CB-rádiók a hazai egészségügyben I.
Mobiltelefonok nélküli mindennapok a ’80-as évek hajnalán…
A ’90-es évek közepét megelőző időszak
krónikus telefonhiányáról — amely a hazai CB
rádiózás felfutásának egyik legfőbb oka volt — már több
garazs.de-s cikkben is szó esett.
Az egészségügyben is mindennapos problémákat okozott a kommunikáció hiánya. Az Országos Mentőszolgálatnak ugyan már a ’60-as évektől fogva volt saját URH rádióhálózata, ezt azonban a sürgősségi mentéshez használták. A körzeti orvosi (később: háziorvosi) rendelők, ill. szakorvosi rendelőintézetek az adott település tanácsához (a mai önkormányzatok elődje) tartoztak, és mivel az egészségügy pénzügyileg alulfinanszírozott volt, hosszú éveken át szóba sem jöhetett saját URH rendszer kiépítése. Mobiltelefonok hiányában igencsak nehéz volt az orvosi rendelőkkel, ill. a kijárós orvosokkal történő kapcsolattartás.
A hazai CB-rádiózás hajnalán, a ’80-as években, alulról jövő kezdeményezésként több rendelőben is elkezdték az egyébként eredetileg teljesen más célra kitalált CB-rádiók használatát a kommunikáció javításának érdekében. Egy ilyen példát mutat be a Népszabadság 1983.06.28-án megjelent, „Orvos a megyei utakon” című riportja:
Az egészségügyben is mindennapos problémákat okozott a kommunikáció hiánya. Az Országos Mentőszolgálatnak ugyan már a ’60-as évektől fogva volt saját URH rádióhálózata, ezt azonban a sürgősségi mentéshez használták. A körzeti orvosi (később: háziorvosi) rendelők, ill. szakorvosi rendelőintézetek az adott település tanácsához (a mai önkormányzatok elődje) tartoztak, és mivel az egészségügy pénzügyileg alulfinanszírozott volt, hosszú éveken át szóba sem jöhetett saját URH rendszer kiépítése. Mobiltelefonok hiányában igencsak nehéz volt az orvosi rendelőkkel, ill. a kijárós orvosokkal történő kapcsolattartás.
A hazai CB-rádiózás hajnalán, a ’80-as években, alulról jövő kezdeményezésként több rendelőben is elkezdték az egyébként eredetileg teljesen más célra kitalált CB-rádiók használatát a kommunikáció javításának érdekében. Egy ilyen példát mutat be a Népszabadság 1983.06.28-án megjelent, „Orvos a megyei utakon” című riportja:
„— Halló, van valami? —
szól a CB-rádió mikrofonjába dr. Papp Zsófia, az érdi
rendelőintézet hétvégi ügyeletes orvosa, miközben a Lada
Niva bizonyítja a hepehupás, göröngyös úton, hogy
rászolgál a terepjáró jelzőre. — Egyelőre semmi —
hallani a hangszóróban az ügyeletes nővér hangját, így
megyünk tovább Érd felé Diósdról, ahová egy idős emberhez
hívták ki szombat reggel az orvost.
— Igen sokat segít nekünk a CB-rádió — mondja a doktornő. A kocsi állandó kapcsolatban áll a rendelőintézettel, ahonnan azonnal jelentik, ha valaki személyesen vagy telefonon kér orvosi segítséget. Nem kell visszamennünk az új címekért, s a rádióval, a rendelőn keresztül, értesíthetjük a mentőket is. Az influenzajárvány idején nem is tudtuk volna ellátni az összes beteget a készülék nélkül: volt olyan hétvégénk, amikor több mint 120 hívásunk volt.
— Igen sokat segít nekünk a CB-rádió — mondja a doktornő. A kocsi állandó kapcsolatban áll a rendelőintézettel, ahonnan azonnal jelentik, ha valaki személyesen vagy telefonon kér orvosi segítséget. Nem kell visszamennünk az új címekért, s a rádióval, a rendelőn keresztül, értesíthetjük a mentőket is. Az influenzajárvány idején nem is tudtuk volna ellátni az összes beteget a készülék nélkül: volt olyan hétvégénk, amikor több mint 120 hívásunk volt.
