Garázs

A rádiózás kezdetekor a technika még nem tette lehetővé az emberi beszéd közvetlen átvitelét: a távíró berendezések az ún. Morse-ABC szerinti hosszú, ill. rövid jelek szabályos váltakozásával továbbítottak szöveges üzenetet. Ez az üzemmód mind a mai napig népszerű a rádióamatőr gyakorlatban, mivel sávszélesség igénye minimális: távíró módban (CW) olyan távoli állomások között is létesíthető kapcsolat, ahol a korszerűbb FM, vagy AM hangátvitel nem tenné lehetővé a kommunikációt.

A Morse ABC-ben egy-egy karaktert 1…5 rövid, vagy hosszú jel testesít meg. A táviratokban bizonyos üzenetek gyakran ismétlődnek (pl.: „Növelje adóteljesítményét!”; „Váltson másik frekvenciára!”). Azért, hogy ezeket ne kelljen minden egyes alkalommal időrabló módon karakterenként „billentyűzni”, már a kezdetek során bevezették az ún. Q kódokat. A Q kódok minden esetben három karakterből állnak — eredetileg az angol nyelvhez kötődnek, de jelentésük megállapodás szerint minden országban azonos. Ezáltal olyan kezelők is megértik az üzenetet, akik egyébként nem beszélnek angolul. A Q betűre azért esett a választás, mert a legtöbb nyelvben ezzel egyetlen szó sem kezdődik, ahol pedig igen, ott minden esetben U betű követi — így kizárható a félreértés.

A fenti példánál maradva: a „Növelje adóteljesítményét!” üzenet a QRO, míg a „Váltson másik frekvenciára!” felszólás a QSY kódot kapta. A rádiózás fejlődésével később megjelent az ún. fónia üzemmód is, amellyel már beszédhang is átvihetővé vált — épp úgy, mint a vezetékes telefonoknál. Ez azon túl, hogy lényegesen gyorsabb információközlést biztosít, sokkal személyesebbé is teszi a kommunikációt, hiszen a beszélő neme, hangszínezete, pillanatnyi érzelmei is „átjönnek” a szöveges információközlés mellett. A fónia üzemmód hamar népszerű lett; az amatőrrádiózás — mint hobbi tevékenység — pedig olyanokat is elcsábított, akiket egyébként a távírózás „kényelmetlenségei” korábban eltántorítottak tőle.

A rádióamatőr csatornákon folyó beszélgetéseket hallgatva sokszor tapasztalható, hogy a távírási Q kódokat sokan a beszélt nyelvbe is beleszövik, kifejezetten modorossá téve ezzel a mondandójukat. Mivel fóniában tetszőleges üzenet gyorsan elmondható, így véleményem szerint teljesen felesleges, és az erőltetett bennfentesség látszatát kelti az alábbi fordulatok használata:

„Nagyon sok 73-at kívánok neked!” (modorossági szint: 10/4)

A rádióamatőr kódok táblázatában a 73-as szám mellett az alábbi magyarázatot találjuk: „Minden jót! Viszonthallásra!” Ezt behelyettesítve a fenti mondatba azonnal látszik, miért teljesen értelmetlen a kifejezés ilyen módon történő használata. Helyette pl. a „További jó rádiózást, és minden jót kívánok!” lényegesen szebben hangzik — és mindössze két szóval hosszabb.

XYL (modorossági szint: 10/7)

Az XYL betűhármast a feleség megnevezésére használják (ex young lady). Az „Üdvözlöm az XYL-t!” helyett sokkal szebben hangzik az „Üdvözlöm a feleségedet!”, vagy a „Kérlek add át üdvözletemet a feleségednek!” mondat.

HI, HI (kiejtve: „háj-háj”) (modorossági szint: 10/10!)

A távírásban (ahogyan a gépelt szövegben, pl.: egy SMS-ben) nincs lehetőség az irónia, vagy a nevetés közvetlen kifejezésére, ezért sokszor csak a küldő által a mondat végére szúrt „HI” tag-ból tudhatja az üzenet címzettje, hogy az azt megelőző mondatot ironikusan, vagy viccesen kell értelmezni. Mivel a beszélt szövegben mind a hangsúlyból, mind a hangszínből egyértelműen következtetni lehet ezekre, teljesen felesleges a „háj-háj” bemondása, ahogyan az SMS-ben használt „☺” jelet sem mondjuk ki a beszélt nyelvben „kettőspont-kötőjel-zárójel”-ként. Valamennyi modorosság közül kétségtelenül ez viszi a prímet.

[Frissítés]: időközben a „háj-háj” helyett a NATO ABC-vel betűzött „hotel-india, hotel-india” bemondással is találkoztam, amely a tízes modorossági skálán legalább 15 pontot érdemel!

RIG (modorossági szint: 10/1)

Jelentése: rádióforgalmazásra használt berendezés, vagy berendezések összessége. Amennyiben pl. az „elszállt a végfok a RIG-ben” mondatban a RIG-et „kézi rádióra”, vagy „asztali készülékre” cseréljük, csak egy szóval lesz hosszabb a mondat, mégis +1 információt közölhetünk az üzenet címzettjével.

Hivatalosan már nem használható mértékegységek rendszeres használata (modorossági szint: 10/8)

A hazánkban jelenleg hivatalos, nemzetközi SI mértékegységrendszer 1960-ban született meg. Hazai használatát 1976-tól rendelték el Magyarországon. Hosszú türelmi időt követően pedig 1980 januárjának első napjától kizárólagossá tették alkalmazását. A frekvencia mérésére használt c/s („ciklus per szekundum”) helyére a herz (Hz) lépett. Több mint negyven év telt el azóta, ám mégis rendszeresen lehet hallani rádióamatőr forgalmazások során az állandó „ciklus per szekundumozást”, ami véleményem szerint rendkívül irritáló: egy műszaki, vagy legalább műszaki érdeklődésű embertől elvárható lenne a szakterülethez tartozó mértékegységek helyes, szabatos használata. (Éppen emiatt irritáló a személyi edzők állandó „kalória” használata a hivatalos joule helyett.)

A fenti felsorolás közel sem teljes: mindössze a leggyakoribb, vagy épp legzavaróbb modorosságokat tartalmazza. A cikk végére érve egyrészt nagyon-nagyon sok 73-at kívánok, másrészt „visszaadom a májkot”, nehogy az XYL megtudja, hogy vettem egy új RIG-et, háj-háj!☺☺☺

2020.03.22.

Frissítve: 2024.07.19.
Szegecs