Modorosság a rádióamatőr beszélgetésekben
— avagy: mikor ne használjuk a távírókódokat?
A rádiózás kezdetekor a
technika még nem tette lehetővé az emberi beszéd közvetlen
átvitelét: a távíró berendezések az ún. Morse-ABC szerinti
hosszú, ill. rövid jelek szabályos váltakozásával
továbbítottak szöveges üzenetet. Ez az üzemmód mind a mai
napig népszerű a rádióamatőr gyakorlatban, mivel
sávszélesség igénye minimális: távíró módban (CW) olyan
távoli állomások között is létesíthető kapcsolat, ahol a
korszerűbb FM, vagy AM hangátvitel nem tenné lehetővé a
kommunikációt.
A Morse ABC-ben egy-egy
karaktert 1…5 rövid, vagy hosszú jel testesít meg. A
táviratokban bizonyos üzenetek gyakran ismétlődnek (pl.:
„Növelje adóteljesítményét!”; „Váltson másik
frekvenciára!”). Azért, hogy ezeket ne kelljen minden
egyes alkalommal időrabló módon karakterenként
„billentyűzni”, már a kezdetek során bevezették az ún. Q
kódokat. A Q kódok minden esetben három karakterből állnak —
eredetileg az angol nyelvhez kötődnek, de jelentésük
megállapodás szerint minden országban azonos. Ezáltal olyan
kezelők is megértik az üzenetet, akik egyébként nem
beszélnek angolul. A Q betűre azért esett a választás, mert
a legtöbb nyelvben ezzel egyetlen szó sem kezdődik, ahol
pedig igen, ott minden esetben U betű követi — így kizárható
a félreértés.
A fenti példánál maradva: a
„Növelje adóteljesítményét!” üzenet a QRO,
míg a „Váltson másik frekvenciára!” felszólás a QSY
kódot kapta. A rádiózás fejlődésével később megjelent az ún.
fónia üzemmód is, amellyel már beszédhang is átvihetővé vált
— épp úgy, mint a vezetékes telefonoknál. Ez azon túl, hogy
lényegesen gyorsabb információközlést biztosít, sokkal
személyesebbé is teszi a kommunikációt, hiszen a
beszélő neme, hangszínezete, pillanatnyi érzelmei is
„átjönnek” a szöveges információközlés mellett. A fónia
üzemmód hamar népszerű lett; az amatőrrádiózás — mint hobbi
tevékenység — pedig olyanokat is elcsábított, akiket
egyébként a távírózás „kényelmetlenségei” korábban
eltántorítottak tőle.
A rádióamatőr csatornákon
folyó beszélgetéseket hallgatva sokszor tapasztalható, hogy
a távírási Q kódokat sokan a beszélt nyelvbe is
beleszövik, kifejezetten modorossá téve ezzel
a mondandójukat. Mivel fóniában tetszőleges üzenet
gyorsan elmondható, így véleményem szerint teljesen
felesleges, és az erőltetett bennfentesség látszatát kelti
az alábbi fordulatok használata:
„Nagyon sok 73-at kívánok
neked!” (modorossági szint: 10/4)
A rádióamatőr kódok
táblázatában a 73-as szám mellett az alábbi magyarázatot
találjuk: „Minden jót! Viszonthallásra!” Ezt behelyettesítve
a fenti mondatba azonnal látszik, miért teljesen értelmetlen
a kifejezés ilyen módon történő használata. Helyette pl. a
„További jó rádiózást, és minden jót kívánok!” lényegesen
szebben hangzik — és mindössze két szóval hosszabb.
XYL (modorossági
szint: 10/7)
Az XYL betűhármast a feleség
megnevezésére használják (ex young lady). Az „Üdvözlöm az
XYL-t!” helyett sokkal szebben hangzik az „Üdvözlöm a
feleségedet!”, vagy a „Kérlek add át üdvözletemet a
feleségednek!” mondat.
HI, HI (kiejtve:
„háj-háj”) (modorossági szint: 10/10!)
A távírásban (ahogyan a
gépelt szövegben, pl.: egy SMS-ben) nincs lehetőség az
irónia, vagy a nevetés közvetlen kifejezésére, ezért sokszor
csak a küldő által a mondat végére szúrt „HI” tag-ból
tudhatja az üzenet címzettje, hogy az azt megelőző mondatot
ironikusan, vagy viccesen kell értelmezni. Mivel a beszélt
szövegben mind a hangsúlyból, mind a hangszínből
egyértelműen következtetni lehet ezekre, teljesen felesleges
a „háj-háj” bemondása, ahogyan az SMS-ben használt „☺” jelet
sem mondjuk ki a beszélt nyelvben
„kettőspont-kötőjel-zárójel”-ként. Valamennyi modorosság
közül kétségtelenül ez viszi a prímet.
[Frissítés]: időközben a
„háj-háj” helyett a NATO ABC-vel betűzött „hotel-india,
hotel-india” bemondással is találkoztam, amely a tízes
modorossági skálán legalább 15 pontot érdemel!
RIG (modorossági
szint: 10/1)
Jelentése:
rádióforgalmazásra használt berendezés, vagy berendezések
összessége. Amennyiben pl. az „elszállt a végfok a RIG-ben”
mondatban a RIG-et „kézi rádióra”, vagy „asztali készülékre”
cseréljük, csak egy szóval lesz hosszabb a mondat, mégis +1
információt közölhetünk az üzenet címzettjével.
Hivatalosan már nem
használható mértékegységek rendszeres használata
(modorossági szint: 10/8)
A hazánkban jelenleg
hivatalos, nemzetközi SI mértékegységrendszer 1960-ban
született meg. Hazai használatát 1976-tól rendelték el
Magyarországon. Hosszú türelmi időt követően pedig 1980
januárjának első napjától kizárólagossá tették alkalmazását.
A frekvencia mérésére használt c/s („ciklus per
szekundum”) helyére a herz (Hz) lépett. Több mint
negyven év telt el azóta, ám mégis rendszeresen lehet
hallani rádióamatőr forgalmazások során az állandó „ciklus
per szekundumozást”, ami véleményem szerint rendkívül
irritáló: egy műszaki, vagy legalább műszaki érdeklődésű
embertől elvárható lenne a szakterülethez tartozó
mértékegységek helyes, szabatos használata. (Éppen emiatt
irritáló a személyi edzők állandó „kalória” használata a
hivatalos joule helyett.)
A fenti felsorolás közel sem
teljes: mindössze a leggyakoribb, vagy épp legzavaróbb
modorosságokat tartalmazza. A cikk végére érve egyrészt
nagyon-nagyon sok 73-at kívánok, másrészt „visszaadom a
májkot”, nehogy az XYL megtudja, hogy vettem egy új RIG-et,
háj-háj!☺☺☺
2020.03.22.
Frissítve: 2024.07.19.
Szegecs
Szegecs