Sziréna és kék lámpa
Nem sok időnk van
merengeni a CB előnyein, a kis berendezés mintha önmaga
akarná igazolni alkalmazásának hasznosságát, megszólal;
sürgős hívás érkezett Érd parkvárosból. A gépkocsivezető
bekapcsolja a szirénát, az autó tetején figyelmeztetően
villog a kék lámpa. Nem is árt a sietség, az idős néninél
gyomor- és bélhurutot állapít meg az orvos. A beteg
injekciót és tablettákat kap, de sajnos hiábavalónak
tűnik a rábeszélés, kórházba nem hajlandó menni. A Lada
még a ház előtt áll, amikor ismét jelentkezik az ügyeletes
nővér. A doktornőt ezúttal Pusztazámorba, az ügyeleti
körzet legtávolabbi községébe szólítja a kötelesség. Az
úttalan utakon is szinte száguld a terepjáró, sűrű
porfelhőt hagyva maga mögött. A magányos, egyedülálló ház
kertjében cseresznyeszedés közben leesett a fáról egy
fiatalember. Nem tud felállni, panaszolja, de addigra már
kész is a diagnózis: az egyik lába több helyen eltörött.
Fájdalomcsillapítás és a sérült végtag rögzítése után
ismét kézbe kerül a mikrofon. Az ügyeletes nővér telefonon
értesíti a mentőket, akik kórházba szállítják a beteget.
Újabb jelentkezés egyelőre nincs, elindulunk vissza a rendelőintézetbe, ahol a hétvégeken ugyancsak van orvos, gyermekorvosi ügyelet és szombat délelőttönként fogorvosi ügyelet is. Az ügyelet körzetébe tartozik Érd, Diósd, Sóskút, Tárnok és Pusztazámor, az ezekhez tartozó majorok, kisebb települések. Több mint 60 ezer ember egészségére vigyáznak ebben a körzetben, ha nem számoljuk a hétvégi telekre kiruccanókat. Három évvel ezelőtt szerelték be az akkori gépkocsiba és a rendelőbe a CB-rádiót, s ki tudja, azóta hányszor kellett kézbe venni itt, vagy ott a mikrofont.
Fekete Árpád, a gépkocsi vezetője dicséri az alig kéthónapos Ladát, szemmel láthatóan elégedetten ül a volán mögött. S az már szinte természetes, hogy ő a saját szempontjai alapján beszél a CB előnyeiről. Elmondja, hogy amíg nem használták, alig két év alatt több mint 80 ezer kilométert »rakott bele« az autóba, de a készülék beszerelését követő három esztendőben csak 66 ezer kilométert futottak a kerekek. Bizony, nem elhanyagolható a különbség.
Újabb jelentkezés egyelőre nincs, elindulunk vissza a rendelőintézetbe, ahol a hétvégeken ugyancsak van orvos, gyermekorvosi ügyelet és szombat délelőttönként fogorvosi ügyelet is. Az ügyelet körzetébe tartozik Érd, Diósd, Sóskút, Tárnok és Pusztazámor, az ezekhez tartozó majorok, kisebb települések. Több mint 60 ezer ember egészségére vigyáznak ebben a körzetben, ha nem számoljuk a hétvégi telekre kiruccanókat. Három évvel ezelőtt szerelték be az akkori gépkocsiba és a rendelőbe a CB-rádiót, s ki tudja, azóta hányszor kellett kézbe venni itt, vagy ott a mikrofont.
Fekete Árpád, a gépkocsi vezetője dicséri az alig kéthónapos Ladát, szemmel láthatóan elégedetten ül a volán mögött. S az már szinte természetes, hogy ő a saját szempontjai alapján beszél a CB előnyeiről. Elmondja, hogy amíg nem használták, alig két év alatt több mint 80 ezer kilométert »rakott bele« az autóba, de a készülék beszerelését követő három esztendőben csak 66 ezer kilométert futottak a kerekek. Bizony, nem elhanyagolható a különbség.
