Panasonic A1 (VP-A1E)
Newicon képbontócsöves videokamera
Ma már teljesen
természetesnek vesszük, hogy életünk bármely eseményéről,
tetszőleges pillanatban videofelvételt készíthetünk a
zsebünkben lévő okostelefon, vagy egy digitális
fényképezőgép segítségével — ez azonban nem mindig volt így.
Sokan emlékszünk még azokra az időkre, amikor a
mozgóképrögzítés csak kevesek (elsősorban a hivatásos
tévéstábok) kiváltsága volt. A magáncélú videokészítés
lehetőségét elsődlegesen a japán elektronikai iparnak
köszönhetjük, amely az integrált áramkörök, ill. a
gyártástechnológia fejlesztésével egyre olcsóbban kínálta a
szórakoztatóelektronikai eszközöket.
A '80-as évek elején jelentek meg a nyugat-európai boltokban a lakossági célú videokamerák, amelyek kezdetben még külön egységben tartalmazták a kamerát és a rögzítő egységet. A WVP-A1 típusjelű, ismertebb nevén "Panasonic A1" kamera is ebben az időszakban került piacra. Külön megvásárolható eszközök voltak hozzá az NV-100, ill. NV-180 hordozható képmagnók, amelyek akkumulátoros táplálással, VHS kazettára tudták a kamera jelét rögzíteni.
A '80-as évek elején jelentek meg a nyugat-európai boltokban a lakossági célú videokamerák, amelyek kezdetben még külön egységben tartalmazták a kamerát és a rögzítő egységet. A WVP-A1 típusjelű, ismertebb nevén "Panasonic A1" kamera is ebben az időszakban került piacra. Külön megvásárolható eszközök voltak hozzá az NV-100, ill. NV-180 hordozható képmagnók, amelyek akkumulátoros táplálással, VHS kazettára tudták a kamera jelét rögzíteni.

2018 nyarán egy internetes apróhirdetésben találtam rá a képeken látható kamerára, amely megkímélt állapotban, eredeti dobozában, és magyar nyelvű használati utasítással várta új gazdáját.

A Panasonic A1 még nem
CCD-s kamera: Newvicon fantázianevű, ún. képbontócső
alakítja benne elektromos jellé a szemünkkel látható világ
képét. Az ilyen rendszerű (ún. "csöves") kameráknak egészen
sajátos képviláguk van — amelyet én személy szerint nagyon
kedvelek. Különösen a nagy fényerejű, mozgó fényforrások
által húzott "csóva" teszi könnyen felismerhetővé a csöves
kamerákkal készített felvételeket. (Pl. játékfilmben,
éjszakai jelenetben haladó autó fényszórója, vagy
koncertfilmeknél a színes reflektorok fénye okoz ilyen
hatást.)
A gyári adatlap szerint az
A1 kamera 280 soros felbontású, ami az amatőr
eszközök között akkoriban igen jónak számított.
A kamerán egy 8.5 - 51
mm között változtatható gyújtótávolságú, f1.2-es
fényerejű, fixen beépített objektív található. A
variózás ("zoomolás") közvetlenül kézzel, ill. elektronikus
rásegítéssel végezhető. Előbbi szabályozógyűrűje az objektív
tubusának végén, míg utóbbi billentyűi a markolaton kaptak
helyet. Az A1 típusjelű kamera kizárólag manuális
fókuszálási lehetőséggel rendelkezik, míg a külsőre hasonló
"A2" már elektronikus autofókuszt tartalmaz. Az írisz
(fényképezésben: blende) automatikus szabályozású, — de
igény esetén (pl. esti, vagy nem szokványos megvilágítású
helyszínek) kézzel is módosítható.
A korrekt színvisszaadáshoz
elengedhetetlenül fontos a fehéregyensúly helyes beállítása.
A napocskával, ill. izzólámpával jelölt kapcsoló a
napfény/műfény megvilágítás kiválasztására szolgál. A
finomhangolás a "balance" potméterrel is elvégezhető — más
kérdés, hogy ennek hatása csak egy külső színes monitoron
ellenőrizhető, mivel a kamera keresője fekete-fehér
megjelenítésű. A legpontosabb beállítás kézzel végezhető el:
a kamerát egy fehér felületre irányítjuk (pl. fehér lap), a
képet eléletlenítjük, majd megnyomjuk az oldalt található
"white balance" gombot. A mért érték a belső memóriában
eltárolódik, így a kalibrálást csak akkor kell újra
elvégezni, ha más helyszínen folytatjuk a forgatást, vagy
időközben megváltoztak a fényviszonyok.
A kamera egy speciális,
sokpólusú csatlakozó segítségével köthető össze a külső
rögzítő egységgel. Ezt a csatlakozóaljzatot a fenti képen
sárga bekarikázás jelöli. A tápfeszültség mellett a bal+jobb
hangcsatorna, a kompozit videojel, valamint a magnó
rögzítését indító/leállító vezérlőjel közlekedik rajta
keresztül. Szerettem volna egy hosszabb, szabványos dugókban
végződő kábelt készíteni a meglévő rövid helyett, azonban a
sokpólusú csatlakozó nem szabványos kivitelű, és az általam
megkeresett magyarországi hivatalos Panasonic márkaszerviz
sem tudott segítségemre lenni, tekintettel arra, hogy egy
három évtizeddel ezelőtt gyártott eszközről van szó.

A kamerához megkaptam a
magyar nyelvű felhasználói útmutatót is. Érdekesség, hogy
ezt a leírást nem a gyártó, hanem a magyarországi forgalmazó
készítette anno — meglehetősen kezdetleges
nyomdatechnikával. A mindössze 400 példányban történő
sokszorosítást az "ISZTI nyomda" végezte 1985-ben. További
érdekesség, hogy az utólagos kiegészítés miatt nem
nyomtatták újra az utolsó oldalt, hanem a beszúrni kívánt
mondatot külön beragasztották a borító belső oldalára. :))
Hála az Internet közösségének, a hivatalos gyári szervizleírás is elérhető ide kattintva.
Hála az Internet közösségének, a hivatalos gyári szervizleírás is elérhető ide kattintva.
Szegecs
2018.09.20-10.29.