CB rádió a tűzoltóságon?

Telefonvonal mellett CB-n is elérhetővé váltak a tűzoltók a '80-as évek hajnalán…

A ’70-es években a hazai tűzoltóságok már rendelkeztek saját URH hálózattal, amely felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a mindennapos munka során a kárhelyszínen tartózkodó csapatok, ill. a központ közötti kommunikációban. Helyszínre érkezés után a visszajelentés, vagy épp további eszközök, ill. személyi erősítés kérése is rádión keresztül zajlott.
Csakhogy hazánkban több évtizeden át (!) megoldatlan probléma volt, hogy a tűzjelzés bárhonnan, közvetlenül eljuthasson a tűzoltóságokra. A „Miért lett telefonpótló a CB rádió a '80-as évek Magyarországán?” című korábbi cikkben említésre került, hogy akkoriban 4-8 évet (!) is várni kellett egy-egy vezetékes telefonvonalra, ráadásul a 3200 hazai településből mindössze 500 kapcsolódott be automata telefonközpontba, vagyis ennyi helyről lehetett 0-24 órában segítséget hívni azon szerencséseknek, akik egyáltalán rendelkeztek telefonállomással.
Egy baleset, vagy épp tűz esetén viszont emberi életek, ill. vagyontárgyak múlhatnak azon, hogy a segítség időben elindul-e.
Mivel a telefonhelyzet rövidtávú megoldására semmi esély nem volt, ezért alulról jövő kezdeményezésként CB rádiókat kezdtek el telepíteni a helyi tűzoltóságokhoz. A szolgálatban lévő ügyeletes ezen keresztül tudta venni a taxisoktól, vagy a más CB állomásokról érkező segélyhívásokat, majd miután a megkapott adatok alapján meghatározta, hogy milyen beavatkozó erőre van szükség, riasztotta a kivonuló állományt.

A szolnoki tűzoltóság épülete, és járművei 1985-ben
A szolnoki tűzoltó-parancsnokság épülete 1985-ben — Csepel, GAZ, ill. RÁBA tűzoltóautókkal. Fotó: Szolnok Megyei Néplap.
A szolnoki tűzoltóságon 1984. május 28-án üzemelték be a segélyhívások fogadására szánt CB rádiót, amelyről másnap a Szolnok Megyei Néplap mindössze egy rövid, pár mondatos hírt adott.
Rá egy évvel később, 1985. május 4-én az időközben megszerzett tapasztalatokról kérdezte Egri Sándor újságíró Hodosi Mihály tűzoltó századost, a Szolnok megyei Tűzoltó-parancsnokság helyettesét:
„— A tűzoltók munkája eredményességének egyik záloga az információ gyorsasága, azaz, hogy mennyi idő telik el a tűz észlelésétől, a tűzoltók értesítéséig. Milyen eszközök állnak rendelkezésre a hírtovábbításhoz?
— A leggyakrabban használt eszköz a telefon. A szolnoki parancsnokság — amely a megyei parancsnoksággal közös épületben található — CB rádióval is rendelkezik (a 9-es csatornán hívható) a tűzoltó-parancsnokságok valamint a tűz- és káresetekhez kivonuló egységek összeköttetését pedig URH-rádió biztosítja. Elmondhatom, hogy igen hasznos a CB, a 9-es csatornát jól ismerik például a taxisok, a CB-vel fölszerelt vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek. Előfordult már, hogy Nagykörűből egy taxis CB-rádión jelentett be tűzesetet szolnoki kollégája közreműködésével. Szolnokon kívül Jászberényben, Karcagon, Tiszafüreden és Mezőtúron már van CB-rádió.”

A szolnokival azonos célú telepített állomásról tudósított a Gödöllői Hírlap 1984. május 30-ai számában:
A Gödöllői Hírlap cikke a CB rádió tűzoltóságon történő alkalmazásáról.

