Sirio New Boomerang A
CB-s balkonantenna erkélyre, vagy kitelepüléshez…
A CB rádiózás igen
tekintélyes méretű antennákat igényel, mivel a 27 MHz-es
sávhoz 11 méter körüli hullámhossz tartozik — így a
referenciaként tekinthető félhullámú antenna magassága több
mint 5,5 méter, a nagyobb nyereségű társai pedig akár 7
méter fölé is nyúlhatnak (+az árbóc hossza). Társasházi
lakásoknál sokszor nincs lehetőség normális méretű antenna
felállítására, mert a lakóközösség nem járul hozzá a
felszereléshez, vagy épp a tetőn nincs olyan felület,
amelyhez az árbóc biztonságosan rögzíthető. További
nehézséget jelenthet a földelés szabványos megvalósítása,
pedig az villámvédelmi szempontból létfontosságú, ill.
gyakran okoz problémát még a koax kábel levezetése is,
amennyiben az mások ablaka/ajtaja mellett kell, hogy
elhaladjon. Ilyen esetekben lehet kompromisszumos
megoldás az erkélykorlátra szerelhető, ún. balkonantenna.
A Boomerang névre hallgató
típus hosszú évek óta megtalálható az olasz Sirio cég
palettáján. Régebben Boomerang 27A néven forgalmazták, 2019
nyarán azonban némileg módosítottak a konstrukción —
ettől kezdve „New Boomerang A” néven található meg a
kereskedelemben. A gyártás idejét a csomagoláson lévő címke
jobb sarkában található számsorból tudhatjuk meg, év/naptári
hét formátumban (pl.: „1943” = 2019 43. hete). A módosítás
következtében a megengedett maximális rákapcsolható
teljesítményt 200-ról 300 W-ra növelték, míg a ferdén álló,
oldalsó tag (ún. radiál) az elődökhöz képest kicsivel
rövidebb lett. A terhelhetőség növelése lényegében csak
elméleti jellegű, hiszen a szabványos, legálisan használható
CB rádiók max. 12 W (SSB) kimenője bőven alatta marad az
antenna határértékének.
A Boomerang a legkisebb
méretű bázisantenna a Sirio kínálatában — ezzel párhuzamosan
sajnos a nyeresége is ennek a típusnak a legalacsonyabb. A
fizikában nincsenek csodák: mivel egy negyedhullámhosszú
sugárzóról van szó, ezért eleve kb. 3 dB veszteséggel indul
a félhullámúakhoz képest: többek között ez az ára a kisebb
fizikai méretnek. A további hátrányok a telepítés helyének
sajátosságaiból adódnak: az erkélyen alacsonyabb magasságban
van az antenna, mintha az épület tetejére kerülne — ez
negatívan hat a terjedési viszonyokra, ill. a homlokzat
hátrafelé irányban elnyeli mind a venni kívánt, mind a
kisugárzott jeleket, ezáltal pedig irányérzékennyé is válik.
Abban az esetben tehát, amikor nincs lehetőségünk a tetőn
elhelyezni az antennát, választás elé kerülünk: vagy
egyáltalán nem rádiózunk, vagy kompromisszumokat kötünk. Ez
utóbbihoz lehet eszköz a balkonantenna.
A csomagban a két részből
álló — alumíniumötvözet anyagú — sugárzó mellett
megtalálható az üvegszálas műanyagra tekert huzalból
készült, fekete színű radiál, valamint a rögzítéshez
szükséges szerelvények, ill. az angol nyelvű felhasználói
útmutató is. Ez utóbbi — a benne lévő ábráknak köszönhetően
— idegennyelvtudás nélkül is megérthető.
Az antennafej egyrészt
megfelelő (a későbbiekben bontható) módon rögzíti egymáshoz
a sugárzót, ill. a radiált, továbbá ezen található a koax
kábel csatlakoztatására szolgáló SO-239-es (helytelenül
amphenolnak hívott) aljzat is. Ez utóbbi oldalt
történő elhelyezése konstrukciós szempontból meglehetősen
szerencsétlennek nevezhető, mivel a beázás ellen jóval
kevésbé védett, mint a bázisantennáknál általánosan
alkalmazott, lefelé irányba néző csatlakozók. Hosszútávú
telepítés esetén az antennaaljzat, valamint a sugárzó
egymásba illeszkedő elemeinek vízmentes tömítéséről
mindenképpen gondoskodni kell! (Ideiglenes használat során
ettől el lehet tekinteni.)
Megvizsgálva az antenna
egyes elemeit kellően masszívnak tűnt valamennyi komponens —
remélhetőleg ez az idő múlásával is megmarad.