A rendelőben a
doktornőnek nemigen van módja arra, hogy kényelmesen
kortyolgassa kávéját — bár nagy szüksége lenne rá, hiszen
péntekről szombatra virradóra is ügyelt — ismét indulni
kell. Az irány Érdliget, ahol egy kisfiú C-vitamin helyett
Elenium tablettákat vett be. Szerencsére — úgy tűnik — nem
sokat, mert bár kissé aluszékony, s bizonytalanul áll a
lábán, válaszolgat a kérdésekre, s nevét is meg tudja
mondani. Az orvos úgy dönt, hogy nincs szükség azonnali
beavatkozásra, a CB-n értesíti a rendelőt, hívjanak
mentőautót orvossal, és feltétlenül hozzanak magukkal
oxigént. A segítség hamarosan meg is érkezik, s az
ügyeletes orvos egy újabb hívás alapján indulhat tovább
Sóskútra. Itt egy síró, remegő fiatalasszonyt kell
megnyugtatni, akit nagyon megviselt egyik közeli
hozzátartozójának elvesztése. Az injekción túl sokat
segítenek az orvos meleg, együttérző szavai is.
A gyors ebéd — egy kis hazai — elfogyasztása után sincs pihenő, délután sem lehet ráfogni az ügyeletesre, hogy unatkozik. Egy tüdőgyulladásos idős ember ellátása után — ki tudja, miért, ő sem akar kórházba menni — máris egy motorkerékpárost vehet kezelésbe a doktornő. A fiatalember megcsúszott az egyik érdi kereszteződésben, felborult, de szerencsére az ijedtségen és a kisebb-nagyobb horzsolásokon túl komolyabb baj nem történt. A helyszíni elsősegélynyújtás után még meginvitálják a rendelőbe egy tetanuszra. De még mindig nincs megállás: egy hároméves mandulagyulladásos érdi kislány ellátása után vakbélgyulladással kell valakit mentővel kórházba szállíttatni. Ugyancsak a mentők segítségét kéri az orvos Tárnokon, ahová egy eszméletlen, cukorbeteg férfihoz riasztották. S bár jóllehet a cukorinjekciótól magához tér a páciens, a további kezelés már a kórházban folytatódik. Miközben búcsút veszünk dr. Papp Zsófiától, még hallhatjuk a hangszóróból az ügyeletes nővér hangját:
— Halló gépkocsi, halló gépkocsi, jelentkezz! Sürgős hívás…
A gyors ebéd — egy kis hazai — elfogyasztása után sincs pihenő, délután sem lehet ráfogni az ügyeletesre, hogy unatkozik. Egy tüdőgyulladásos idős ember ellátása után — ki tudja, miért, ő sem akar kórházba menni — máris egy motorkerékpárost vehet kezelésbe a doktornő. A fiatalember megcsúszott az egyik érdi kereszteződésben, felborult, de szerencsére az ijedtségen és a kisebb-nagyobb horzsolásokon túl komolyabb baj nem történt. A helyszíni elsősegélynyújtás után még meginvitálják a rendelőbe egy tetanuszra. De még mindig nincs megállás: egy hároméves mandulagyulladásos érdi kislány ellátása után vakbélgyulladással kell valakit mentővel kórházba szállíttatni. Ugyancsak a mentők segítségét kéri az orvos Tárnokon, ahová egy eszméletlen, cukorbeteg férfihoz riasztották. S bár jóllehet a cukorinjekciótól magához tér a páciens, a további kezelés már a kórházban folytatódik. Miközben búcsút veszünk dr. Papp Zsófiától, még hallhatjuk a hangszóróból az ügyeletes nővér hangját:
— Halló gépkocsi, halló gépkocsi, jelentkezz! Sürgős hívás…
URH-rendszerek
Az elmondottak után talán
felesleges bizonygatni, mennyire megkönnyíti az ügyeletes
orvos munkáját a CB-rádió, vagy az URH-rádiótelefon. Több
megyében használnak CB-t, de a szakemberek szerint
előnyösebb az URH, mert az egészségügy önálló
frekvenciasávot használhat, és ezekkel a készülékekkel
nagyobb távolságokról is fel lehet venni a kapcsolatot.
— Két esztendővel ezelőtt kezdtük meg az URH-rendszerek tervezését a postával közösen — tájékoztat Susánszky Miklós, az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet főigazgató-helyettese. — Egy ilyen országos hálózatnak a kiépítése a tapasztalatok szerint 8—10 évet vesz igénybe, de már eddig is sok változás történt.
