a T-Deck bekapcsolása és a vonat indulása között: ez idő alatt egyetlen csomópont (node) jelét sem vette, ill. a saját jeleim sem jutottak fel az internetes hálózatra. Végül aztán kigördült a vonat az állomásról, és pár kilométerrel később, a XIII. kerületi Róbert Károly körúti felüljáró alatt elhaladva máris meglett az első (akkor még nem tudtam, hogy egyben az utolsó) sikeres vétel: a feltehetően a közelben található „Mesh joci” nevű állomás jelét sikerült fognom.
Egymás után jöttek a vasútállomások, ill. megállóhelyek (Zugló, KőKi, Ferihegy, Cegléd, Abony) — végül pedig Szolnok, ám a telefon futó alkalmazás még mindig csak azt az egy node-ot mutatta, amelyet még az út elején sikerült „elcsípni”.

A Meshtastic csomópontokat valós időben mutató oldalakat (meshmap.net, ill. liamcottle.net) megnyitva jól látszik, hogy bár örvendetes módon egyre több mesh node van Magyarországon, a Budapest−Szolnok tengely még mindig holt zónának számít. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy ezeken az online térképeken csak azok az állomások szerepelnek, amelyek vagy közvetlen internetcsatlakozással rendelkeznek, vagy egy ilyen node vételkörzetében vannak ÉS beállításaikban előzetesen engedélyezték, hogy az adataik felkerülhessenek az MQTT rendszerbe.

Magyarul: attól még, hogy egy adott területen nem látunk egyetlen aktív node-ot sem a térképen, még lehetnek ott bekapcsolt Meshtastic eszközök, legfeljebb nem jutnak fel a netre sem közvetlen, sem közvetett módon.

2025.10.14.

Szegecs