Meshtastic® tapasztalatok a Népligettől Erdberg-ig (Bécs) autóbuszból
SenseCAP T1000-E-vel, 2025 novemberében…

Bevezetés
A korábbiakban már számos
LoRa APRS, ill. Meshtastic® eszközt próbáltam ki autós,
buszos utazások és gyalogos városnézések során. Ezúttal a
legújabb beszerzésemre, a Sensecap
T1000-E-re esett a választás egy 2025 november
elejei Budapest-Bécs buszos út alkalmával. A jegyem ezúttal
a busz leghátsó üléssorának jobb szélső helyére szólt, a
felszállás után pár pillanattal később az előttem lévő ülés
lehajtott kisasztalára már ki is került a bankkártya
méretű T1000-E. Gyorsan rájöttem, hogy az asztalka nem lesz
stabil hely, ha elindul a jármű, helyette sokkal alkalmasabb
az ülés hátán lévő ruhaakasztó: hirtelen
gyorsításnál/fékezésnél sem esik le a jeladó, ráadásul
függőleges helyzetben lehet az antenna.
A T1000-E-n a teszt idején a
Meshtastic® 2.6.4-es verziója futott, frekvenciának 869,525
MHz, üzemmódnak pedig LongFast volt megadva (vagyis a gyári
alapértékek). Az ugrások számát a maximális 7 hop-ra
állítottam.
Bekapcsolás
Még a népligeti
autóbuszállomás teteje alatt állt a busz, amikor
bekapcsoltam a jeladót a T1000-E egyetlen kezelőszervével:
az előlapi nyomógombbal. A tető fémszerkezetének
árnyékolóhatása ellenére egyből 11 műholdat „látott” a GPS —
így pillanatokon belül pozíciót talált, és a pontos időt is
beállította. A jeladó pillanatnyi állapotát az
okostelefonomra telepített Meshtastic for iOS app-on
keresztül ellenőriztem az út során, a cikkben bemutatott
képernyőképek is ebből az alkalmazásból származnak.
A bekapcsolást követően (még az indulás előtt) 4 node direktben bejött — ám ezek közül csak a „Kaszásdűlő bázis 868” volt az, amellyel adás és vétel irányban is működött a kapcsolat (sikeres volt a traceroute):
A bekapcsolást követően (még az indulás előtt) 4 node direktben bejött — ám ezek közül csak a „Kaszásdűlő bázis 868” volt az, amellyel adás és vétel irányban is működött a kapcsolat (sikeres volt a traceroute):

A másik három állomást ugyan
erős jelszinttel jelezte az alkalmazás, ám ezeket adásban
nem tudtam elérni: kevés volt hozzá a beépített antenna
„nyeresége” (vagy inkább túl nagy volt a vesztesége).
10:15-kor pontosan indult a busz, és bár a reggeli csúcson
elvileg már túlvoltunk, a haladás mégsem volt gyors, közben
viszont legalább szépen lassan nőtt a T1000 által vett
node-ok száma. A Lágymányosi hídon áthaladva újabb node-ok
nevei jelentek meg a kijelzőn.
Kihasználva, hogy a T1000-E beépített telemetria szenzorral is rendelkezik, még az indulás előtt aktiváltam azért, hogy annak információit is figyelemmel kísérhessem az út során:
Kihasználva, hogy a T1000-E beépített telemetria szenzorral is rendelkezik, még az indulás előtt aktiváltam azért, hogy annak információit is figyelemmel kísérhessem az út során:

Jól látszik a
megvilágításmérő által szolgáltatott értékek változása,
amikor a busz az árnyékban lévő állomásról kikanyarodott a
napfény által megvilágított útra. A hőmérsékletmérő néhány
Celsius-fokot biztosan csal, mert 27 fok egészen biztosan
nem volt a busz utasterében.☺
Meglepett, amikor 10:36-kor a kelenföldi autóbuszállomásra érkeztünk, mert addig úgy tudtam: Bécsig nincs több megálló. Miközben újabb utasok szálltak fel a járműre, a T1000-E sikeresen vette „Óhegy Solar”, ill. „MH Altiszti Akadémia HAF9A” (Szentendre) jeleit. Az óhegyi node-ra ráadásul a traceroute is sikeresen lefutott:
Meglepett, amikor 10:36-kor a kelenföldi autóbuszállomásra érkeztünk, mert addig úgy tudtam: Bécsig nincs több megálló. Miközben újabb utasok szálltak fel a járműre, a T1000-E sikeresen vette „Óhegy Solar”, ill. „MH Altiszti Akadémia HAF9A” (Szentendre) jeleit. Az óhegyi node-ra ráadásul a traceroute is sikeresen lefutott:

Az előttem lévő helyre
időközben beülő nő magát nem zavartatva szinte az ölembe
döntötte a háttámlát, aminek hatására a T1000-E kb. 10
cm-rel lentebb került. JQA! Az autópályára való felhajtáskor
már 10 node adatait mutatta az alkalmazás, közben pedig
arról is meggyőződtem, hogy a MeshMap térképén is „fent
vagyok”:

Egészen Herceghalomig semmi
sem történt (Meshtastic szempontból persze), mikor végre egy
újabb állomást vett a T1000-E: „HA1KHJ Szabadhegy” nevű
node-ja ugyan kiváló jelszinttel volt vehető, de
traceroute-tal elérni a távolság, és a beépített antenna
miatt nem tudtam:

Tatát elhagyva újabb
„fogásokat” jelzett az app: ezzel 20-ra nőtt a vett node-ok
száma, amely Győrhöz közeledve újabb kettővel bővült.
Győr után pedig végre egy újabb sikeres traceroute volt, ráadásul egy (neve alapján) mozgó állomással: „BU177-mobile” node-dal, amely az adatok szerint 6,6 km-re volt tőlem légvonalban.
Nem értem el ugyanakkor az előtte vett „Vár 868”, ill. „Fehérvárcsurgó_base” állomásokat, ezekhez kevés volt a panelantenna:
Győr után pedig végre egy újabb sikeres traceroute volt, ráadásul egy (neve alapján) mozgó állomással: „BU177-mobile” node-dal, amely az adatok szerint 6,6 km-re volt tőlem légvonalban.
Nem értem el ugyanakkor az előtte vett „Vár 868”, ill. „Fehérvárcsurgó_base” állomásokat, ezekhez kevés volt a panelantenna:

12:34-kor még a magyar
oldalon lett meg az első osztrák node, majd két perccel
később, 35 node-dal léptük át az országhatárt. Újabb HA1-es
hívójelű magyar rádióamatőr állomásokat vettem, ám adásom
nem ért el hozzájuk.

A bécsi „citygate-w21
#HF-only” állomást először még az osztrák fővárostól
távol, a Maria Ellend pihenőhely mellett elhaladva vettem,
de sem onnan, sem a későbbiekben nem sikerült elérnem.
Az út végén, Erdberg-ben végül 41-nél állt meg a számláló, amikor leszálltam a buszról. A teljes út térképen így néz ki (csak azok a node-ok láthatóak, amelyek a GPS koordinátáikat is elküldik a távirataikban).
Az út végén, Erdberg-ben végül 41-nél állt meg a számláló, amikor leszálltam a buszról. A teljes út térképen így néz ki (csak azok a node-ok láthatóak, amelyek a GPS koordinátáikat is elküldik a távirataikban).

2025.11.21.
Szegecs