Icom IC-R6

kommunikációs vevő

Icom IC-R6
A rádiós szakzsargonban  az olyan vevőkészülékeket nevezzük szkennereknek, amelyek segítségével (még) ismeretlen frekvenciájú állomások megtalálása, ill. a már megtaláltak hallgatása is lehetővé válik. Ezek az állomások tipikusan nem a műsorszóró sávokban, hanem azok "alatt", ill. "felett" találhatóak. Az ICOM IC-R6-os típusa egy kézi készülék, amely 100 kHz-től egészen 1,3 GHz-ig folyamatosan hangolható. Noha ez egy kifejezetten széles tartomány, Európában (és hazánkban is) ebből csak egy-egy szűk szegmensben találhatóak analóg, titkosítás nélküli adások.

Az IC-R6 az AM, ill. az FM üzemmódokat képes megszólaltatni. Utóbbit a beszédkommunikációban használt keskenysávos, ill. a műsorszóró adók által használt szélessávú (WFM) módban is. Érdekesség, hogy a WFM/FM üzemmód nemcsak a 88…108 MHz-es, hanem a teljes vételi tartományban átkapcsolható, így megfelelő terjedés, és nagynyereségű külső antenna esetén a 70 MHz-es sávban rádióamatőrök mellett (vagy helyett) akár orosz, ill. ukrán OIRT műsorszóró rádióadókat is hallgathatunk.

Az IC-R6 egyetlen VFO-val rendelkezik, a megtalált, és eltárolni kívánt frekvenciák az összesen 1300 memóriahely egyikébe menthetőek. A könnyebb áttekinthetőséget segíti az a 22 bank (gyűjtő), amikbe az egyes memóriahelyek tartalma rendezhető. Pl. külön bankba tehetőek a műsorszóró, a repülési, az amatőr, vagy épp a taxis csatornák, de akik gyakran utaznak, azok akár földrajzilag is külön csoportosíthatják az állomásokat.
Fontos még megemlíteni, hogy az IC-R6 vevője nem SDR (ún. "szoftverrádió"), hanem klasszikus szuperheterodin rendszerű az egyes tartományokra külön-külön hangolt megfelelő bemeneti szűrőkörökkel amelyek megakadályozzák, hogy a megfigyelni kívánt sávrészen kívüli zavarjelek megnehezítsék a vételt.


Mi van a dobozban? 
Mi van a dobozban?
A felesleges csicsákat nélkülöző hullámkartonból készült dobozban a rádió mellett kihajtogatható súgóval ellátott, normális terjedelmű, angol nyelvű kezelési útmutató, hálózati tápegység (amely egyben töltőként is képes funkcionálni), 2 db tölthető AA akku, egy SMA csatlakozós antenna, hordszíj, és egy övcsat található.
Icom IC-R6
Az övcsat kifejezetten gagyi minőségű: egy egyszerű, merev műanyagdarab, amely kis felülete, és rugalmatlansága miatt nem fogja megóvni a rádiót egy esetleges derékszíjról való véletlen lerántástól. Számomra hihetetlen, hogy miközben a rádió, és a többi kiegészítője is kimondottan igényes kivitelű, az övcsat esetében miért volt ennyire igénytelen a gyártó? A 6000 Ft-os kínai vackokon különb módon van ez megoldva. :(
Másik negatívum, hogy függőlegesen asztalra téve a készüléket az nagyon könnyen felborul, még a gyári, rövid antennával is. Hasznos lett volna valamilyen felpattintható bölcsővel ellátni a készüléket, mint amilyet pl. a Motorola xt420a ipari PMR rádiónál láthatunk.


Tápellátás
A gyárilag mellékelt noname akkuk.
Piros pont a tervezőknek azért, mert a készülék szabványos méretű, AA-s cellákkal üzemeltethető, amelyek lehetnek alkáli elemek, vagy tölthető akkuk. A csomagban egy pár, BYD "márkájú", 1400 mAh ráírt kapacitású NiMH akku található. Külső, mikrokontrolleres töltőbe helyezve őket, majd elindítva egy tesztelési ciklust, mindkettő hozta a feltüntetett értéket.
Ha sem feltöltött akku, sem friss alkáli elem nem áll rendelkezésre, akkor még mindig ott a mellékelt dugasztáp, amelyet a rádió oldalán található, "DC 4.5V" feliratú aljzatba kell csatlakoztatni.
A rádió használata során hamar kiderült, hogy a mellékelt akkukkal, délelőttől-estig folyamatosan üzemeltetve napokig elvan a rádió így a hálózati tápegységet nem is vettem használatba: visszakerült a dobozba, az AA-s akkuk töltéséhez pedig külön eszközt használok.


Első bekapcsolás
A gyári antenna becsavarását, majd a feltöltött akkuk behelyezését követően sor kerülhetett végre a rádió bekapcsolására. Az előlapon található narancssárga nyomógomb hatására azonnal feléled a rádió, nincs másodperceken át tartó "bootolás", mint sok kézirádió esetében. Alapból a VFO üzemmód aktiválódik, a "BAND" nyomógombbal közvetlenül abba a sávba ugorhatunk, amelyben szkennelni szeretnénk. Elsőként a 2 méteres URH sávot választottam, majd megnyomtam a "SCAN" gombot. Semmi furcsát nem találtam abban, hogy a teljes amatőrsávon úgy suhant át a rádió, hogy egyetlen adást sem talált meg: korábbi tapasztalataimból sajnos már tudom, mekkora pangás van ott. Az első találat végül a 160 MHz-es ipari sávban lett meg: az egyik fővárosi taxitársaság átjátszójának lejövő ágát sikerült megtalálni. Az LCD kijelző térerősségmérőjén S1-es érték szerepelt. — Háááát, ettől azért jobbra számítottam. Ezután gyorsan letekertem a gyári antennát, helyére pedig felkerült egy UHF/VHF sávos (egyébként amatőr célra szánt) antenna: egyből S9+ lett a vett jel erőssége.

Fontos a jó antenna!
Hamar kiderült tehát, hogy a rádióhoz adott antenna (FA-S270C) lényegében csak UHF sávon jó: 17,5 centiméteres hosszát figyelembe véve ezen nincs is mit csodálkozni. A használat helyétől (lakás, autó, vagy kitelepülés), valamint a hallgatni kívánt frekvenciatartományoktól (rövidhullám, airband, VHF, UHF) függően ajánlott az adott sávnak megfelelő antennák elkészítése, vagy beszerzése a minél jobb "felhasználói élmény" érdekében.  
Oldalnézetből.
A rádió SMA "mama" antennaaljzattal rendelkezik: ez a teljes vételi sávon használható. Fájdalmas tény, hogy a rádiógyártók az utóbbi években szinte kivétel nélkül elfordultak a jól bevált BNC csatlakozóktól, pedig utóbbi lényegesen gyorsabb, és könnyebb antennacserét biztosít, mint a menetes SMA aljzatok.
Túl hosszú az SMA aljzat
Ráadásul az ICOM által használt SMA aljzat pár milliméterrel magasabb, mint a szabvány, emiatt az idegen gyártók által készített antennák, ill. menetátalakítók nem illeszkednek rendesen a készülékházhoz. (Lásd fenti fotó!) 
Középhullámon, AM üzemmódhoz rendelkezésre áll egy beépített ferritantenna is: ezt a rádió menüjében kell aktiválni, mert alapértelmezésben ezen a sávon is az SMA aljzaton keresztül várja a jelet a vevő. Az URH FM műsorszóró sáv vételénél pedig az SMA aljzat mellett az opcionálisan csatlakoztatott fülhallgató vezetéke is használható antennaként. (Szintén menüből választható.)

Apropó fülhallgató: a rádió tetején található 3,5 mm-es jack aljzat sajnos mono bekötésű: sztereó fejhallgatót csatlakoztatva csak a bal oldal fog szólni. A gyári leírást fellapozva hamar ki is derül, hogy ez valójában nem fülhallgató, hanem külső hangszóró csatlakoztatására szolgáló aljzat, 8 ohmos kimeneti impedanciával. Habár a beépített hangszóró is érthető beszédvisszaadást biztosít, a hangminőség nagyban javítható egy nagyobb méretű, szélessávú külső hangdoboz alkalmazásával.
A jack aljzat tömítését biztosító dugasz egy vékonyka gumicsíkkal kapcsolódik az antennaaljzathoz — ez nem tűnik tartós, strapabíró megoldásnak.  


Kezelhetőség
Előlapi nyomógombok.
A rádió tetején található forgatható enkóder alapértelmezésben a csatornák, ill. a VFO léptetésére szolgál, míg a kijelző alatt elhelyezett felfelé, ill. lefelé mutató nyilakkal a hangerő szabályozható. Ha valakinek ez esetleg nem tetszene, akkor a készülék menüjében lehetséges a két kezelőszerv funkciójának felcserélése.
A kijelző alatt elhelyezett négy, viszonylag nagyméretű gomb mindegyike más-más funkcióval rendelkezik attól függően, hogy röviden, vagy hosszan, esetleg az oldalt található FUNC feliratú gombbal együtt nyomjuk be őket. A kezelhetőség véleményem szerint alaposan átgondolt, és éppen emiatt kifejezetten jó: az előbb említett négy gombbal (meg az oldalsó kettővel) lényegében az összes, hétköznapok során használt funkció könnyedén elérhető. A számbillentyűzet hiánya egyáltalán nem zavaró, a dedikált gombot nem kapott, csak a menürendszerbe betett funkciók pedig tipikusan azok, amiket az ember az megvásárlást követően egyszer beállít, azután nem nyúl hozzá évekig.


Kijelző
Kijelzőképek ICOM IC-R6

A beépített LCD kijelző megfelelő méretű, emiatt az egyes funkciók visszajelzései is jól olvashatóak rajta. Megfigyelésem szerint nem szemből, hanem kissé felülről nézve a legkontrasztosabb a képe. A háttérvilágítás sárga színének megváltoztatására nincs lehetőség, ám ezt nem tartom hibának. Azt viszont már sokkal inkább, hogy az alfanumerikus kijelző mindössze 6 karakter megjelenítésére képes, ez pedig komoly korlátot jelent az egyes memóriahelyek egyértelmű elnevezésében. Szintén nehéz indokot találni arra, hogy a XXI. század második évtizedében miért ragaszkodnak még a "pálcika" kijelzéshez a sokkal kulturáltabb pontmátrix helyett. Ennyi pénzért azért beleférhetett volna egy komolyabb LCD megjelenítő.


Szkennelési módok
Az IC-R6 többféle keresési módot támogat:
VFO üzemmódban lehetséges a teljes vételi tartomány folyamatos pásztázása ("full scan") 100 kHz-től egészen 1,3 GHz-ig ám lássuk be, ennek önmagában nem sok értelme van.
Sokkal célszerűbb egy-egy sávot pásztázni ("band scan"), vagy egy sávon belül tovább szűkíteni a keresést ("edge scan"). Utóbbi kifejezetten hasznos, ha tudjuk, hogy a megkeresni kívánt adás nagyjából hol található a spektrumon belül. A megtalált frekvenciák memóriába menthetőek, amelyeket a könnyebb kezelhetőség érdekében ún. bankokba rendezhetünk.
A másik eset, amikor a korábban már memóriában eltárolt csatornákat szeretnénk szkennelni: ilyenkor választhatunk, hogy az összes memóriahelyet "pörgesse" végig a rádió, vagy csak az általunk kiválasztott bank(ok) tartalmát.

Mind VFO, mind memória szkennelésnél lehetséges a kiválasztott tartományok összelinkelése is, a "skip" funkcióval pedig a felhasználó által meghatározott csatornák/frekvenciák kivehetőek a szkennelésből. Ez egy kifejezetten hasznos funkció, mert egy érdektelen adást, vagy zavarjelet tartalmazó frekvencián nem fog minduntalan megállni a keresés. 


Az egyes sávokon szerzett tapasztalatok

Rövidhullám: itt elsősorban a külföldi műsorszóró rádiók vétele lehet érdekes, mivel az AM adásmódban történik. A rádióamatőr forgalmazás a rövidhullámú sávban (fóniában) szinte kizárólag SSB üzemmódban történik, amelyet csak a drágább szkennerek képesek venni.

Középhullám: a beépített ferritantennával a magyar Kossuth adás szobán belül is zavarmentesen, S9-el fogható. Külső antennával ezen a sávon nem végeztem további kísérleteket.

URH műsorszóró sáv (88-108 MHz): ez a készülék alapvetően nem zenei programok vételére van kitalálva. A beépített hangszóró jó beszédérthetőséget biztosít, viszont zenét hallgatni már rövid idő után is kellemetlen. Ezen az sem segít sokat, ha külső hangszórót csatlakoztatunk, mert bár a hangfrekvenciás tartomány szélesebbé válik, de a vétel továbbra is mono marad.

