Garázs

2025 novemberének elején úgy gondoltam, hogy a soron következő bécsi tartózkodásom idejére magammal viszem a Meshtastic® firmware-t futtató T-Deck Plus-omat is azért, hogy teszteljem: milyen a „Meshtastic®-élet”  az osztrák fővárosban. Bár az eszköz alapvetően hordozható üzemmódra van kitalálva, én a teszt során stabil üzemben terveztem használni. Kissé szíven ütött, amikor a szállodai bejelentkezésnél meghallottam a százassal kezdődő szobaszámot, mert az ott a földszinti helyiségeket jelöli. A szobaátvételt követően kinéztem az ablakon, és szembesültem a rádiós szempontból nem éppen rózsás helyzettel: körben földszintes melléképületek, jobbra egy irodaház, ill. annak gazdasági bejárata, mindössze egy szűk szögben volt szabad kilátás a város felé. Na, innen szép nyerni!

A T-Deck Plus-on a teszt idején a Meshtastic® 2.6.11-es verziója futott, antennaként a gyárilag mellékelt noname gumiantennát használtam, frekvenciának és üzemmódnak a gyári alapértékek voltak megadva (869,525 MHz, LongFast, 5 hop).

---

A kedd koradélutáni első bekapcsolást követően a T-Deck beépített GPS-e viszonylag lassan (5-6 perc alatt) tudta meghatározni az aktuális helyzetét — viszont miután ez sikerült azonnal 13 node adatai jelentek meg az okostelefonon futtatott, és a T-Deck-kel előzetesen párosított alkalmazásban:

Az eszköz ezzel elindítva — irány a város, a hotelben hagyott T-Deck közben meg gyűjtögesse csak az állomásokat! Pár órával később visszaértem a szállásra, és máris 125 node adatait mutatta, amely később további hárommal nőtt.

A fenti térképrészleten jól látható, hogy magyar állomások adatait is vette a készülék — ez annak volt köszönhető, hogy azokban a napokban a hazai Meshtastic közösség éppen ugyanazt a frekvenciát és üzemmódot használta, mint a többi EU-s ország. Bár sok állomás jele jött közvetlenül, vagy max. 1 hoppal, az előnytelen rádiós pozíciómból adódóan ezeket mégsem tudtam sikeresen „traceroute-olni”, kivéve néhányat — például az e258 jelű állomást:

Éjszakára folyamatosan bekapcsolva maradt az eszköz, amely másnap reggelre már 132 node adatait mutatta. Legnagyobb meglepetésemre a chatszobában magyar üzenetek is megjelentek — ám válaszaim (a fenti okok miatt) már nem jutottak fel a rendszerbe:

Közben ellenőriztem, hogy a MeshMap térképre is feljutottam, a Liam Cottle-s oldalon pedig a kevés sikeres traceroute-jaimat is megtekinthettem:

Reggeli után ismét irány a város, előtte azonban még az avatatlan szemek (takarítók) elleni rejtés érdekében a T-Deck-et egy üres boros ajándékzacskóba helyeztem. Mihelyst megmozdítottam, egyből bejött 4 újabb node — úgy tűnik: ahogy a lakótelepi lepattant, kohószökevény, műszakin áttolt „tuning verdákon” minden kamu szponzormatrica 2…3 plusz lóerőt hoz, úgy egy boroszacskó is képes a rádiónak 1…2 dB nyereséget hozni. ☺☺☺

Aznap este fél hat után — a novemberi sötétben — visszatérve a hotelbe rájöttem, hogy teljesen felesleges volt az óvatosságom: takarítók nem jártak a szobában (legalábbis a törölközőket nem cserélték, és a szemetest sem ürítették ki), ugyanakkor már 233-as node szám szerepelt a T-Deck naplójában. Lefekvés előtt még csatlakoztattam a töltőt, mert másnapig már nem bírta volna ki a beépített akku, majd másnap reggel (bő másfél napi üzem alatt) 241-re nőtt node számmal — köztük szép számú magyar, ill. szlovák állomással — lezártnak nyilvánítottam a tesztet.

A kint tartózkodásom során velem volt még egy Sensecap T1000-E jeladó is, amit folyamatosan hurcoltam magammal a városban — a vele szerzett tapasztalatokról egy külön cikkben számolok majd be.