Garázs

A hazai cb-s közösségben számos olyan legenda él, amelyek a mai napig jelen vannak  a szóbeszédben, ill. az internetes CB-s (pl.: Facebook-os) csoportokban. Egyik ilyen a „(régen) Ausztriában a rendőr elkobozta és átfúrta a CB rádiót”  történet, amely kifejezetten hihetetlennek tűnik, ám ez sokakban mégsem ébreszt semmiféle kétséget.

Ha netalán valaki mégsem ismerné: a ’80-as, ’90-es években „valaki valakijével” tutira megtörtént történet lényege az, hogy a magyar kamionost csak úgy megállítja az osztrák rendőr / határőr az autópályán, vagy a parkolóban, majd amikor észreveszi a fülke tetején lévő CB antennát, ill. az arra csatlakoztatott (az osztrák/német előírásoknak nem megfelelő) Stalkert / Grantot, akkor azt azonnal elkobozza, és többezer márkás/schillinges (később: eurós) bírságot állít ki. A történetnek több verziója is kering a szóbeszédben, a legextrémebb szerint a hatósági személy az elkobzást követően még ott a helyszínen egy sablont helyez a rádió tetejére, azért, hogy annak segítségével a megfelelő helyen (pl.: a szintézer IC-je felett) a nála lévő akkus fúrógép segítségével, keresztülfúrja a készüléket — végleg használhatatlanná téve azt.

---

Azért lássuk be, ez egy elég hajmeresztő sztori, amelynek hitelességével kapcsolatban legalább minimális mértékben gyanúnak kellene ébrednie abban, aki meghallja / elolvassa…

1) A határőr és a rendőr nem rendelkeznek rádiótechnikai szakismerettel: épp ezért nem várható el tőlük, hogy felismerjék: jogszerűen üzemben tartható, megfelelő kimenőteljesítményű készülék van-e a fülkében, vagy sem.

2) A hírközlési hatóság embere viszont nem léphet fel rendőri jelenlét nélkül: tehát egy fenti (állítólagos) intézkedéshez minimum két emberre lenne szükség, akik egész nap csak azt várják, hátha épp arra jár egy magyar kamionos, akinek el lehet venni a rádióját. Nem túlságosan életszerű, ahogyan az sem, hogy többféle CB rádióhoz is tartanak maguknál „fúrási sablont” és akkus szerszámgépet.

3) Ausztria és Németország mégiscsak jogállamok, ahol a rendőr, ill. a határőr intézkedési jogosultságát komoly törvényi háttér szabályozza. Egy esetleges hatáskörtúllépés komoly következményekkel járhat, márpedig — még ha meg is valósul a szabálysértés — egy európai országban ez nem képez jogot a másnak való szándékos károkozásra, egy többhavi átlagfizetésnek megfelelő értékű készülék tönkretételére.

4) Egy elkobzás, lefoglalás esetén elismervényt állít ki az intézkedő hatóság: mégsem volt még a mai napig sem, aki ilyet bemutatott volna a történet hitelességét alátámasztva.

5) Az állítólagos eljárás megemlítése során sosem hangzik el konkrét helyszín, időpont, vagy épp a kárvallott rádiótulajdonos neve: mindenki csak hallott valakiről, aki tudott valakit, akinek a szomszédjával ez megtörtént.

6) Ezen cikk megírása előtt az Arcanum Digitális Tudománytárban felhalmozott több évtizednyi napilap, magazin, folyóirat anyagát áttúrva egyetlen olyan esetet sem találtam, amely konkrét, tényekkel alátámasztott adatot tartalmazott volna a külföldi lefoglalásokról, rádióátfúrásokról. Márpedig ha ilyen tényleg történt volna, arról minden bizonnyal cikkeztek volna a hazai újságok.

A Kossuth Rádió Déli Krónika című, 1986.08.28-án sugárzott műsorában részletesen foglalkoztak a hazai tulajdonban lévő CB rádiók külföldre vitelének nehézségével, ám foglalásról, megsemmisítésről itt sem esik szó, „csak” vaskos pénzbírságról (Forrás: OSA Archívum - Hungarian Monitoring kiadvány @ Arcanum Digitális Tudománytár):

— Az illető ország követségén lehet benyújtani az engedélyt, vagy el lehet küldeni egyenesen az illető ország postájának, ahonnan 3o napon belül megérkezik a válasz.”