„CB a tűzoltóságon - Gyorsabb riasztás, mentés - Minden más bejelentést is fogadnak
A hírközlés gyorsaságát föltétlen növelte a rádiózás feltalálása. A pillanat alatt továbbítható szó, tudósítás a segélykérést is hatékonyabbá tette. Ezzel együtt az intézkedés is gyorsabb. Nem véletlen, hogy például a tűzoltóságot is régen ellátták rádiós berendezésekkel, hiszen a riasztás ezzel sokkal könnyebb.
Gépkocsiból
Az utóbbi években megjelent a CB-rádiózás, amely az egyéni üzemeltetőkhöz is elvitte a drót nélküli kapcsolatteremtést. S persze az üzemek, gazdaságok ugyancsak használják már ezt a technikát. Vidékünkön is egyre szaporodik a CB-n kapcsolatot tartók száma. Legutóbb például a Péceli Takarékszövetkezet kirendeltségeinél láthattuk, hogy milyen kitűnő kapcsolat tartható a környező falvakban levő irodák és a központ között. Telefonpótlónak is kiváló ez a rendszer, mivel a hagyományos, kábeles kapcsolat — a környéken bármely viszonylatban — kritikán aluli. Az új gödöllői központ átadása old majd csak a gondokon. Az élet addig sem állhat meg, például a tüzek gyorsabb jelzésében sem. Ezért van, hogy a gödöllői tűzoltó-parancsnokságon egy megfelelő kapacitású CB-központot létesítettek, s adtak át a közelmúltban.
— Mi a hasznunk belőle?
— Ma már valóban sok üzemben, gazdaságban, taxiban, irodaközpontban van CB-s rendszer, amelyek most már velünk is fel tudják venni a kapcsolatot, ha gyors segítségre van szükség valahol — mondja Gyulai János tűzoltó ezredes, a városi tűzoltó-parancsnokság vezetője. — Ha például valahol tarló-, gabona-, vagy erdőtűz van, a gazdaság CB-vel felszerelt gépkocsijából akár minket hívhatnak, akár a saját központjukat, amely továbbíthatja a segélykérést.
Lehetőleg pontosan
— Milyen csatornán hívhatók önök?
— A kilencesen vagyunk hívhatók, s ha ezt fogták, tűzeset jelentésekor a 05 jelentkezését kell kérniük.
— Nyilván kértek már segítséget az új berendezésen.
— Többször is. Legutóbb például a város máriabesnyői részéből, a Klapka György utcából egy CB-vel felszerelt taxis jelzett ide, hogy nagyobb csőtörést észlelt. Mi egyébként minden hívást rögzítünk, olyat is fogadunk s továbbítunk, ha nem tűz, de más okból életmentést kell végezni.
De térjünk vissza a tűzesetekhez. Ezekről Grenács József tűzoltó alezredessel, a parancsnok helyettesével is beszélgettünk, aki még elmondotta, hogy nagyon fontos: ha valaki tüzet észlel, az ezzel kapcsolatos bejelentést CB-n is igyekezzék a lehető legpontosabban megtenni. Igen pontos címet kérnek ilyenkor. A jelentkezőnek jó tudnia, mi ég, milyen a veszélyhelyzet. Ember, állat, vagy egyéb van-e veszélyben? Ha lehet, mondják meg a megközelíthetőség útját, módját.
Bővülő hálózat
Logikus kérdések, hiszen az egyetlen tűzeset megtörténtekor sem vitás, hogy menteni kell, de nem mindegy, istálló ég-e vagy szalmakazal kapott lángra. Ahol meg ember van a tűz zónájában, oda másfajta segítséget is vinni kell. A CB-s rendszer sem csodaszer tehát, amibe mostantól a tűzoltóság is bekapcsolódott, de az biztos, hogy ezzel szélesedett az információs hálózatuk, amely korábban a hagyományos hírközlő rendszerrel ugyancsak jól szolgálta a védelmet, a mentést, a riasztást.
F. I.”

Szintén 1984-ben került CB rádió a jászberényi tűzoltók laktanyájába is. Erről a Szolnok Megyei Néplap 1984. június 6-ai kiadása számolt be egy rövidhírben:
CB a jászberényi tűzoltóknál

„CB-n is hívhatók a berényi tűzoltók
A CB-rádiósok jászberényi klubja a berényi tűzoltóparancsnokságon üzembe helyezett egy CB-rádiókészüléket. A rádió hívójele a 9-es csatornán Jászság 1., a hatótávolsága huszonöt—harminc
kilométer. A jászberényi tűzoltókat tehát most már a CB-sek is riaszthatják, akár életmentéshez és balesethez is, mert a tűzoltók azonnal értesíteni tudják a mentőket és a rendőrséget.”

A sok pozitív mellett sajnos nem egyszer olyan eset is előfordult, amikor a bejelentő hiába hívta CB-n a tűzoltóságot, nem sikerült elérnie őket. Egy ilyenről olvashatunk a Somogyi Néplap 1989 decemberi számában:
Hiába hívták a tűzoltóságot CB-n
"Szilvásszentmártonbam december 12-én este kigyulladt egy 30 állattal teli istálló. Sajnos, telefonon nem tudtuk értesíteni a tűzoltóságot, hívásunkra a kaposvári központ nem jelentkezett. Ekkor CB-rádión hívtuk a kaposvári segélykérő központot, majd a tűzoltóságot. Sajnos, az általunk ismeri 9-es AM-csatornán a segélykérő, a 9 USB 05 hívókódján a tűzoltóság nem jelentkezett. Ekkor hívtuk a Dorottya Taxi központját; az első hívásunkra jelentkezett, és ő értesítette a tűzoltókat. A helyi lakosoknak szerencsére sikerült az állatokat kimenteniük, de az épület, sajnos a lángok martaléka lett. Köszönöm mindazoknak a segítségét, akik önzetlenül segítettek a tűz megfékezésében.
Tisztelettel: Jakab József tanácselnök - Szenna”

Az újságcikkből nem derül ki, hogy mi volt az oka annak, hogy a tűzoltóság CB-n mem volt elérhető. A légköri zavar mellett elképzelhető akár az is, hogy az ügyeletes egyszerűen lehalkította a rádiót, mert zavarta a sistergés. Szilvásszentmárton Kaposvártól alig több mint 10 km-re van: ekkora távolságot még egy autóba szerelt készülékkel is át kellett volna tudniuk hidalni.


Arról, hogy meddig használták a CB rádiókat a tűzoltóságokon, nem sikerült megbízható információforrást találnom. Minden bizonnyal a ’90-es évek közepére befejeződött vezetékeshálózat-fejlesztés, ill. a mobiltelefonok ezredforduló idején lezajló tömeges elterjedése pecsételte meg a sorsukat.

A korabeli újságcikkrészletek az Arcanum Kft. által készített, ingyenesen hozzáférhető Hungaricana közgyűjteményi portálról származnak.
Köszönet mindazoknak, akik részt vettek a digitalizálásban, és a kereshetővé tételben!

Szegecs
2023.01.19.
Legutóbbi frissítés: 2024.07.17.