Airband (légiforgalmi sáv): Az IC-R6 támogatja a 8,33 kHz-es rasztert, így a jelenleg érvényben lévő csatornákat képes frekvenciahelyesen venni. Belvárosi lakásból a hivatalos hatósági frekvenciajegyzékben szereplő csatornák egy egyszerű huzalantennával is jól foghatóak. Komoly rajongótábora van a légiforgalmi adások vételének, bár számomra kb. 2 perc hallgatás után minden alkalommal unalmassá válik, mivel nem értem az ott zajló forgalmazást. Egyrészt a tartalma miatt, másrészt pedig amiatt, mert a pilóták motyogva beszélnek, és a közeli mikrofonozás miatt alig érthető a beszédük.

URH amatőr sáv (2 méter, 70 cm): meglehetős pusztulat jellemzi ezt a két tartományt: nem a rádió hibája, hogy órákon keresztül alig van forgalmazás, legyen szó szimplex, vagy átjátszós üzemről.

Ipari sáv (2 méter, 70 cm): a rendvédelmi szervek digitális rendszerre váltásával szinte kiürült ez a sáv: mára csak a biztonsági szolgálatok kisebbsége, ill. a taxisok maradtak analóg FM-ben.

400 MHz feletti frekvenciák: hazánkban analóg, kódolatlan, AM/FM üzemmódú hangadások ebben a tartományban nem találhatóak.


 
Egyéb hasznosságok

— ATT(enuator): bekapcsolása esetén az antennán keresztül bejövő jel egy 10 dB-es csillapítón keresztül halad tovább feldolgozásra. Ezzel több alkalommal sikerült kiszűrnöm olyan közeli RF zavarokat, amelyek feltételezésem szerint hitvány minőségű kapcsolóüzemű tápokból származnak, és feleslegesen nyitogatott tőlük a zajzár.

— duplex üzemmód: átjátszók vételekor amennyiben be van állítva a felmenő, ill. lejövő frekvencia közti ún. shift, akkor a zajzár gomb megnyomásakor a rádió a felmenő frekvencia hallgatására vált át. A gomb elengedésével automatikusan visszatér a lejövő frekvenciára.

— CTCSS scan: amennyiben az éppen hallgatott frekvencián szelektív zajzárat használnak, az IC-R6-tal könnyedén visszafejthetjük az alkalmazott CTCSS frekvenciát.   


Számítógépes programozhatóság

Annak ellenére, hogy az IC-R6 összes funkciója beállítható közvetlenül a készülékről, azért a csatornák, memóriahelyek kezelését, elnevezését mégiscsak könnyebb számítógépről, teljesértékű billentyűzetről végezni. Bár a készülék ára alapján elvárható lenne, a gyártó mégsem mellékel adatkábelt a rádióhoz, és a célszoftvert is külön megvásárolható tartozékként kínálja. Mindkettőt borsos áron: a gyári adatkábel 18.000, míg a szoftver 25.000 Ft-ba kerül a hazai kereskedelmi forgalomban. A kettő együtt meghaladja a rádió vételárának több mint felét, ami azért lássuk be: nonszensz. Szerencsére az adatkábel jóval olcsóbban kiváltható a népszerű nemzetközi licitálós oldalon megrendelhető "for Icom" típusú "kompatibilis" darabok egyikével, amennyiben van türelmünk kivárni a 2-3 hetes postázási időt. A szoftver kipróbálásához pedig a Google, vagy más internetes keresők tudnak bővebb segítséget nyújtani.
A CS-R6 jelű szoftver egyébként pont azt nyújtja, amit egy ilyen programnak tudnia kell: sem többet, sem kevesebbet. Nincs túlbonyolítva, ezért kezdők is minden bizonnyal elboldogulnak vele.



Összegzés

A néhány apróbb hiba, vagy inkább csak hiányosság ellenére véleményem szerint ez egy kifejezetten korrekt, jó minőségű készülék. A megvásárlása óta lényegében napi használatban van. A kiválasztásánál gyártó ismertsége mellett a memóriahelyek elnevezhetőségének lehetősége volt az elsődleges szempont számomra. Ezzel utóbbi elvárással pedig mindössze kettőre csökkent a szóba jöhető típusok száma.

2022.02.19. - 2023.05.15.

Szegecs