CB-rádiók a hazai egészségügyben I.

Mobiltelefonok nélküli mindennapok a '80-as évek hajnalán...

A '90-es évek közepét megelőző időszak krónikus telefonhiányáról amely a hazai CB rádiózás felfutásának egyik legfőbb oka volt — már több garazs.de-s cikkben is szó esett.
Az egészségügyben is mindennapos problémákat okozott a kommunikáció hiánya. Az Országos Mentőszolgálatnak ugyan már a '60-as évektől fogva volt saját URH rádióhálózata, ezt azonban a sürgősségi mentéshez használták. A körzeti orvosi (később: háziorvosi) rendelők, ill. szakorvosi rendelőintézetek az adott település tanácsához (a mai önkormányzatok elődje) tartoztak, és mivel az egészségügy pénzügyileg alulfinanszírozott volt, hosszú éveken át szóba sem jöhetett saját URH rendszer kiépítése. Mobiltelefonok hiányában igencsak nehéz volt az orvosi rendelőkkel, ill. a kijárós orvosokkal történő kapcsolattartás.
A hazai CB-rádiózás hajnalán, a 80-as években, alulról jövő kezdeményezésként több rendelőben is elkezdték az egyébként eredetileg teljesen más célra kitalált CB-rádiók használatát a kommunikáció javításának érdekében. Egy ilyen példát mutat be a Népszabadság 1983.06.28-án megjelent, "Orvos a megyei utakon" című riportja:

Orvos a megyei utakon

— Halló, van valami? — szól a CB-rádió mikrofonjába dr. Papp Zsófia, az érdi rendelőintézet hétvégi ügyeletes orvosa, miközben a Lada Niva bizonyítja a hepehupás, göröngyös úton, hogy rászolgál a terepjáró jelzőre. — Egyelőre semmi — hallani a hangszóróban az ügyeletes nővér hangját, így megyünk tovább Érd felé Diósdról, ahová egy idős emberhez hívták ki szombat reggel az orvost.
— Igen sokat segít nekünk a CB-rádió — mondja a doktornő. A kocsi állandó kapcsolatban áll a rendelőintézettel, ahonnan azonnal jelentik, ha valaki személyesen vagy telefonon kér orvosi segítséget. Nem kell visszamennünk az új címekért, s a rádióval, a rendelőn keresztül, értesíthetjük a mentőket is. Az influenzajárvány idején nem is tudtuk volna ellátni az összes beteget a készülék nélkül: volt olyan hétvégénk, amikor több mint 120 hívásunk volt.

Sziréna és kék lámpa

Nem sok időnk van merengeni a CB előnyein, a kis berendezés mintha önmaga akarná igazolni alkalmazásának hasznosságát, megszólal; sürgős hívás érkezett Érd parkvárosból. A gépkocsivezető bekapcsolja a szirénát, az autó tetején figyelmeztetően villog a kék lámpa. Nem is árt a sietség, az idős néninél gyomor- és bélhurutot állapít meg az orvos. A beteg injekciót és tablettákat kap, de sajnos hiábavalónak tűnik a rábeszélés, kórházba nem hajlandó menni. A Lada még a ház előtt áll, amikor ismét jelentkezik az ügyeletes nővér. A doktornőt ezúttal Pusztazámorba, az ügyeleti körzet legtávolabbi községébe szólítja a kötelesség. Az úttalan utakon is szinte száguld a terepjáró, sűrű porfelhőt hagyva maga mögött. A magányos, egyedülálló ház kertjében cseresznyeszedés közben leesett a fáról egy fiatalember. Nem tud felállni, panaszolja, de addigra már kész is a diagnózis: az egyik lába több helyen eltörött. Fájdalomcsillapítás és a sérült végtag rögzítése után ismét kézbe kerül a mikrofon. Az ügyeletes nővér telefonon értesíti a mentőket, akik kórházba szállítják a beteget.
Újabb jelentkezés egyelőre nincs, elindulunk vissza a rendelőintézetbe, ahol a hétvégeken ugyancsak van orvos, gyermekorvosi ügyelet és szombat délelőttönként fogorvosi ügyelet is. Az ügyelet körzetébe tartozik Érd, Diósd, Sóskút, Tárnok és Pusztazámor, az ezekhez tartozó majorok, kisebb települések. Több mint 60 ezer ember egészségére vigyáznak ebben a körzetben, ha nem számoljuk a hétvégi telekre kiruccanókat. Három évvel ezelőtt szerelték be az akkori gépkocsiba és a rendelőbe a CB-rádiót, s ki tudja, azóta hányszor kellett kézbe venni itt, vagy ott a mikrofont.
Fekete Árpád, a gépkocsi vezetője dicséri az alig kéthónapos Ladát, szemmel láthatóan elégedetten ül a volán mögött. S az már szinte természetes, hogy ő a saját szempontjai alapján beszél a CB előnyeiről. Elmondja, hogy amíg nem használták, alig két év alatt több mint 80 ezer kilométert „rakott bele” az autóba, de a készülék beszerelését követő három esztendőben csak 66 ezer kilométert futottak a kerekek. Bizony, nem elhanyagolható a különbség.
Lada Niva CB rádióval
A mentők is segítenek