Az összeállítást két
lépésben végeztem el: elsőként a laposvasra csavaroztam az
antennafejet, ill. a rögzítő bilincset, majd egy iskolai
szögmérő segítségével beállítottam a radiál kiindulási
értékként megadott 140°-os szögét. Ezután egymásba
illesztettem a sugárzó két pálcáját, oly módon, hogy
együttes hosszuk kiadja a szintén kezdő értéknek javasolt
2750 mm-t. A sugárzót csak azt követően tekertem rá az
antennafejre, hogy az előzőleg már rögzítésre került a
konzolra — így sikerült elkerülni, hogy szerelés, mozgatás
közben beleakadjon az épület elemeibe.
Felszerelés
Azért, hogy az épület
homlokzata, ill. az abban található acélelemek a lehető
legkevésbé befolyásolják az antennát, mindenképpen ajánlott
azt a falsíktól kellően nagy távolságra eltartani.
Ehhez legpraktikusabbak a műholdvevő szaküzletekben
forgalmazott „parabola erkélykonzolok”, amelyek különféle
hosszúságban kaphatóak. Otthon épp egy 60 cm hosszú volt
elfekvőben, de létezik 100 cm-es változat is: érdemes
ez utóbbit beszerezni. Ezek a konzolok eredetileg 4-6 kg
tömegű, nagy felületű, forgatómotoros parabolatükrökhöz
készültek, ezért gond nélkül el fogják bírni a balkonantenna
1000 g körüli össztömegét. A Boomerang antenna — a gyárilag
mellékelt szerelvényekkel — könnyedén rögzíthető volt az
erkélykorláthoz erősített konzolra.
Hangolás
Az összeszerelés után
következhetett az antenna hangolása. Az internetes közösségi
oldalakon gyakran olvasható, hogy ennek a típusnak a
hangolása igen nehézkes, mivel két értéket is be kell
állítani: a sugárzó hosszával az üzemi frekvenciát, míg a
radiál szögével a talpponti impedanciát. Antennaanalizátor
hiányában azonban csak az SWR mérőre támaszkodhatunk, ami
viszont mindössze annyit tud visszajelezni, hogy „valami
nem oké”, vagyis: nem megfelelő az állóhullám-arány.
Azt, hogy ezt melyik előbb említett érték eltérése okozza,
csak próbálgatással lehet megállapítani. Nekem szerencsém
volt: az SWR mérőt az antenna és a rádiókészülék közé
csatlakoztattam, majd elvégeztem az első mérést, amely
1:1,2-es (!) SWR értéket adott eredményül.
Nem akartam hinni a szememnek, mert többektől is azt
hallottam, hogy a Boomerang-ot nem lehet 1:1,5-nél
alacsonyabb értékre beállítani, ezért ellenőriztem a
műszert, és ismételten elvégeztem a mérést: ugyanazt az
értéket kaptam. Amennyiben valakinek sem a sugárzó
hosszával, sem a radiál szögével nem sikerül behangolnia az
antennát, használjon hosszabb erkélykonzolt!
Próba
A K38, majd a K40-es
csatornákon Szolnok belvárosából, egy második emeleti
erkélyről indított általános hívásomra elsőként „15-ös
Csaba” válaszolt Abonyból (kb. 14 km távolság), aki adásomat
S5-ös értékkel vette egy földközelben felállított Avanti 101-es antennával. Az ő
rádiójelei a készülékemen S3-as értéket produkáltak.
Kezdésnek nem is rossz — főleg annak figyelembe vételével,
hogy a közeli házak takarása miatt viszonylag szűk szögben
„látott ki” az antenna Abony felé. Másodikként a szolnoki
„Kristály Rádió” jelentkezett, aki — helyi CB-s lévén —
S9+30 dB-s jelszinttel volt vehető nálam. Később
csatlakozott a beszélgetéshez „Silver Tóni” is (kb. 6 km
távolságból), akivel szintén oda-vissza irányban jó volt a
forgalmazás minősége.
Összegzés
Nem igazolódott be az a
Boomerang antennáról többek által rosszindulatúan
terjesztett állítás, miszerint onnan kapta a nevét, hogy az
első használat után jó messzire el kell hajítani.☺
Nyilván nem veheti fel a versenyt a magasra (!)
helyezett félhullámú, ill. 5/8-os antennákkal, ugyanakkor
társasházból, erkélyről használva nagyságrendileg jobb, mint
a vaslemezbe tekert befúrható, vagy épp a gázkonvektor
tetejére feltett mágnestalpas autóantennák. 14.000 Ft-os
vételárával akkor sem jelent komoly veszteséget, ha a
későbbiekben egy nagyobb nyereségű antenna is beszerzésre
kerül: ezt követően kitelepülős antennának még nyugodtan
lehet használni.
2019.09.21 - 12.09.
Szegecs