Garázs

Árbóccsúcsra, ill. konzolra helyezett, BHG gyártmányú, negyedhullámú GP antennák.

Amikor egy újonnan fejlesztett termék névadását mérnökökre bízzák, általában a frappáns, a legfontosabb tulajdonságokra utaló, könnyen megjegyezhető név helyett valamilyen betűkkel, illetve számsorokkal tűzdelt, zagyva kódhalmaz lesz az eredmény. Bizonyára nem volt ez másképp jelen esetben sem: a gyári keresztségben a típus az „1 SD 150/24” nevet kapta.

A köznyelv azután a jóval könnyebben megjegyezhető, és az antenna formájára utaló  „szputnyik” szóval hivatkozott rá a hétköznapok során. (Az orosz szputnyik szó eredetileg útitársat jelent, azonban mivel ez volt az első szovjet műhold neve is, sokan ez utóbbi értelemben használják.)

Az antennáról széleskörű hazai elterjedtsége ellenére meglepően kevés információ lelhető fel az interneten. Nyomtatott formában az 1981-ben — Rigó Béla szerkesztésében — megjelent „Rádiótelefon antennák” című könyvben szerepel róla rövid, mindössze pár mondatos ismertető: a „függőlegesen polarizált antennát a 160 MHz-es frekvenciasávban állandó helyű rádióállomásoknál alkalmazzák. A szilárd szerkezetű, földelt kivitel a légköri kisülésekkel szemben megfelelő védettséget biztosít.”

A könyvben szereplő frekvencia-állóhullámarány diagram alapján az SWR-érték a teljes üzemi sávon (150…174 MHz) belül 1,5 alatt marad, mindenféle hangolás nélkül. Az antenna teljes magassága 1,1 méter, tömege közel 4 kg.

Ez a típus az ún. negyedhullámú GP antennák közé tartozik. Az ilyen kialakításnál az antenna ellensúlyát (földsíkját = ground plane) négy darab, a vízszintessel 45°-os szöget bezáró, radiál biztosítja. Ennek a megoldásnak a többi típussal szembeni nagy előnye, hogy a radiálok ilyen irányú elrendezésével az antenna talpponti impedanciája 50 ohm-ra adódik — így mindenféle speciális illesztés nélkül közvetlenül ráköthető az 50 ohmos koaxkábelre.

A negyedhullámú GP antenna az URH tartományban viszonylag kis méretű, a ferdén álló radiálok miatt pedig a madarak sem tudnak rászállni. Az ilyen antennák a rádióamatőrök között is népszerűek, mivel egyszerű eszközökkel, házi körülmények között is elkészíthetőek, pl. egy „N”, vagy SO-239 („amphenol”)  csatlakozóaljzat felhasználásával. A méretezés számolással járó része megspórolható a különböző internetes antenna-kalkulátorok segítségével. Ilyenre mutat példát az alábbi képernyőkép:

Az M0UKD hívójelű angol rádióamatőr (John) által készített GP antenna kalkulátor a képre kattintva, új ablakban nyílik meg!

A kétezres évek hajnalán,  az „ős-Garázs Audió” műhelyében készített, és évekig használt házi GP antennáról sajnos csak ez a rajz maradt fenn: