CB AM (FM) 32 - EGER

Az ország utolsó - jelenleg is működő - CB-s forgalomirányítása

A történelmi nevezetességeiről ismert Egerbe érkezve első pillanatban feltűnhetnek a helyi autóbuszokon található CB antennák, ill. az itt-ott már megkopott hívószámok.
Azt gondolhatnánk, hogy ezek régről megmaradt - ma már nem használt - technikatörténeti emlékek, azonban a mindössze pár éves járműveken ugyanúgy megtalálhatjuk őket:

Rövid "nyomozás" után hamarosan kiderül, hogy Eger az utolsó olyan magyarországi város, ahol a mai napig CB-rádiót használnak forgalomirányításhoz.
A kezdetek felelevenítésében Padányi Laci bácsi volt a segítségemre, aki a ’80-as évek első felében maga is részt vett a rádióhálózat kiépítésében, gépkocsivezetőként pedig aztán hosszú éveken át napi felhasználója volt. Napjainkban már nehéz elképzelni, de 30-40 éve a mobiltelefon Magyarországon még legfeljebb a fantasztikus filmekben, regényekben létezett, és a vezetékes telefon is nagy kincsnek számított. Az alábbi Google Maps-es térképen látható, hogy a város északi (egykori Csebokszári ltp., ma: Felsőváros) és déli széle (Mezőgép) - amelyek a helyi járatok végállomásai is egyben - igen jelentős távolságra találhatóak egymástól:

A kommunikáció lehetőségének hiánya a városi közlekedésben is napi szintű problémát jelentett: a forgalmi eseményekről (késések, balesetek), esetleges utas rosszullétekről a forgalomirányítók csak késve szerezhettek tudomást, a járművezetők részére pedig csak a végállomásokon tudtak információt átadni. Ezen problémák megoldására nem felülről, hanem járművezetői szintről érkezett megoldási ötlet: ezt követően döntöttek a CB rádiók alkalmazása mellett. Kezdetben mindössze négy készülékkel indult a próbaüzem - az akkor még Mátra Volán egri üzemegységeként ismert közlekedési vállalatnál.
Az első CB-s bázis a város déli végén található Mezőgép buszvégállomásra került, ahol forgalmi szolgálat, és gépkocsivezetői tartózkodó is található. A könnyűszerkezetes épület tetején lévő Penetrátor antennát időközben túlnőtte a közelébe ültetett fa, - így az a belváros felől érkezve szinte alig látható. Az eltelt évek, és az időjárás láthatóan megviselte az idehaza klasszikusnak számító antennát: négy helyett már csak három ellensúlya van meg. A forgalmi szolgálat irodájának asztalán egy President Grant készülék található, amelynek lefényképezésére sajnos nem kaptam engedélyt: minden bizonnyal kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot rejtett volna magában, ha bármilyen felvétel nyilvánosságra kerül róla. 😊
A belvárosban található távolsági autóbusz-pályaudvar épületének tetején látható antenna ma már nincs üzemben: az összekötő koaxkábel feltekerve pihen a vízszintes elemekre akasztva.
Az északi városrész szélén található „Tesco áruház” névre hallgató másik végállomáson a Mezőgéphez képest korszerűbb forgalmi munkahely található. A tetőn itt is egy Penetrátor, a forgalmi tiszt asztalán pedig egy Danita 3000 Multi típusú, AM-FM-es, 4 wattos adó-vevő található, amelynek energiaellátását egy régi - Híradástechnika Szövetkezet gyártmányú - 12 V/2,5 A-s  tápegység biztosítja.

Az autóbuszokon kb. 90-100 cm hosszúságú (tehát erősen rövidített) antennákat használnak, amelyek hosszútávú összeköttetésekre ugyan nem alkalmasak, de városon belüli használatra még épp megfelelőek. A járműantennákat műszaki szempontból a karosszéria tetejére, annak mértani középére ajánlott felszerelni: sugárzási karakterisztikájuk, hatásfokuk ott a legmegfelelőbb. Teherautóknál, buszoknál erre sokszor nincs lehetőség, mert a jármű tetején túlnyúló antenna beleakadhat a belógó faágakba, vagy letörheti a mosó forgókeféje. Így kerültek a CB antennák a tükörszárra, vagy az "A" oszlopba fúrt fémkonzolokra. Ez a megoldás tovább rontja a rövidített antennák amúgy sem túl jó hatásfokát, és sok esetben nem is lehet normális állóhullámarányt beállítani, - ezáltal jelentős kompromisszumot kell kötni. Ugyanakkor a gyakorlat bizonyította, hogy az Egerben szükséges pár kilométer távolság áthidalása így is megoldható.
A buszokban kezdetekben egyszerű, kizárólag AM üzemmódra képes mobilrádiókat használtak (főleg Jaws Mark II típust). Ezek egészen 2002-ig – a CEPT szabályozás hatálybalépéséig – üzemeltek. A jogszabályváltozások miatt szükséges készülékcseréket követően FM üzemmódra váltottak. A mobilrádiók leggyakrabban a járművezető bal lába mellé, függőleges helyzetben kerülnek / kerülnek beépítésre, így a beépített hangszóró megfelelő irányba sugároz. A kézibeszélő az A oszlop belső részére, vagy a műszerfal bal felső sarkába került: itt mindig könnyen elérhető, miközben nem akadályozza a szabad kilátást.

Az egri közlekedési cég CB hálózata ma már igazi kuriózumnak számít. Az elmúlt években felmerült ugyan egy korszerűbb URH-s rádiórendszer bevezetésének ötlete, ám az árajánlatot a cég vezetősége elvetette, így maradhatott üzemben – hazánkban utolsóként – a CB-s forgalomirányítás.

2021.06.14-24.
Szegecs