Garázs

A kommunikációs vevők (szkennerek) piacán mintha megállt volna az idő: lényegében évek óta ugyanaz a szűk típusválaszték várja a vásárlókat, miközben a technika folyamatosan fejlődik, ezáltal egy-két készülék az évek során kifejezetten anakronisztikussá vált. Így van ez a most bemutatásra kerülő Albrecht AE 355 M rádióval is, amely az Uniden cég UBC 355 CLT típusának európai piacra gyártott, Albrecht márkanév alatt forgalmazott verziója. A gyári szervizdokumentáció szerint 2011-ben tervezték, és a mai napig forgalmazzák. A típusnak több érdekessége is van, a leginkább szembetűnő, hogy nem kézi, hanem asztali kivitelű, amely ráadásképp még járműbe is építhető a mellékelt rögzítőkeret, ill. csavarok segítségével. Ahogyan az a dobozon olvasható, nem kifejezetten rádióamatőr felhasználásra készült, hanem a különböző szolgálatok adásainak vételére. Más kérdés, hogy a termékfotó mellett látható — szimbólumokkal jelzett — szolgálatok egy része már évek óta áttért digitális üzemmódra, az AE 355 M viszont kizárólag analóg AM, ill. FM rendszerű vételre képes.

---

Az AE355M 25…960 MHz között képes a rádiójelek vételére, ám ezt a tartományt nem fogja át teljes egészében. Hiányzik a 88-108 MHz közötti műsorszóró URH sáv, valamint a 174-406, ill. az 512-806 MHz közti tartomány. Ezek közül legfeljebb a műsorszóró URH sáv hiányozhat azoknak, akik még hallgatnak hagyományos sugárzású rádióműsorokat. Utóbbi kettő tartományban pedig analóg, kódolatlan hangátvitel nem történik hazánkban — így értelemszerűen nem is hiányoznak.

---

Kezelőszervek

Az AE355M-nél a keresési üzemmódok a hagyományos szkennerekhez képest „hibrid” módon lettek megvalósítva.

A rádió összesen 8 bankot tartalmaz, amelyből 7 gyárilag előre fel van programozva.
Az első bekapcsolást követően az LCD kijelző felső sorában valamennyi bank rövidítése látható, a SEARCH gomb megnyomásával pedig elindul a legelső, majd annak végeztével automatikusan a következő bankok szkennelése. Ez mindaddig folyamatosan halad tovább, amíg el nem ér az utolsó bank utolsó csatornájára. Ezt követően a folyamat elölről kezdődik.
Amennyiben egyes bankokat nem kívánunk végigszkennelni, a hozzájuk tartozó gomb megnyomásával kivehetjük a keresésből. Ekkor az adott bank neve eltűnik a kijelzőről.

Az EMG az emergency szó rövidítése, amely a vészhelyzeti szervek (mentők, tűzoltók, rendőrség) ún. 4 méteres frekvenciatartományát tartalmazza. Ez a gyakorlatban az egykori német BOS-Funk tartományt jelenti, amelyben az analóg forgalmazás mára már megszűnt. Ugyanebbe a bankba további 100 csatorna programozható a felhasználó igényei alapján. Sajnos a gyárilag „beégetett” frekvenciák viszont nem szedhetőek ki ebből a bankból.

FRN: A németországi Freenet rendszer összesen 6 db analóg, bárki számára bejelentés és díjfizetés nélkül használható csatornát foglal magába, amely terjedési szempontokból lényegesen jobb, mint a PMR446 rendszer, cserébe csak Németországon belül használható, mivel a PMR-rel szemben nem EU-s jogharmonizált sáv. Ebbe a bankba is lehetséges további 100 db csatorna beprogramozása a felhasználó igényei alapján, de a Freenet frekvenciák felülírására nincs mód.

PMR: Az egész EU-ban díjfizetés és bejelentési kötelezettség nélkül használható rádiórendszer, amely kezdetben nyolc, 2018-tól viszont már 16 db csatornát foglal magába. A gyártó nem követte a hat évvel ezelőtti jogszabályváltozást, és az AE355M-et továbbra is csak a PMR 1…8 csatornákat tartalmazza. Ebbe a bankba nem tudunk további frekvenciákat tárolni, így nem oldható meg az sem, hogy a 9…16 jelű PMR csatornákat kézzel beprogramozzuk.

AIR: (108.000 - 136.9916 MHz) a légiforgalmi sáv: ez a szkenner már alkalmas a 8,25 kHz-es raszterű vételre — így a repülési csatornák frekvenciahelyesen foghatóak.

