70 MHz-es kísérletek Szolnokról

Autós kitelepülés a bevásárlóparkba 2022. augusztus 18-án…


A helyszínről
A kiteleoülés helyszíne: a szolnoki bevásárlópark
A térkép forrása: HA8TKS weblapja.

A korábbi sikertelen 4 méteres kitelepüléseim sem vették még el teljesen a lelkesedésemet a 70 MHz-es rádióamatőr sáv iránt. Ezúttal úgy gondoltam, hogy Szolnokról, az alföldi megyeszékhelyről fogok kísérleteket tenni sikeres rádiós összeköttetés érdekében. Helyszínnek a város szélén, a 4-es számú út elkerülő szakasza mellett található bevásárlóparkot választottam. Ennek úthálózatát úgy alakították ki, hogy a későbbiekben bővíthető legyen, ezért aztán az épületektől távol, az egyik leendő kereszteződés egyelőre még „sehova sem vezető” végében parkoltam le.


A kitelepülés technikai háttere
Technikai háttér
A 4m-es URH sávra mindössze egyetlen adó-vevővel rendelkezem, így a „Melyik készüléket vigyem magammal?” c. kérdés ezúttal fel sem merülhetett. ;) A katonai ruházati boltban vett taktikai hátizsákba a négy memóriahelyes Motorola GM350 mellé bekerült annak kézibeszélője, ill. tápkábele, valamint egy 9 Ah-s zselés, ólom akkumulátor. Az autó tetejének mértani közepén kapott helyet a 125-ös mágnestalp. A minél kevesebb átalakító érdekében a koaxkábel végén lévő „amphenol” (PL239) csatlakozót még a vásárlás helyén átcseréltettem minőségi BNC-re. Antennaként a házi gyártmányú (két, más-más sávra szánt antennából összeházasított, majd behangolt) negyedhullámú, 70 MHz-es sugárzó került fel.


Milyen a terjedés?
A kis-kőháti jeladó S5-ös értékkel volt vehető.
A térkép forrása: Google Maps.

A rádióamatőr sávokon a különféle átjátszók mellett ún. jeladók is működnek, amelyek általában 0-24 órában egy meghatározott Morse jelsorozatot sugároznak ki.
— Mire jó ez? Segítséget nyújthatnak a pillanatnyi terjedés megállapításában olyan esetekben is, amikor a sávon egyébként nincs beszédforgalom.
Orbán Árpád online listájából a Kis-Kőháton található, HG9BVC nevű jeladót választottam ki mérési célra. Az általam használt 4m-es ipari rádión nincs S érték jelző, ezért egy ún. kommunikációs vevőt (ismertebb nevén: szkennert) használtam a jeladó vételéhez. Miután csatlakoztattam az antennához, és beállítottam a jeladó frekvenciáját, már hallani is lehetett a jellegzetes morse hangokat. Némi sustorgás ugyan volt a vételben, de az S-mérő 5-ös értéket jelzett, amely 100 km légvonalbeli távolságról azért így is szép teljesítmény, — főleg úgy, hogy a jeladó nem körsugárzó, hanem irányított antennára van kötve, amely nyugati (nem pedig déli) irányba van fordítva.
A morse jelek dekódolásához Android-os készülékre telepített Morse Expert programot használtam. A telefon mikrofonját a szkenner hangszórójának közelébe helyezve pár másodperc múlva már olvasható is lett a jeladó által kisugárzott szöveg: „HG9BVC HG9BVC KN08FB 939M ASL 10W 2EL YAGI TO WEST”.
(A jeladó azonosítója egyszer megismételve, ezt követően a földrajzi elhelyezkedést megadó lokátor, a tengerszint feletti magasság, a kisugárzott teljesítmény, végül az antenna típusa, és iránya található ebben a kódsorozatban.)


Szimplex kísérletek, általános hívások
A terjedési vizsgálat pozitív eredménye reményekkel töltött el („10 wattal el lehet szólni 100 km-re”), ám a válasz nélkül maradt általános hívásaim a 70,450-en, ill. a szomszédos szimplex csatornákon sajnos ezúttal is ki kellett, hogy ábrándítsanak. Miközben az angol 4 m-es URH közösségi csoportban folyamatosak a beszámolók a különböző rádiós tevékenységekről, idehaza mindenféle mondvacsinált indokkal burkolóznak teljes passzivitásba a hazai rádióamatőrök, ha a 4 méteres, vagy akár a 6 méteres sávról van szó.


2022.08.19.
Szegecs