Garázs

A CB rádiózás igen tekintélyes méretű antennákat igényel, mivel a 27 MHz-es sávhoz 11 méter körüli hullámhossz tartozik — így a referenciaként tekinthető félhullámú antenna magassága több, mint 5,5 méter, a nagyobb nyereségű társai pedig akár 7 méter fölé is nyúlhatnak (+az árbóc hossza). Társasházi lakásoknál sokszor nincs lehetőség normális méretű antenna felállítására, mert a lakóközösség nem járul hozzá a felszereléshez, vagy épp a tetőn nincs olyan felület, amelyhez az árbóc biztonságosan rögzíthető. További nehézséget jelenthet a földelés szabványos megvalósítása, pedig az villámvédelmi szempontból létfontosságú, ill. gyakran okoz problémát a koax kábel levezetése is, amennyiben az mások ablaka/ajtaja mellett kell, hogy elhaladjon. Ilyen esetekben lehet kompromisszumos megoldás az erkélykorlátra szerelhető, ún. balkonantenna.

A Boomerang névre hallgató típus hosszú évek óta megtalálható az olasz Sirio cég palettáján. Régebben Boomerang 27A néven forgalmazták, 2019 nyarán azonban némileg módosítottak a konstrukción — ettől kezdve "New Boomerang A" néven található meg a kereskedelemben. A gyártás idejét a csomagoláson lévő címke jobb sarkában található számsorból tudhatjuk meg, év/naptári hét formátumban (pl.: "1943" = 2019 43. hete). A módosítás következtében a megengedett maximális rákapcsolható teljesítményt 200-ról 300 W-ra növelték, míg a ferdén álló, oldalsó tag, (ún. radiál) az elődökhöz képest kicsivel rövidebb lett. A terhelhetőség növelése lényegében csak elméleti jellegű, hiszen a szabványos, legálisan használható CB rádiók max. 12 W (SSB) kimenője bőven alatta marad az antenna határértékének. 

A Boomerang a legkisebb méretű bázisantenna a Sirio kínálatában — ezzel párhuzamosan sajnos a nyeresége is ennek a típusnak a legalacsonyabb. A fizikában nincsenek csodák: mivel egy negyedhullámhosszú sugárzóról van szó, ezért eleve kb. 3 dB veszteséggel indul a félhullámúakhoz képest: többek között ez az ára a kisebb fizikai méretnek. A további hátrányok a telepítés helyének sajátosságaiból adódnak: az erkélyen alacsonyabb magasságban van az antenna, mintha az épület tetejére kerülne — ez negatívan hat a terjedési viszonyokra, ill. a homlokzat hátrafelé irányban elnyeli mind a venni kívánt, mind a kisugárzott jeleket, ezáltal pedig irányérzékennyé is válik. Abban az esetben tehát, amikor nincs lehetőségünk a tetőn elhelyezni az antennát, választás elé kerülünk: vagy egyáltalán nem rádiózunk, vagy kompromisszumokat kötünk. Ez utóbbihoz lehet eszköz a balkonantenna.

A csomagban a két részből álló — alumíniumötvözet anyagú — sugárzó mellett megtalálható az üvegszálas műanyagra tekert huzalból készült, fekete színű radiál, valamint a rögzítéshez szükséges szerelvények, ill. az angol nyelvű felhasználói útmutató is. Ez utóbbi — a benne lévő ábráknak köszönhetően — idegennyelvtudás nélkül is megérthető.

Az antennafej egyrészt megfelelő (a későbbiekben bontható) módon rögzíti egymáshoz a sugárzót, ill. a radiált, továbbá ezen található a koax kábel csatlakoztatására szolgáló SO-239-es (helytelenül amphenolnak hívott) aljzat is. Ez utóbbi oldalt történő elhelyezése konstrukciós szempontból meglehetősen szerencsétlennek nevezhető, mivel a beázás ellen jóval kevésbé védett, mint a bázisantennáknál általánosan alkalmazott, lefelé irányba néző csatlakozók. Hosszútávú telepítés esetén az antennaaljzat, valamint a sugárzó egymásba illeszkedő elemeinek vízmentes tömítéséről mindenképpen gondoskodni kell! (Ideiglenes használat során ettől el lehet tekinteni.)

Megvizsgálva az antenna egyes elemeit kellően masszívnak tűnt valamennyi komponens — remélhetőleg ez az idő múlásával is megmarad.

