Hibás Silver Dagger CB-antennák javítása
A tekercs szakadásának házi orvoslása…
A Dagger antennák (a bezárás előtti
utolsó években gyártott példányok kivételével) strapabíró,
megbízható eszközöknek számítanak, azonban túlerőltetés,
vagy anyagfáradás miatt időnként ezek is meghibásodhatnak.
Egyszerű felépítésük miatt érdemes időt és energiát szánni
a javításukra, mert utána újabb hosszú évekig
használhatóak maradnak.
A pálca törése szabad
szemmel is azonnal megállapítható, és lényegében csak
annak cserével javítható.
Bonyolultabb a helyzet a
tekercs szakadása esetén, amely általában a belső
forrasztás(ok) elengedése miatt következik be. Az antennafej
belső felépítését az első (igazán professzionális, Paint
programmal rajzolt☺ ábra szemlélteti. Jól látszik,
hogy a fej alján lévő csatlakozó belső (1), és külső (2)
része között normális esetben rövidzárat kell mérni, ahogyan
az (1) és (3) pontok között is. A képen látható 2200-as
Dagger fej vizsgálata során ez utóbbi mérésnél szakadást
mutatott a multiméter — valamelyik belső forrasztás hibájára
utalva. A márkajelzést, és a típusszámot tartalmazó felső
matrica óvatos eltávolítása után egy apró, bronz (?) stift
vége bukkan elő. A fejet satuba fogva ez a stift egy
tompafejű szeg, és egy kalapács segítségével kiüthető (3.
fénykép).
A stift után következhet a
belső tekercstest kiütése, amely alulról történik. Semmiképp
se üssünk közvetlenül a csatlakozóra, és még véletlenül se a
belső szigetelésre, vagy a „melegpont” érintkezőjére!!! Ez
utóbbi műveletek az antenna végleges károsodását okozhatják.
Helyette célszerű valamilyen — lehetőleg fából készült —
közdarabot használni, amely felfekszik a kék nyilakkal
jelölt felületre, elosztva azon az erőhatást. (A javítás
során erre egy ősrégi fakanál nyelének lefűrészelt vége
szolgált.) A tekercstest kiütése után láthatóvá vált, hogy a
tekercs vége és az antennapálcát fogadó zárókupak között
elengedett a forrasztás. Az oxidálódott, elöregedett ónréteg
mindkét felületről eltávolításra került, majd fa közdarabok
segítségével satuban rögzítve lett a tekercstest.
Nagyon fontos, hogy a satut csak annyira szabad
megfeszíteni, hogy a tekercs leszakadt vége a helyére
kerüljön (sárga nyíl), de a műanyag test ne deformálódjon,
és a rézhuzal se sérüljön meg!
A forrasztáshoz
nagyteljesítményű pákára lesz szükség, mivel a jelentős
méretű fémfelületek elvezetik a hőt a forrasztás helyétől. A
mikroelektronikai eszközökhöz használt tűhegyű páka nem lesz
megfelelő, ellenben a jó öreg csehszlovák, Lidokov
pisztolypáka ezúttal is jó szolgálatot tett. Érdemes a másik
két forrasztási pontot is friss ónnal átforrasztani, mivel
előfordulhat, hogy a kontaktus kívülről ugyan jónak tűnik,
de belül már elengedett a kötés, és a nagyfrekvenciás jel
számára már szakadást jelent. A megjavított tekercstestet a
műanyag házba felülről, óvatos mozdulatokkal, alátét, és
kalapács segítségével tudjuk visszahelyezni. Ezután
szakadásvizsgálóval ismét ellenőrizzük az antennafejet, majd
a szétszedéskor kivett stiftet visszaütjük a helyére úgy,
hogy az egyik oldalon se lógjon ki a fejből. Az utolsó
képen látszik, hogy a típusjelzés is pótlásra került — ez
nagyban megkönnyíti a későbbi beazonosítást.
2018.09.27.
Legutóbbi frissítés:
2024.07.18.
Szegecs