Panasonic A1 (VP-A1E)

Newicon képbontócsöves videokamera

Ma már teljesen természetesnek vesszük, hogy életünk bármely eseményéről, tetszőleges pillanatban videofelvételt készíthetünk a zsebünkben lévő okostelefon, vagy egy digitális fényképezőgép segítségével — ez azonban nem mindig volt így. Sokan emlékszünk még azokra az időkre, amikor a mozgóképrögzítés csak kevesek (elsősorban a hivatásos tévéstábok) kiváltsága volt. A magáncélú videokészítés lehetőségét elsődlegesen a japán elektronikai iparnak köszönhetjük, amely az integrált áramkörök, ill. a gyártástechnológia fejlesztésével egyre olcsóbban kínálta a szórakoztatóelektronikai eszközöket.
A '80-as évek elején jelentek meg a nyugat-európai boltokban a lakossági célú videokamerák, amelyek kezdetben még külön egységben tartalmazták a kamerát és a rögzítő egységet. A WVP-A1 típusjelű, ismertebb nevén "Panasonic A1" kamera is ebben az időszakban került piacra. Külön megvásárolható eszközök voltak hozzá az NV-100, ill. NV-180 hordozható képmagnók, amelyek akkumulátoros táplálással, VHS kazettára tudták a kamera jelét rögzíteni.
Panasonic A1 video camera
Magyarországon az 1986-ban indult Video magazin első száma is beszámol a kameráról, mivel ez volt az első olyan típus, amelyet — igaz, csak pár száz darabos tételben, de — már hazánkban is kapni lehetett hivatalos kereskedelmi forgalomban. Ugyanebben a számban egy külön cikk foglalkozik a külföldről történő behozatal feltételeivel, ugyanis akkoriban — még a magas vámteher mellett is jobban megérte kimenni Bécsbe, és ún. "kemény valutáért" (ATS = osztrák schilling — az euró bevezetése előtt Ausztria hivatalos pénzneme volt) megvenni a kamerát. Persze mindez nem az átlagemberekre vonatkozott, hanem azon kevesekre, akik az akkori - a  KSH adatai szerint — 6435 Ft-os bruttó havi átlagkereset mellett ki tudták fizetni a 75.000 Ft-os vámértéket, vagy idehaza a 120.000 Ft-os (!!!!) bolti eladási árat. (Az arányok érzékeltetése végett: ugyanebben az évben egy új Lada gépkocsi 142.000, míg egy Skoda 120-as 128.000 Ft-ba került.)
2018 nyarán egy internetes apróhirdetésben találtam rá a képeken látható kamerára, amely megkímélt állapotban, eredeti dobozában, és magyar nyelvű használati utasítással várta új gazdáját.
Panasonic A1 video camera
A Panasonic A1 még nem CCD-s kamera: Newvicon fantázianevű, ún. képbontócső alakítja benne elektromos jellé a szemünkkel látható világ képét. Az ilyen rendszerű (ún. "csöves") kameráknak egészen sajátos képviláguk van — amelyet én személy szerint nagyon kedvelek. Különösen a nagy fényerejű, mozgó fényforrások által húzott "csóva" teszi könnyen felismerhetővé a csöves kamerákkal készített felvételeket. (Pl. játékfilmben, éjszakai jelenetben haladó autó fényszórója, vagy koncertfilmeknél a színes reflektorok fénye okoz ilyen hatást.)
A gyári adatlap szerint az A1 kamera 280 soros felbontású, ami az amatőr eszközök között akkoriban igen jónak számított.

A kamerán egy 8.5 - 51 mm között változtatható gyújtótávolságú, f1.2-es fényerejű, fixen beépített objektív található. A variózás ("zoomolás") közvetlenül kézzel, ill. elektronikus rásegítéssel végezhető. Előbbi szabályozógyűrűje az objektív tubusának végén, míg utóbbi billentyűi a markolaton kaptak helyet. Az A1 típusjelű kamera kizárólag manuális fókuszálási lehetőséggel rendelkezik, míg a külsőre hasonló "A2" már elektronikus autofókuszt tartalmaz. Az írisz (fényképezésben: blende) automatikus szabályozású, — de igény esetén (pl. esti, vagy nem szokványos megvilágítású helyszínek) kézzel is módosítható.

A korrekt színvisszaadáshoz elengedhetetlenül fontos a fehéregyensúly helyes beállítása. A napocskával, ill. izzólámpával jelölt kapcsoló a napfény/műfény megvilágítás kiválasztására szolgál. A finomhangolás a "balance" potméterrel is elvégezhető — más kérdés, hogy ennek hatása csak egy külső színes monitoron ellenőrizhető, mivel a kamera keresője fekete-fehér megjelenítésű. A legpontosabb beállítás kézzel végezhető el: a kamerát egy fehér felületre irányítjuk (pl. fehér lap), a képet eléletlenítjük, majd megnyomjuk az oldalt található "white balance" gombot. A mért érték a belső memóriában eltárolódik, így a kalibrálást csak akkor kell újra elvégezni, ha más helyszínen folytatjuk a forgatást, vagy időközben megváltoztak a fényviszonyok.

A kamera egy speciális, sokpólusú csatlakozó segítségével köthető össze a külső rögzítő egységgel. Ezt a csatlakozóaljzatot a fenti képen sárga bekarikázás jelöli. A tápfeszültség mellett a bal+jobb hangcsatorna, a kompozit videojel, valamint a magnó rögzítését indító/leállító vezérlőjel közlekedik rajta keresztül. Szerettem volna egy hosszabb, szabványos dugókban végződő kábelt készíteni a meglévő rövid helyett, azonban a sokpólusú csatlakozó nem szabványos kivitelű, és az általam megkeresett magyarországi hivatalos Panasonic márkaszerviz sem tudott segítségemre lenni, tekintettel arra, hogy egy három évtizeddel ezelőtt gyártott eszközről van szó. 
Panasonic A1 video camera
A kamerához megkaptam a magyar nyelvű felhasználói útmutatót is. Érdekesség, hogy ezt a leírást nem a gyártó, hanem a magyarországi forgalmazó készítette anno — meglehetősen kezdetleges nyomdatechnikával. A mindössze 400 példányban történő sokszorosítást az "ISZTI nyomda" végezte 1985-ben. További érdekesség, hogy az utólagos kiegészítés miatt nem nyomtatták újra az utolsó oldalt, hanem a beszúrni kívánt mondatot külön beragasztották a borító belső oldalára. :))
Hála az Internet közösségének, a hivatalos gyári szervizleírás is elérhető ide kattintva.

Szegecs

2018.09.20-10.29.