Garázs

„Feladatkiírás”

Kíváncsi voltam, hogy az elektronikusan elküldött QSL lapjaimra milyen arányban fognak megérkezni a válaszok, ezért úgy döntöttem, hogy az első 100 naplózott vételemet felviszem az eqsl.cc rendszerbe, ahol nyomon követhető, hogy az általunk küldött lapot megnézte-e a „címzett”, ill. a saját bejövő mappánkban megtalálhatjuk az ellenállomások által visszaküldött lapokat.
Hogyan lehet rövid idő alatt 100 vételbejegyzést elérni? Leggyorsabban a digitális FT8 üzemmódban, ahol nincs félrehallott hívójel, és a dB-ben kijelzett riportok is objektívebbek, mint az automatikusan adott 5-9-9-ek.

Az első száz sikeres vétel sávonkénti megoszlása

A 100 sikeres vétel nem egy füst alatt, hanem különböző napszakokban gyűlt össze, mivel az egyes sávokban nem mindig állandó a terjedés. A képzeletbeli dobogó felső fokára a 80 méteres amatőrsáv került, a húsz-, ill. tízméteres sávokban fele annyi volt a vett állomások száma.

Az adatok felvitele után az eqsl.cc fiókom output mappába pillantva kiderült, hogy a 100 vett állomásból csak 66 rendelkezik eqsl.cc regisztrációval — tehát választ várni eleve csak tőlük lehet.
A 66 rádióamatőr állomás közül a legtöbb Németország [11], Olaszország [9], Japán [7] és Oroszország európai részén [7] található.

Érdekesség, hogy a 10 méteres sávban (28 MHz) lakásból, egy gázkonvektor fémházára tett másfél méteres CB antennával (!) sikerült egy új-kaledóniai (16.018 km!!!) és egy ománi (4.424 km) állomás jelét is fognom.

Mindezek szép színes diagramon ábrázolva:

---

Az eqsl.cc oldalon a saját profilunkba belépve az Output mappában ellenőrizhető, hogy megnézték-e már az elküldött eQSL lapot, vagy sem.
Egy német, egy ukrán, és egy dán állomás visszautasította a lapomat (Rejected), aminek okát nem igazán értettem.
Megnézte, majd semmit sem reagált a lapomra összesen hat állomás, amelyek közül kettő német, egy pedig egy magyar alkalmi állomás (HA74MAV) volt.
Kissé rosszul esett, hogy ha már én vettem a fáradságot, és időt szántam arra, hogy felvigyem az adatokat a rendszerbe, akkor ők arra nem képesek, hogy mindössze egyetlen kattintással jóváhagyják, majd válaszban elküldjék a saját QSL lapjukat. (2 kattintás!)

Aztán szerencsére elkezdtek beérkezni a válasz QSL lapok. Leggyorsabban egy orosz (R9JT), egy szlovén (S58MU) és egy lengyel állomás (SP9TBT) küldte meg a lapját, majd két nappal később válaszolt még  három olasz és egy japán állomás is:

Egy hét elteltével újabb 4 QSL lap érkezett, ezáltal a helyzet az alábbiak szerint módosult:

- visszautasított: 5 darab (dán, orosz, ukrán, német, osztrák)
- megnézte, de nem válaszolt: 6 darab (bolgár, olasz, két német, orosz)
- visszaigazolt, és elküldte a saját QSL lapját: 11 (négy olasz, szlovén, lengyel, svéd, három japán, orosz)

Semmilyen változás nem történt az egy héttel korábbi állapothoz képest…

A visszautasított QSL lapjaim száma nem változott (5 db), ellenben hatról hétre nőtt a megnézett, de válaszolatlanul hagyott lapjaim száma. A visszaigazolt és megválaszolt lapok száma pedig tizenegyről tizenkettőre nőtt.

A rögtönzött kísérletből levont tapasztalatom, hogy ha az esql.cc-n keresztül elküldött QSL lapokra egy héten belül nem kapunk választ, akkora arra a későbbiek során sem nagyon lehet számítani. A válaszolás gyorsasága, ill. aránya alapján pedig az olasz, ill. a japán rádióamatőrök tűntek a leglelkiismeretesebbnek.

2024.04.15-05.17.

Szegecs