Marine: a nemzetközi hajózási VHF tartományt lefedő bank 57 db gyárilag beégetett frekvenciát tartalmaz.

CB AM: (25.000 - 27.995 kHz között): ebben az esetben az elnevezés kissé megtévesztő, mivel ez a tartomány bőven túlnyúlik a közép 40-es CEPT PR27 jelű sávon, ugyanakkor kizárólag AM vételt tesz lehetővé, amely Európában kifejezetten ritkán (leginkább egyáltalán nem) használt üzemmód CB-n.
CB FM (28.000  - 29.995 kHz között): Szintén megtévesztő az elnevezés, mert ez a tartomány CB-s nyelven a „dupla felső 12”-től a 10 m-es amatőrsávig terjed, viszont az amatőrök közül senki sem használ FM üzemmódot 10 méteren, hiszen hatásfoka nagyságrendekkel elmarad az egyoldalsávos (SSB) üzemmódhoz képest.

Összefoglalva tehát ez a szkenner nem alkalmas a hazánkban használt „közép 40 @ USB” CB-s forgalmazások vételére.

A fentebb bemutatott bankokon kívül a BAND nyomógombbal kiválasztható összesen 23 db, előre beállított tartomány. Sajnos az egyes tartományok határfrekvenciái a felhasználó által nem módosíthatóak, így nincs lehetőségünk arra, hogy pl. a gyárilag 162…174 MHz között kijelölt sávot szűkítsük, vagy kibővítsük.

---

A keresés sebessége egyébként mindkét üzemmódban kifejezetten gyors, nem marad el a mai, korszerű kézi szkennerektől. A gyári leírás 180 csatorna/sec sebességet ad meg, ez házilag, stopperrel mérve reaálisnak tűnik.

A CTCSS kódok dekódolására nem alkalmas a rádió, ugyanakkor rendelkezik egy „közeli adó keresés” funkcióval, amely aktivált állapotban csak a közeli, nagy térerővel sugárzó adások esetén állítja meg a pásztázást.

A neten fellelhető kapcsolási rajzot tanulmányozva látható, hogy az antennabemenet után az egyes tartományokra korrekten megvalósított szűrőfokozatokat tettek, javítva ezzel a szelektivitást, ill. az idegen csatornákról érkező zajok elnyomását.

---

A lemezből hajlított (teljesen fém) készülékház masszív konstrukció. Közepén egy BNC antennaaljzat található, amely strapabíróságát és gyorsabb oldhatóságát figyelembe véve lényegesen jobb választás, mint a kézi rádiók SMA csatlakozói. A jobb sarokban pedig a külső hangszóró, ill. a tápfeszültség csatlakoztatását lehetővé tevő aljzatok kaptak helyet.

A rádió névleges üzemi feszültsége 13,8 volt, ám a mobil/stabil üzemeltetési módra felkészülve csomagolnak mellé 230 voltos dugasztápot, 12 voltos szivargyújtós, valamint fix bekötésre szolgáló, lengőbiztosító házzal ellátott, szintén 12 voltos kábelt is. (A mellékelt dugasztáp 12 V @ 0,5 A típusú.) Ha mindezek mégis kevésnek bizonyulnának, akkor magunk is gyárthatunk tetszőleges kivitelű tápkábelt, ugyanis a tápdugó a bármelyik elektronikai boltban „gombokért” beszerezhető 5,5/1,7-es típus.

---

Az LCD kijelző elrendezése átgondolt, jól áttekinthető. A felső sorban az aktuálisan szkennelt tartomány(ok) azonosítója olvasható, míg legalul a pillanatnyi üzemmód látható. (Pl.: „SCAN”, vagy „HOLD”.) A kettő között kapott helyet a hatdigites, hétszegmenses kijelző amely kizárólag csak számjegyeket képes kijelezni, — ezzel a XXI. század második évtizedében kifejezetten retró hatást kelt. Kevesen képesek ugyanis arra, hogy fejből megjegyezzenek frekvencia-felhasználó párosokat, a rádió mellé kitett kisfüzet, vagy kinyomtatott papír pedig véleményem szerint elég béna és kellemetlen dolog már… Igazán betehettek volna ide egy pontmátrixos, karakteres kijelzőt, csatornaelnevezési lehetőséggel kiegészítve.

Nagy hiányosságnak tartom, hogy a rádió nem rendelkezik a vett jel erősségét indikáló, ún. S-mérővel, ami simán elfért volna a kijelző alsó részében.

Bekapcsolt állapotban a kijelző sárga színű háttérvilágítása folyamatosan aktív, hiszen itt nem kell spórolni a kiskapacitású akkumulátorral, mint egy kézirádió esetében.

