Az NS881 CB-Style Walkie-Talkies adóvevő
— avagy: a „lengyel piacos” CB rádió…
Az NS881 típusszám a
legtöbbeknek bizonyára teljesen idegenül hangzik, ám ha azt
mondom: „a lengyel piacos CB-rádió”, akkor a 30 év
felettieknek szinte biztosan beugrik a most bemutatásra
kerülő készülék.
A nagyobb magyarországi
városokban szombat délelőttönként tartott ún. lengyel, vagy
„KGST” piacok a ’80-as évek közepén
élték virágkorukat — létezésük a korszak sajátos lenyomata
volt. Az elsősorban Lengyelországból, Erdélyből,
Kárpátaljáról érkező árusok hazánkban nehezen, vagy drágán
beszerezhető iparcikkeket kínáltak az autójuk
motorháztetejére, vagy épp a földre terített pokrócokról —
annak reményében, hogy az értük kapott forintból a
hazájukban hiánycikknek számító élelmiszereket, ruházati
cikkeket (pl.: farmer) vásároljanak a magyar boltokban.
A lengyel piacokon a Lada,
Dacia autóalkatrészek ugyanúgy megtalálhatóak voltak, mint a
kro-va csőkulcskészlet, az elektromos kéziszerszámok, vagy
épp a korondi váza, esetleg a horgolt terítő. Később azután
már magyar kereskedők is megjelentek a külföldi árusok
mellett, ők azonban tematizálódtak: a ruhások nem árultak
műszaki cikkeket, és ez fordítva is igaz volt. A kínai
származású elektronikai eszközök (pl.: fütyülős kulcstartó,
zenélő kvarcóra, stb.) is ezen piacok
keresett termékei voltak.
A dizájnos papírcsomagolás
két darab, buborékos fóliával védett adó-vevőt
tartalmaz(ott). A doboz oldalán lévő szöveg nem kevesebbet
ígér, mint:
— nagy
hatótávolságú antennát
— 3
(három!) tranzisztort☺☺☺
— szuper
minőséget
— tartós,
sztirol anyagú készülékházat
— morze
kódok küldésére szolgáló nyomógombot
— beépített
övcsatot.
Ahogyan mondani szokták: a
nyomdafesték sok mindent elbír. A kihúzott állapotban 63,5
cm hosszú antenna önmagában sajnos még nem elég a nagy
hatótávolsághoz. A gyakorlatban 90-100 méter hidalható át a
készülékpárral: még bőven látjuk a másik felet, amikor az
adása már belevész a zajba.
A három tranzisztor nem
elírás: a rádió belsejében ezeken kívül néhány kondenzátor,
pár ellenállás és tekercs található. Egyfelől bravúros
megoldás, hogy ennyi alkatrésszel képesek voltak
megvalósítani egy adó-vevőt, ugyanakkor pont emiatt a
műszaki tartalom végtelenül primitívre sikerült. Az ún. szuper-regeneratív elven működő AM
vevő lényegében minden közeli adó jelét fogja, így a
szomszédos CB csatornák, vagy épp a (napjainkra kiveszett)
analóg rendszerű, drótnélküli telefonok jele is hallhatóvá
válik a készülékben, amennyiben azok elég közel találhatóak.
További probléma, hogy az ún. „szupreg” vevők oszcillátora —
a működési elvükből adódóan — jelentős zavarjelet is
kisugároz a közvetlenül rákötött antennán keresztül.
Az adórész ugyan
kvarcoszcillátoros, ám — sávszűrő hiányában — szintén
zavarforrás: a rádiót adásra kapcsolva a lakáson belüli,
ill. a szomszédban üzemeltetett, analóg rendszerű
tv-készülékek képernyőjén keresztirányú csíkok jelentek meg.
Az NS881 CB-rádió mindössze egycsatornás: az üzemi
frekvenciát a csomagolás címoldalára ragasztott matricáról,
vagy a belső panelre forrasztott kvarckristályról lehet
leolvasni. Ez általában 27,125 MHz, ami a „közép
14”-es csatornának felel meg, de készítettek 50 MHz-es
változatot is, pl. 49,860 MHz-es frekvenciával.
A „szuper minőséget” az
előbbieken kívül megkérdőjelezi még az a tény is, hogy az
alkatrészek számának kényszeres minimalizálása miatt a rádió
nem tartalmaz zajzárat sem: a bekapcsolást követően
folyamatosan hallható — az egyébként rövid időn belül
idegesítővé váló — sistergés.
Az előlapon a „VOLUME”
feliratú főkapcsolóval egybeépített hangerőszabályzó alatt
található „MORSE” nyomógomb ugyanakkor egy teljesen
felesleges funkció — pedig még segédtáblázatot is
elhelyeztek a távírókódok használatát elősegítendő.
A fentiek miatt a lengyel
piacos NS881 walkie-talkie mindig is megmaradt
gyerekjátéknak: egyetlen alkalomra emlékszem emlékeimből,
amikor a ’90-es évek legelején egy útjavítás során
az aszfaltozó munkások ilyen készülékpáros segítségével
irányították az egy sávra terelt forgalmat.
A cikkben ismertetett,
megkímélt állapotú rádiókészülékeket Istvánfi Péter
ajánlotta fel bemutatásra a garazs.de látogatói számára.
Köszönet érte!
2019.08.30.Szegecs