Az összeállítást két lépésben végeztem el: elsőként a laposvasra csavaroztam az antennafejet, ill. a rögzítő bilincset, majd egy iskolai szögmérő segítségével beállítottam a radiál kiindulási értékként megadott 140°-os szögét. Ezután egymásba illesztettem a sugárzó két pálcáját, oly módon, hogy együttes hosszuk kiadja a szintén kezdő értéknek javasolt 2750 mm-t. A sugárzót csak azt követően tekertem rá az antennafejre, hogy az előzőleg már rögzítésre került a konzolra — így sikerült elkerülni, hogy szerelés, mozgatás közben beleakadjon az épület elemeibe.

Azért, hogy az épület homlokzata, ill. az abban található acélelemek a lehető legkevésbé befolyásolják az antennát, mindenképpen ajánlott azt a falsíktól kellően nagy távolságra eltartani. Ehhez legpraktikusabbak a műholdvevő szaküzletekben forgalmazott "parabola erkélykonzolok", amelyek különféle hosszúságban kaphatóak. Otthon épp egy 60 cm hosszú volt elfekvőben, de létezik 100 cm-es változat is: érdemes ez utóbbit beszerezni. Ezek a konzolok eredetileg 4-6 kg tömegű, nagy felületű, forgatómotoros parabolatükrökhöz készültek, ezért gond nélkül el fogják bírni a balkonantenna 1000 g körüli össztömegét. A Boomerang antenna — a gyárilag mellékelt szerelvényekkel — könnyedén rögzíthető volt az erkélykorláthoz erősített konzolra.

Az összeszerelés után következhetett az antenna hangolása. Az internetes közösségi oldalakon gyakran olvasható, hogy ennek a típusnak a hangolása igen nehézkes, mivel két értéket is be kell állítani: a sugárzó hosszával az üzemi frekvenciát, míg a radiál szögével a talpponti impedanciát. Antennaanalizátor hiányában azonban csak az SWR mérőre támaszkodhatunk, ami viszont mindössze annyit tud visszajelezni, hogy "valami nem oké", vagyis: nem megfelelő az állóhullám-arány. Azt, hogy ezt melyik előbb említett érték eltérése okozza, csak próbálgatással lehet megállapítani. Nekem szerencsém volt: az SWR mérőt az antenna, és a rádiókészülék közé csatlakoztattam, majd elvégeztem az első mérést, amely 1:1,2-es (!) SWR értéket adott eredményül. Nem akartam hinni a szememnek, mert többektől is azt hallottam, hogy a Boomerang-ot nem lehet 1:1,5-nél alacsonyabb értékre beállítani, ezért ellenőriztem a műszert, és ismételten elvégeztem a mérést: ugyanazt az értéket kaptam. Amennyiben valakinek sem a sugárzó hosszával, sem a radiál szögével nem sikerül behangolnia az antennát, használjon hosszabb erkélykonzolt!

A K38, majd a K40-es csatornákon Szolnok belvárosából, egy második emeleti erkélyről indított általános hívásomra elsőként "15-ös Csaba" válaszolt Abonyból (kb. 14 km távolság), aki adásomat S5-ös értékkel vette egy földközelben felállított Avanti 101-es antennával. Az ő rádiójelei a készülékemen S3-as értéket produkáltak. Kezdésnek nem is rossz — főleg annak figyelembe vételével, hogy a közeli házak takarása miatt viszonylag szűk szögben "látott ki" az antenna Abony felé. Másodikként a szolnoki "Kristály Rádió" jelentkezett, aki — helyi CB-s lévén — S9+30 dB-s jelszinttel volt vehető nálam. Később csatlakozott a beszélgetéshez "Silver Tóni" is (kb. 6 km távolságból), akivel szintén oda-vissza irányban jó volt a forgalmazás minősége.

Nem igazolódott be az a Boomerang antennáról többek által rosszindulatúan terjesztett állítás, miszerint onnan kapta a nevét, hogy az első használat után jó messzire el kell hajítani. :)) Nyilván nem veheti fel a versenyt a magasra (!) helyezett félhullámú, ill. 5/8-os antennákkal, ugyanakkor társasházból, erkélyről használva nagyságrendileg jobb, mint a vaslemezbe tekert befúrható, vagy épp a gázkonvektor tetejére feltett mágnestalpas autóantennák. 14.000 Ft-os vételárával akkor sem jelent komoly veszteséget, ha a későbbiekben egy nagyobb nyereségű antenna is beszerzésre kerül: ezt követően kitelepülős antennának még nyugodtan lehet használni.