„Youtube/Spotify diszkó” fadobozos rádióval
Generációk találkozása az elektroakusztikában…
— Hatásvadász a cím? Ha
azt írtam volna felülre, hogy „Mobil hangforrás
illesztése hálózati üzemű rádióműsor-vevő készülék
vonalbemenetéhez” — rákattintott volna? Na ugye…☺
2024 nyarán szól egy 49
éves Videoton rádiókészülékből a Pet Shop Boys 1986-os „West End Girls”
című dala.☺
Előzmények
A 2010-es évek elején a
helyi hulladékudvarból mentettem meg a biztos
megsemmisítéstől egy 1975-ből származó Videoton Róma
de Luxe asztali rádiót. Az alapos megtisztítás,
valamint az elektronikai rendbetétel után
kihasználatlanság miatt hamar újra „parkolópályára” került
— csak ezúttal már nálam. Régóta nem hallgatok ugyanis
hazai rádióműsorokat, mert szűkös a zenei kínálat,
idegesítenek a végtelen reklámblokkok, a primitív reggeli
műsorok, a hírekhez, ill. a közlekedési információkhoz
pedig máshol is hozzá tudok férni. Azt, hogy ezzel nem
egyedül vagyok így mi sem igazolja jobban, minthogy
folyamatosan csökken a hagyományos rádióműsorok
hallgatottsága — ezt közvéleménykutatási adatok is
alátámasztják.
Pedig a régi, fadobozos
asztali rádiók jelentős része kifejezetten korrekt
hangminőséget nyújt — köszönhetően a kellő merevséget adó
forgácslapból (vagy rétegelt lemezből) készült nagy
űrtartalmú doboznak, illetve a benne lévő, kohásztenyér
méretű☺, szélessávú oválhangszórónak:
Videoton H1320/10
oválhangszóró (4 Ω, 6 VA, 60-16.000 Hz) — a káros
rezonanciák keletkezésének kivédése érdekében gyárilag
rétegelt lemezre szerelve, gumialátétekkel csillapítva.
A fenti fotókon látható
készülék életében a 2024-es nyár volt az újabb
fordulópont, amikor úgy döntöttem, hogy az egyik —
internetes rádióállomások hallgatását, ill. Youtube videók
megtekintését is lehetővé tevő — okostelefonommal
„összeházasítom”, utóbbi hangminőségének javítása
érdekében.
Megvalósítás
A legtöbb asztali rádió
rendelkezik régifajta (kristályhangszedős) lemezjátszó
és/vagy szalagos magnó csatlakoztatását lehetővé tevő
bemeneti aljzattal. Fontos viszont előzetesen meggyőződni
arról, hogy az adott készülék vonalbemenete milyen
jelszinthez lett illesztve. A régi típusoknál ez tipikusan
200…300 mV feszültséget jelent, viszont az újabb, ill. a
professzionális eszközök mindegyike ennél jóval nagyobb
(775 mV és 1000 mV-os) jelszintekkel dolgozik: ezek
könnyedén túlvezérlik a régifajta bemeneteket. Amennyiben
csak okostelefont, vagy tabletet, esetleg laptopot
szeretnénk csatlakoztatni, a túlvezérléstől nem kell
tartanunk.
Ha a rádió bemeneti
aljzata a régen széleskörben elterjedt ún. tuchel típusú,
mindenképp ellenőrizzük annak belső bekötését is: a
lábkiosztás ennél a csatlakozófajtánál ugyanis sokszor az
„ahány ház, annyi szokás” elven történt.
Mindkét kérdés viszonylag
egyszerűen megválaszolható, amennyiben az adott készülék
típusára rákeresünk az interneten: az esetek 99%-ban a
használati útmutató és a szervizdokumentáció is elérhető
valamelyik hazai, vagy külföldi oldalon. Ettől kezdve
nincs más hátra, csak el kell készíteni az összekötőkábelt
a rádió vonalbemenete és az okostelefon jack kimenete
közé:
Ehhez egy gyári sztereó
jack kábelt használtam, amelynek a másik végéről hiányzott
a csatlakozó: oda forrasztottam rá egy ötpólusú tuchel
dugót, amelynek a belsejében kényelmesen elfért
a sztereó jelet „monósító” két darab 10 kΩ-s
ellenállás is.
A megoldás előnye, hogy a
rádió eredeti kivitelén nem kellett semmit sem módosítani:
a vezeték bármikor eltávolítható. A készüléken a
„PU” gomb megnyomását követően a hangszóróban azonnal
megszólal az előzőleg csatlakoztatott külső
jelforrás hangja.
Tapasztalatok
Az okostelefon hangerejét
kb. 75%-ra állítva, a rádió „VOLUME” potméterét pedig
2…3-as érték közé tolva a zene megfelelő hangossággal és
jó minőségben töltötte be a szobát. Bár a Videoton Róma de
luxe és a benne lévő TBA810AS IC-s hangvégfok nem
a szigorúan vett Hi-Fi kategóriába tartozik, ám a
bevezetőben említett nagyméretű doboz és a szélessávú
hangszórónak köszönhetően véleményem szerint még így 50
évesen is nagyságrendekkel jobb hangminőségben szól, mint
a manapság népszerű, Bluetooth®-os „kishangfalak” a maguk
4-5 centis hangszóróival. Igaz, utóbbiak nem foglalják el
a fél/egész asztalt, de hát valamit valamiért…
Mivel az asztali
rádiókészülékek hátlapja általában nyitott (lásd: fenti
fotó), az egyén számára megfelelő hangzáskép eléréséhez az
előlapi hangszínszabályzók állítgatása mellett érdemes
a rádiókészülék faltól való távolságával is
kísérletezni: nálam a maximumra állított magas és mély
hangszínszabályzók mellett 15…20 centi közötti
faltávolságnál állt elő az ideális hangzásvilág.
2024.08.11.
Szegecs