Garázs

Évtizedekkel ezelőtt a rövidhullámú műsorszóró rádiók vétele elsősorban nem hobbi, hanem információszerző tevékenység volt: külföldön dolgozó/nyaraló, vagy éppen eredeti hazájukat korábban véglegesen elhagyott állampolgárok szerettek volna anyanyelvükön szülőföldjük híreihez jutni, de egyes országok kormányai politikai, propaganda céllal is készítettek idegennyelvű műsorokat más népek lakóinak szánva.

Az internet elterjedésével a rövidhullámú rádiózás visszaszorult, ma már leginkább hobbitevékenységnek tekinthető ezen műsorok vétele — amellett, hogy napjainkban is vannak a Földnek olyan részei, amelyek csak ilyen frekvenciákon láthatóak el gazdaságosan rádióműsorokkal.

A rövidhullámú műsorok vételéhez megfelelő rádióvevőre is szükség van, hiszen az olcsó készülékek csak az URH, ill. középhullámú sávok vételére képesek. Korábban külön iparágat jelentett az ún. világvevő rádiók gyártása, amelynek egykoron jelentős képviselője volt a holland Philips cég. A fotón látható kézikönyvet a ’90-es évek elején mellékelték a csomagba azon vásárlóknak, akik e márka mellett döntöttek. Ebben a cikkben azt mutatom be: hogyan épül fel a kiadvány, és mire szolgálnak az egyes fejezetek.

---

A könyv elején tömör, lényegre törő bemutató található a rövidhullám terjedési tulajdonságairól, illetve gyakorlati tippek a műsorvétel javításhoz.

---

Bródy Sándor utca 5-7. Évtizedeken át ez volt a Magyar Rádió székházának címe. Mára ez is csak emlék, hiszen pár éve a történelmi jelentőségű, az alapítása óta felbecsülhetetlen kulturális és zenei értékeket létrehozó alkotóknak helyet biztosító épületegyüttest — a zenei és prózai stúdiókkal együtt — állami döntésre, a Magyar Katolikus Egyház lobbijának engedve barbár módon szétverték, majd lebontották annak érdekében, hogy az így felszabadított területen felépíthető legyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa. Szakmabeliként szörnyű volt látni a pusztítást bemutató fotókat, a romokban álló legendás stúdiókat. Az elkövetett bűn helyrehozhatatlan, ezáltal megbocsájthatatlan — mégis csak alig néhány ember emelt szót ellene…

---

Az országlistában minden név mellett szerepel egy szám, amely azt az oldalt mutatja meg, ahol az adott nemzet rádióadásainak adatai találhatóak (ezek képezik a kézikönyv harmadik részét).

A következő példában bemutatom, melyik frekvenciákon hallgathattuk a BBC német nyelvű adását Magyarországról, nyáron, helyi idő szerint este 19 órakor.

Az Egyesült Királyság adásainak frekvenciái a 120. oldaltól kezdődnek. A lap fejlécében szerepel a United Kingdom megnevezés (sárga nyíl).

Következő lépésben a tartózkodási (vételi) helyünket kell megkeresni a bal oldali oszlopban (zöld nyíl). Az adás nyelvének kezdőbetűjét (G=german) a LANG oszlopban találjuk (piros nyíl).

Mivel a rövidhullámú adások a terjedési tulajdonságok miatt nem 0-24 órásak az aktuális időt UTC-ben kell megkeresni a felső idősávban (narancs színű nyíl). A példában 17:00 UTC-t levetítve két frekvenciát találunk: 6125 kHz és 9750 kHz. Az oszlopok szélessége a műsoridő hosszával függ össze: ebben az esetben 30 perces adást jelez.

A Magyar Rádió (külföldre és a határon túli magyarsághoz szóló) rövidhullámú sugárzása 2011-ben szűnt meg: ekkor kapcsolták le a jászberényi adóállomást, amelynek azóta már az antennái is lebontásra kerültek, a területen jelenleg szántóföld található. Éppen ezért történelmi értékű a kézikönyv 60. oldala, ahol az 1992-es frekvenciákat találhatjuk:

Amint az látható, Amerika északi és déli részére angol és magyar nyelvű műsort sugároztak, Európába emellett német nyelvű adás is készült. (A nyelv rovatban az O az „other”= „más” nyelvet jelenti — esetünkben ez a magyar.)

A kötet készítői azokra is gondoltak, akik nem egy konkrét ország műsorát keresik a rádiójukkal, hanem az éterben „tekergetve” szeretnék az éppen befogott adást azonosítani. Ezt egy olyan listával igyekeztek megkönnyíteni, amely frekvencia szerint növekvő sorrendben sorolja fel az egyes országok rövidhullámú adásait.

Noha a kézikönyvnek 34 év elteltével ma már gyakorlati haszna nincs, hiszen a rövidhullámú adók száma a töredékére csökkent, a megmaradtak pedig sokszor már teljesen más frekvencián sugároznak — a kiadvány technika- és médiatörténeti jelentősége (számomra, és a cikk elolvasása után remélhetőleg a T. Olvasó számára is) óriási.
Köszönöm Balogh Péter úr önzetlen segítségét, aki az elmúlt évtizedek alatt gondosan megőrizte, majd 2026-ban bemutatásra kölcsönadta a Philips Short Wave Handbook 1992-t.