Garázs

A pár évvel ezelőtt rádióamatőrök számára is megnyitott 4 méteres URH sáv jó kísérletezési lehetőségeket nyújt autós üzemben, ill. kitelepülések során is. Sajnos azonban a hazai kereskedelmi üzletek nem forgalmaznak a 70 MHz-es sávra méretezett mobil antennákat. Beszerezhetőek ugyan egyedi rendeléssel külföldi (pl. angol) forrásból, ám a szállítási díj, ill. EU-n kívüli országból történő rendelés esetén a pluszban fizetendő vám jelentős mértékben megnöveli a költségeket. Ezért aztán nem marad más hátra, mint a házilagos elkészítés.

Mivel mobilantennáról van szó, fontos szempont, hogy nagy sebességgel haladás esetén se jelentsen veszélyt a saját, ill. a többi járműre nézve sem. (Felborulás, ágakba beleakadás, stb.) Az 5/8-os antenna a méret (valamint a szükséges illesztőtekercs miatt) azonnal „kiesett a pixisből”, helyette egy λ/4-es sugárzó elkészítése lett a kitűzött cél. Ennek hossza kb. 1 méter, és mivel a talpponti impedanciája éppen 50 ohm, nincs szükség illesztőtekercsre.

A hazánkban leggyakrabban használt mágnestalpak csatlakozása PL-259 (köznapi nevén: Amphenol) csatlakozó. Csakhogy a boltokban kapható λ/4-es URH antennák pálcája lényegesen rövidebb, mint ami kívánatos lenne a 4 méteres sávhoz, így megoldásként a pálcacserét tartottam a legkönnyebben járható útnak. Ehhez kapóra jött, hogy hosszú évek óta otthon „lomoskodott” egy régi, 1200-as Dagger antenna, amely sosem került felszerelésre. Mivel semmi esélyét nem láttam annak, hogy ezt valaha is eredeti céljára használni fogom, a saját csatlakozója viszont egyedi szabványú  (más gyártókéval nem kompatibilis), ezért lelkiismeretfurdalás nélkül fűrészeltem le a sugárzójából a felső, kb. 103-104 centis darabot.

Szükség volt még a PL csatlakozós csonk beszerzésére. Először használt antennát akartam venni taxisoktól, ám ők — a ki tudja milyen előéletű példányokat — drágábban kínálták, mint amennyiért boltban újat adnak, számlával, garanciával — így végül egy új Diamond M150-GSA típust vásároltam meg.

Az 1200-as Dagger pálca alsó átmérője: 3,5 mm, a Diamond csonkjában lévő furat viszont csak 2,5 mm-es. Ilyenkor két lehetőség adódik:

a) vékonyabbra köszörülni a vastag sugárzó alját;

b) az antennacsonk gyárilag kialakított furatát nagyobb átmérőjűre növelni.

Számomra a Dagger pálca köszörülése helyett egyszerűbb megoldásnak tűnt a Diamond furatának 1 mm-rel történő bővítése. Ehhez állványos fúrót hívtam segítségül. Miután tolómérővel lemértem a furat mélységét, először 3-as, majd 3,5-ös fúrószárakkal alakítottam ki a szükséges méretet. Az alábbi összehasonlító  képen jól látható a különbség:

Utolsó feladat volt a sugárzó pontos méretre vágása, ezzel együtt az SWR minimum beállítása. Ez végső soron egy adóvevő, ill. egy megfelelő SWR-mérő segítségével is elvégezhető, ám lényegesen több információt ad egy antenna analizátor. Fontos, hogy a hangolást azon a gépkocsin, és azzal a mágnestalppal végezzük, amellyel majd a későbbiekben használni fogjuk az antennát.

A méréshez HA5ASS (Zsolt) volt segítségemre: a hangolás megkezdése előtt a jármű tetejére feltett mágnestalp végébe 50 ohmos műterhelést tekertünk, majd egy ellenőrző méréssel meggyőződtünk arról, hogy a csatlakozások és a kábel egyaránt kifogástalanok. Ezt követően (a műterhelés eltávolítása után) felszereltük a hangolásra váró sugárzót.

Az első mérés során 67,400 MHz-es frekvenciánál jelezte a műszer az SWR minimum értéket. Ez alacsonyabb a szükségesnél, azonban esetünkben nem probléma, mindössze annak a jele, hogy a sugárzó túl hosszú: rövidebbre kell szabni. (A fordított helyzet jelentett volna csak problémát, mert egy rövid sugárzóból nehéz hosszabbat csinálni.☺)

Az alábbi ábrán jól látszik továbbá az is, hogy az antenna nagy sávszélességgel rendelkezik: a pontos beállítást követően bőven átfogja majd azt a sávrészt, amely a rádióamatőrök számára jogszabályilag engedélyezve van a 4 méteres sávban.

Az első mérés után megkezdődhetett a sugárzó rövidebbre vágása. Minden ilyen és hasonló antenna hangolásnál fontos, hogy egy-egy lépésben csak rövid darabokat vágjunk, elkerülve ezzel, hogy esetleg túl magasra tolódjon a rezonanciafrekvencia. A „vagdosást” mindig az antenna alsó, vastagabb része felől végeztem. Ez ugyan némi kényelmetlenséggel jár, mert a csonkból minden alkalommal ki kell venni a sugárzót, ugyanakkor mégis előnyösebb, mintha felülről, az elvékonyodó részből vágnánk, mert az antenna megőrzi hajlékonyságát.

A fenti fotón láthatóak a levágott darabkák. Ezekkel előbb 68,400, majd 69,200 ,  69,800,  70,200, végül 70,400 MHz-re sikerült módosítani a rezonanciafrekvenciát.

Elvileg megállhattunk volna 70,200 MHz-nél is — ám mivel csak FM üzemmódot tudó rádióm van, úgy gondoltam, hogy inkább abban a sávrészben legyen jobb az antenna.

A véglegesnek nyilvánított állapot tehát 70,400 MHz-es frekvencia mellett 1.13-as SWR értéket produkált:

---

2021.10.15. - 2022.10.03.

Szegecs