A kapcsolóval egybeépített hangerőszabályzó valójában nem szakítja meg a tápfeszültséget (!): kikapcsolt állapotában a kijelzőn „-- --” látható, amely a beépített óra időkijelzése abban az esetben, ha nem állítottuk be a pontos időt. Ennek megtörténte után kikapcsolt állapotban a 24 órás kijelzésű pontos idő látható. Ez elsőre egész jó ötletnek tűnik, ám mivel háttértáplálással nem rendelkezik, a tápfeszültség akár rövid idejű megszűnése és visszatérése után újra be kell állítani.

Nehéz viszont értelmes magyarázatot adni arra, hogy kikapcsolt állapotban az óraáramkörökön kívül miért működnek tovább más egységek is, mint pl. a hangvégfok (!!!). Éjszaka, csendben kifejezetten zavaró a hangszóróból jövő alapzaj. Ráadásul a rádió tápbemenete nincs megfelelően szűrve a nagyfrekvenciás zavarok ellen (!), így ha a tápkábel kb. 1 méteres közelében telefontöltő, modemtáp, vagy más hasonló áramforrás működik, annak a zaja megjelenik az Albrecht hangszórójában is. Ugyanez történik akkor is, ha egy közelében található mobiltelefon cellát vált, vagy bejövő hívást fogad. Interneten rákeresve a jelenségre, kiderült, hogy ez típushiba: mások is ugyanezt tapasztalták. Azért szomorú ez, mert egy Uniden terméktől nem ezt várná az ember…

Néhány passzív alkatrész beépítésével meg tudták volna oldani a tápkábel felől érkező zajok elnyomását, de erre mégsem fordítottak gondot.

---

A másik, ami számomra nagy csalódást okozott, az a rádió beépített hangszórójának minősége: mobil, ill. asztali rádióknál a készülékház egyfajta hangdobozként is szolgál, amely nagyban javítja az érthetőséget, a hang minél tisztább visszaadását. Itt is meg lett volna erre a lehetőség, sajnos azonban valamilyen olcsó, gagyi, rossz hatásfokú hangszórót építettek be, amely felcsavart hangerő mellett is gyenge beszédérthetőséget nyújt még otthoni (csendes) környezetben is. Ezen még az sem javít, ha a rádió alját magunkkal szembe fordítjuk, mint az alábbi fotón:

Egy pozitívumot említve: asztali üzemeltetésnél hasznos a kihajtható, gumilábakkal ellátott talp, amely megemeli a készülék elejét a képernyő könnyebb leolvashatósága érdekében, ugyanakkor a hangszóró véleményem szerint jobb helyen lett volna felül.

Mivel a rádió még garanciális, így nincs lehetőségem a gyári, hitvány minőségű hangszóró helyére egy normális cseredarabot beépíteni, ezért átmeneti megoldásként egy régi PC-s multimédiás hangfalpár egyik elemét kötöttem rá a rádió „EXT. SPK” aljzatára. Több nagyságrendet javult a beszédérthetőség, cserébe viszont a plusz kábellel, ill. a külső hangdobozzal romlott a kompaktság.

---

Az AE 355 M tervezésénél elsődleges szempontként az egyszerű kezelhetőség szerepelhetett — emiatt viszont néhány funkció kimaradt a készülékből.

A külső megjelenés kissé „old school” — ám ez számomra inkább előny, mintsem hátrány.
Piros pont jár a korrektül felépített vevőért és a gyors szkennelésért, ugyanakkor sok-sok fekete pontot érdemel a szűretlen tápbemenet, a kikapcsolt állapotban is zúgó hangszóró, amely ráadásul még minőségileg is hitvány. Számomra nagyon hiányzik a csatornák elnevezhetősége és az S-mérő is.

A rádió 2024-ben 47.000 Ft-ba kerül(t). — Sok ez, vagy nem? Nézőpont kérdése. Ha úgy nézzük, hogy pár tízezer forinttal többért már kapható jóval komolyabb tudású kézi készülék, akkor igen. Másik oldalról nézve viszont mint asztali/mobil szkenner, az európai piacon nincsen alternatívája: ezáltal pedig sem a fejlesztésre, sem a fogyasztói ár mérséklésére nincs ösztönzve a gyártó.

Az AE 355 M véleményem szerint inkább másodkészüléknek alkalmas, „fő szkennerként” továbbra is az ICOM IC-R6-ot használom, és csak az azzal megtalált, számomra érdekes és rendszeresen hallgatott csatornákat programozom be az asztali rádióként használt Albrecht-be.

---