Garázs

A CB, ill. URH adóvevő berendezések jelentős része mobil üzemre készül: személygépkocsikba, teherautókba, hajókba építik be őket. Elektromos energiával való ellátásuk a járművek belső villamos hálózatáról, tipikusan 12 voltról (13,8 V) történik. Ezek a készülékek közvetlenül nem csatlakoztathatóak a lakó-, ill. üzemi ingatlanok 230 voltos hálózatára, mivel a jelentős feszültségkülönbség azonnali tönkremenetelüket okozná. A mobil adóvevők stabil üzemben történő működtetése során a villamos energiát az ún. tápegységek szolgáltatják. Sokan nem fordítanak kellő figyelmet ezek kiválasztására, pedig egy — a feladatára alkalmatlan — tápegység nemkívánatos jelenségeket (vételi, és adásoldali zavarok, brummogás, sípolás, gerjedés, az adó lefulladása adásban, stb.) okozhat, szélsőséges esetben pedig a rádiókészüléket is tönkreteheti. A háztartásokban legalább 20-30 féle tápegységet találhatunk, amelyek a saját feladataik ellátására ugyan alkalmasak, de nem felelnek meg rádiós célokra.
Tekintsük át — a teljesség igénye nélkül — melyek ezek:

1) Telefontöltők: 4-5 voltos kimeneti feszültségük, ill. 300-600 mA-es áramuk nem elegendő egy CB, vagy URH rádiónak.
2) Univerzális tápegységek: elsősorban a hétvégi piacokon szerezhetőek be a második képen látható dugasztápok, amelyeken kis kapcsoló segítségével állítható be a kimeneti feszültség. Teljes terhelés esetén sem tudnak megfelelő áramerősséget biztosítani, de legnagyobb hibájuk, hogy semmiféle feszültségstabilizáló áramkört nem tartalmaznak: a kimeneti feszültség 4-5 volttal is magasabb, mint a ráírt érték, amely terhelés esetén több voltot esik. A hálózat felől érkező zavarok gond nélkül jutnak keresztül rajta. Különösen alattomos a polaritásváltó kapcsoló, amelynek óvatlan átkapcsolásával az erre érzékeny készülékek azonnal tönkretehetőek.
3) Számítógépes (PC) tápegység: bármennyire is minőségi tápról van szó, ezek számítástechnikai alkalmazásra készültek, ennek megfelelően a kimeneten nem tartalmaznak speciális szűrőköröket. Bár legtöbbjük képes lenne elegendő teljesítmény leadására, a felharmonikus szűrés hiánya miatt a rádió adásban, ill. vételben is könnyedén gerjedhet tőle.

---

Ezek után joggal merülhet fel a kérdés, hogy milyen tápegység lehet alkalmas az adóvevőkhöz? A válasz röviden: olyan, amelyet direkt ilyen célra terveztek, építettek.

Történelmileg régebbi az ún. áteresztőtranzisztoros típus, amelyben a hálózati feszültséget egy klasszikus transzformátor alakítja alacsony szintre, majd egyenirányítás után egy külön áramkör stabilizálja, szűri a feszültséget. Mivel drága, és érzékeny eszközöket hajtanak meg róla, teljesen alap elvárás a túlfeszültségvédelem mind a bemeneti, mind a kimeneti oldalon, ahogyan véletlen rövidre zárás, vagy túlterhelés esetén is sikerrel kell beavatkoznia az erre szolgáló védelmeknek. Normális szűrőfokozatok biztosítják, hogy a kimenőfeszültség ne tartalmazzon váltóáramú, ill. nagyfrekvenciás komponenseket, amelyek gerjedést okozhatnak.
A kimeneti feszültség mellett a tápegységeknél fontos jellemző a maximális áramerősség, amelyet általában két adatként szoktak megadni. Pl. a "6A/8A" felirat 6 amper folyamatos, és 8 amper rövid távú terhelhetőséget jelent.
Egy nagyobb teljesítményű URH, vagy CB rádió könnyedén felvesz 7-8 ampert (vagy többet is) adásban — a jó tápegység ilyenkor sem fulladhat le. (A gyenge tápegység tipikus tünete a rádió villogó kijelzője, vagy az adás leszakadása, a rádió újraindulása.)

Az áteresztőtranzisztoros tápegységekben komoly méretű transzformátorok találhatóak, amelyek helyfoglalása, és tömege nem elhanyagolható, ugyanakkor ez — tekintettel arra, hogy fix helyre vannak telepítve — általában nem okoz problémát. Az sokkal inkább, hogy a vörösréz világpiaci árának folyamatos emelkedése, valamint a korrekt szűrőfokozatok költsége miatt egy korrektül felépített tápegység bizony komoly összegbe kerül. Nem szabad ugyanakkor figyelmen kívül hagyni, hogy az egyik legtartósabb befektetésről van szó, amely hosszú évekig működőképes lesz, ugyanakkor a rákapcsolt rádió értéke többszörösen meghaladja a tápegységét, ezért sem szabad olcsó, ill. bizonytalan eredetű példányokkal kísérletezni.

A réz árának drágulása, valamint a kisebb méret, és tömeg iránti igény hívta életre az ún. kapcsolóüzemű tápegységeket, amelyeknél a feszültségátalakítás nem 50 Hz-en, hanem többször 10 kHz-es frekvencián történik, ezáltal a vasmagok, ill. tekercsek kisebbre méretezhetőek. Megfelelően megtervezett visszacsatoló fokozat gondoskodik a kimeneti feszültség stabilitásáról, védelméről.

Mascot gyártmányú kapcsolóüzemű táp — korrekt védelemmel, és zavarszűrőkkel.

Az olcsó kapcsüzemű tápokban a mai napig nincs megoldva a működési elvből adódó felharmonikus komponensek szűrése, ezért CB, ill. URH üzemre sokan csak a hagyományos, áteresztőtranzisztoros típusokat ajánlják, annak ellenére, hogy hosszú évek óta vásárolhatóak olyan kapcsüzemű tápegységek, amelyek megfelelő szűrésüknek köszönhetően biztonságosan el tudják látni a rájuk kapcsolt rádiókészülékeket. Más kérdés, hogy ezeket nem a LED-tápegységek, vagy a kínai piac termékei között, hanem pl. a rádiótechnikai szaküzletek polcain találjuk. A zavarvédett tápegységek árcédulájára pillantva azt tapasztalhatjuk, hogy alig, vagy egyáltalán nem olcsóbbak, mint az előző bekezdésben ismertetett régi típusú társaik. Nos, a vasmagon, ill. a tekercselésen ugyan jelentős megtakarítás érhető el a kapcsüzemű tápoknál, azonban a szűrőfokozatok — normális minőség esetén — jelentősen megdrágítják az előállítási árat.