— Kétféle rendszer kialakításán dolgozunk — mondja Tóth László, az intézet főmunkatársa. — Az egyik, egész megyére kiterjedő rádiótelefon-hálózat: ezekhez azonban átjátszóállomás szükséges. Mi nem építünk ilyen állomásokat — ezt a gazdaságosság és a gyorsaság egyaránt indokolja —, hanem meglevőkhöz, főként a vízügyiekhez igyekszünk csatlakozni. Ahol nincs ilyen lehetőség, ott a központi ügyelet a kijáró orvossal, vagy orvosokkal tartja a kapcsolatot.
E kapcsolattartás előnyeiről már esett szó, a bonyolultabb, egész megyére kiterjedő rendszer azonban a továbbfejlődés lehetőségét is magában hordozza. Zalában és Tolnában például önálló egészségügyi hírközlő rendszer kialakítását tűzték ki célul, amelyhez kórházak, vérellátó állomások, a Köjál és a mentőszolgálat csatlakozik. Igen jó tapasztalatokkal üzemel az URH-hálózat Győr-Sopron, Fejér és Csongrád megyében, Bács-Kiskunban ez év elején lépett üzembe, ugyancsak sikerrel az átjátszós URH-rendszer. Vasban, Békésben és Nógrádban e központi fejlesztéstől függetlenül már korábban, önerőből valósítottak meg egészségügyi hírközlő láncot.
Hazánk többi megyéjében is folyik az URH-k szerelése. Eddig 150 készülékpár üzemel az országban, a program befejeztével 250-re emelkedik majd a BRG által gyártott készülékek száma. Alkalmazásukkal már ma is előbb juthat a beteg orvoshoz, mint korábban, s talán felesleges bizonygatni, hogy néha egy-egy perc is sokat számít. A meglevő hálózatokhoz a későbbiekben csatlakozó egészségügyi intézmények pedig nemcsak a hétvégi, de a folyamatos betegellátás további javítását teszik lehetővé.
— Két esztendővel ezelőtt kezdtük meg az URH-rendszerek tervezését a postával közösen — tájékoztat Susánszky Miklós, az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet főigazgató-helyettese. — Egy ilyen országos hálózatnak a kiépítése a tapasztalatok szerint 8—10 évet vesz igénybe, de már eddig is sok változás történt.
— Kétféle rendszer kialakításán dolgozunk — mondja Tóth László, az intézet főmunkatársa. — Az egyik, egész megyére kiterjedő rádiótelefon-hálózat: ezekhez azonban átjátszóállomás szükséges. Mi nem építünk ilyen állomásokat — ezt a gazdaságosság és a gyorsaság egyaránt indokolja —, hanem meglevőkhöz, főként a vízügyiekhez igyekszünk csatlakozni. Ahol nincs ilyen lehetőség, ott a központi ügyelet a kijáró orvossal, vagy orvosokkal tartja a kapcsolatot.
E kapcsolattartás előnyeiről már esett szó, a bonyolultabb, egész megyére kiterjedő rendszer azonban a továbbfejlődés lehetőségét is magában hordozza. Zalában és Tolnában például önálló egészségügyi hírközlő rendszer kialakítását tűzték ki célul, amelyhez kórházak, vérellátó állomások, a Köjál és a mentőszolgálat csatlakozik. Igen jó tapasztalatokkal üzemel az URH-hálózat Győr-Sopron, Fejér és Csongrád megyében, Bács-Kiskunban ez év elején lépett üzembe, ugyancsak sikerrel az átjátszós URH-rendszer. Vasban, Békésben és Nógrádban e központi fejlesztéstől függetlenül már korábban, önerőből valósítottak meg egészségügyi hírközlő láncot.
Hazánk többi megyéjében is folyik az URH-k szerelése. Eddig 150 készülékpár üzemel az országban, a program befejeztével 250-re emelkedik majd a BRG által gyártott készülékek száma. Alkalmazásukkal már ma is előbb juthat a beteg orvoshoz, mint korábban, s talán felesleges bizonygatni, hogy néha egy-egy perc is sokat számít. A meglevő hálózatokhoz a későbbiekben csatlakozó egészségügyi intézmények pedig nemcsak a hétvégi, de a folyamatos betegellátás további javítását teszik lehetővé.
Várnai István”
A
korabeli forrásokat az Arcanum
Digitális Tudománytárban
találtam meg. Hatalmas köszönet nekik a szkennelésért, és
a digitalizált anyagok elérhetővé tételért!
2022.01.27.
Szegecs 2022.01.27.