A Penetrator CB antenna bemutatása

Legendás CB antennák - I. rész

Az amerikai Hy-Gain cég a '70-es évek elején dobta piacra a teljes nevén "Hy-Gain Golden Penetrator" névre keresztelt CB antennáját. A következő évek során más gyártók is készítettek hasonló felépítésű példányokat, különböző fantázianevek alatt. A típus népszerűségét jól jelzi, hogy közel négy évtized elteltével, a tengerentúlon mind a mai napig gyártják, Hy-Gain SPT-500 néven. Példaértékű az a gyártói magatartás, hogy az antenna valamennyi alkatrésze a fődaraboktól az utolsó csavarig, alátétig bezárólag külön-külön is megrendelhető, a weblapon szereplő cikkszám- táblázat alapján.

Árbócra helyezett Penetrator antennák (1., 2. kép), valamint a gyár által készített szerkezeti rajz (3. kép)

A Penetrátor Magyarországra az Egyesült Államokhoz képest bő tíz évvel később, a '80-as évek hajnalán jutott el. A kor sajátos gazdasági, politikai berendezkedésének következtében nem sok eredeti példány került az országba: az államilag vezérelt külkereskedelmi cégek nem foglalkoztak az ilyen típusú igényekkel, a kiskereskedelemben itt-ott mégis megjelenő példányokat pedig aranyárban mérték. Az osztrák fővárosból, Bécsből történő magánimportot viszont az átlagemberek számára korlátozottan rendelkezésre álló "tőkés valuta" (USD, DEM, ATS), - pontosabban annak hiánya nehezítette meg. Idehaza is volt ugyan antennákat előállító gyártó (pl. a BRG Mechatronikai Vállalat), elsődleges feladatuk azonban  az állami felhasználók URH rendszerekkel való ellátása volt. Lakossági szükségletek kielégítésével - így CB antennák gyártásával - nem foglalkoztak. Igény pedig lett volna erre, hiszen vezetékes telefonok alig, mobiltelefonok pedig egyáltalán nem voltak hozzáférhetőek az átlag állampolgár számára. A magán taxisok száma is ekkortájt indult erőteljes növekedésnek, a jogszabályok lazításának köszönhetően. A gordiuszi csomót végül (ezúttal is) az ún. maszekok oldották meg. A nyugati antennák méretezésének, felépítésének lemásolásával otthoni műhelyekben kezdtek antennákat gyártani az erre vállalkozó egyének. Hamar kiderült azonban, hogy a minőségi antennák előállításához nem elegendő pusztán a jó nevű termékek fizikai méretének lemásolása. A fémcsövek anyagösszetételének, az alkalmazott szigetelők milyenségének is jelentős szerepe van az összeredményt tekintve, és éppen ez utóbbiak voltak azok, amikben a kisipari módszerekkel gyártott CB antennák csúfosan elbuktak. A nem kellő rugalmassággal rendelkező alucsövek hamar rideggé váltak: erősebb szélben, vagy épp a rájuk ülő madarak súlya alatt egyszerűen eltörtek.

A hosszúra nyúlt történelmi visszatekintés után következzen a Penetrátor műszaki bemutatása!

A típus egy fix telepítésre szánt (ún. bázis-) antenna, amely 5/8 λ-s, karakterisztikáját tekintve pedig a körsugárzók közé tartozik. A CB sáv hullámhosszából (>10 méter) adódóan a Penetrator igen tekintélyes méretekkel rendelkezik: összeszerelt állapotban a magassága 680 cm, az alsó, vízszintes radiálok legtávolabbi végei pedig 540 cm-re vannak egymástól. Ebből is látszik, hogy ez nem az az antenna, amelyet észrevétlenül ki lehet tenni a tetőre. A stabil rögzítésre, valamint az árbóc megfelelő merevítésére fokozottan figyelni kell! A behangolás folyamatát nehezíti, hogy a Penetrátort csak felszerelt állapotban lehet hangolni, az árbócra helyezett antennához viszont általában nehezen lehet hozzáférni.

A rajz forrása: Hy-Gain dokumentáció.
A radiálok felfogatási pontja alatt található a két részből álló, ún. illesztőhurok (a rajzon piros és sárga színnel jelölve). Sérülése, vagy hiánya esetén az antenna nem fog normálisan működni. Ezek a vezetők ugyanis egy ún. impedancia-transzformátor tekercsei, amely feladata, hogy az 5/8 λ-s antennát a rezonáns méretre (6/8  λ-ra) "hosszabbítsa meg". A Penetrátor fontos része még a sugárzó tetején található kis kereszt, - szabatos megnevezéssel: tetőkapacitás. Az utángyártott antennák esetében általában ez az alkatrész az, amely elsőként törik le, - hiányában ugyanakkor nem lehet normálisan kihangolni az antennát.

A Penetrátor jó sugárzási karakterisztikája, valamint az egyszerű félhullámú dipóllal összevetve nagyobb nyeresége miatt jól használható távoli (DX) összeköttetések létesítésére, amelynél természetesen - a rövidhullám terjedési sajátosságai miatt - a pillanatnyi légköri viszonyoknak is jelentős szerepe van. Idősebb CB-sekkel beszélve szinte mindenkinek van legalább egy olyan sztorija, amikor Penetrátor antennával 1000-1200 km-rel távolabb, vagy akár másik földrészen található rádióssal sikerült összeköttetést létesítenie.
Derékban kettétört sugárzójú, meghajlott, ill. törött radiálú Penetrator antennák.
Sokakban felmerül a kérdés, hogy érdemes-e pénzt adni a különféle hirdetési portálokon használtan kínált, vagy épp egykori TSZ épületek, éttermek, kocsmák tetején fennmaradt Penetrátor antennákért? Általánosságban az tanácsolható, hogy elsőként meg kell győződni az antenna épségéről: a hiányzó elemek, letört radiálok, "derékban" megtört sugárzók, vagy épp az illesztőhurok deformáltsága semmi jót nem sejtetnek: az ilyen antennák legfeljebb donornak jók, más példányok megjavításához. A szemre sértetlennek tűnő antennák is lehetnek problémásak: mivel mindegyikük elmúlt 25-30 éves, ennyi idő után az anyagfáradás, vagy az UV fény által tönkretett szigetelők számos bosszúságot okozhatnak a későbbi hasznosítás során. Ezeket, valamint az új antennák árait figyelembe véve, egy használt, de jó állapotú Penetratorért sem érdemes 1-4000 Ft-nál többet adni, - különösen akkor, ha még a leszerelést is a vevőnek kell megoldania.

A cikk elkészítéséhez a szóbeli beszámolók mellett az Index fórum CB-rádiós topicjában található hozzászólásokat is felhasználtam.

2019.03.20-31.
Szegecs