A rendelőben a doktornőnek nemigen van módja arra, hogy kényelmesen kortyolgassa kávéját — bár nagy szüksége lenne rá, hiszen péntekről szombatra virradóra is ügyelt — ismét indulni kell. Az irány Érdliget, ahol egy kisfiú C-vitamin helyett Elenium tablettákat vett be. Szerencsére — úgy tűnik — nem sokat, mert bár kissé aluszékony, s bizonytalanul áll a lábán, válaszolgat a kérdésekre, s nevét is meg tudja mondani. Az orvos úgy dönt, hogy nincs szükség azonnali beavatkozásra, a CB-n értesíti a rendelőt, hívjanak mentőautót orvossal, és feltétlenül hozzanak magukkal oxigént. A segítség hamarosan meg is érkezik, s az ügyeletes orvos egy újabb hívás alapján indulhat tovább Sóskútra. Itt egy síró, remegő fiatalasszonyt kell megnyugtatni, akit nagyon megviselt egyik közeli hozzátartozójának elvesztése. Az injekción túl sokat segítenek az orvos meleg, együttérző szavai is.
A gyors ebéd — egy kis hazai — elfogyasztása után sincs pihenő, délután sem lehet ráfogni az ügyeletesre, hogy unatkozik. Egy tüdőgyulladásos idős ember ellátása után — ki tudja, miért, ő sem akar kórházba menni — máris egy motorkerékpárost vehet kezelésbe a doktornő. A fiatalember megcsúszott az egyik érdi kereszteződésben, felborult, de szerencsére az ijedtségen és a kisebb-nagyobb horzsolásokon túl komolyabb baj nem történt. A helyszíni elsősegélynyújtás után még meginvitálják a rendelőbe egy tetanuszra. De még mindig nincs megállás: egy hároméves mandulagyulladásos érdi kislány ellátása után vakbélgyulladással kell valakit mentővel kórházba szállíttatni. Ugyancsak a mentők segítségét kéri az orvos Tárnokon, ahová egy eszméletlen, cukorbeteg férfihoz riasztották. S bár jóllehet a cukorinjekciótól magához tér a páciens, a további kezelés már a kórházban folytatódik. Miközben búcsút veszünk dr. Papp Zsófiától, még hallhatjuk a hangszóróból az ügyeletes nővér hangját:
— Halló gépkocsi, halló gépkocsi, jelentkezz! Sürgős hívás...

URH-rendszerek

Az elmondottak után talán felesleges bizonygatni, mennyire megkönnyíti az ügyeletes orvos munkáját a CB-rádió, vagy az URH-rádiótelefon. Több megyében használnak CB-t, de a szakemberek szerint előnyösebb az URH, mert az egészségügy önálló frekvenciasávot használhat, és ezekkel a készülékekkel nagyobb távolságokról is fel lehet venni a kapcsolatot.
— Két esztendővel ezelőtt kezdtük meg az URH-rendszerek tervezését a postával közösen — tájékoztat Susánszky Miklós, az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet főigazgató-helyettese. — Egy ilyen országos hálózatnak a kiépítése a tapasztalatok szerint 8—10 évet vesz igénybe, de már eddig is sok változás történt.
— Kétféle rendszer kialakításán dolgozunk — mondja Tóth László, az intézet főmunkatársa. — Az egyik, egész megyére kiterjedő rádiótelefon-hálózat: ezekhez azonban átjátszóállomás szükséges. Mi nem építünk ilyen állomásokat — ezt a gazdaságosság és a gyorsaság egyaránt indokolja —, hanem meglevőkhöz, főként a vízügyiekhez igyekszünk csatlakozni. Ahol nincs ilyen lehetőség, ott a központi ügyelet a kijáró orvossal, vagy orvosokkal tartja a kapcsolatot.
E kapcsolattartás előnyeiről már esett szó, a bonyolultabb, egész megyére kiterjedő rendszer azonban a továbbfejlődés lehetőségét is magában hordozza. Zalában és Tolnában például önálló egészségügyi hírközlő rendszer kialakítását tűzték ki célul, amelyhez kórházak, vérellátó állomások, a Köjál és a mentőszolgálat csatlakozik. Igen jó tapasztalatokkal üzemel az URH-hálózat Győr-Sopron, Fejér és Csongrád megyében, Bács-Kiskunban ez év elején lépett üzembe, ugyancsak sikerrel az átjátszós URH-rendszer. Vasban, Békésben és Nógrádban e központi fejlesztéstől függetlenül már korábban, önerőből valósítottak meg egészségügyi hírközlő láncot.
Hazánk többi megyéjében is folyik az URH-k szerelése. Eddig 150 készülékpár üzemel az országban, a program befejeztével 250-re emelkedik majd a BRG által gyártott készülékek száma. Alkalmazásukkal már ma is előbb juthat a beteg orvoshoz, mint korábban, s talán felesleges bizonygatni, hogy néha egy-egy perc is sokat számít. A meglevő hálózatokhoz a későbbiekben csatlakozó egészségügyi intézmények pedig nemcsak a hétvégi, de a folyamatos betegellátás további javítását teszik lehetővé.
Várnai István
  

A korabeli forrásokat az Arcanum Digitális Tudománytárban találtam meg. Hatalmas köszönet nekik a szkennelésért, és a digitalizált anyagok elérhetővé tételért!

2022.01.27.
Szegecs