Vidéki CB-s klubok létrejötte
Rádiós közösség-szerveződések a ’80-as évek hajnalán...
A hazai CB rádiós közösségek
közül minden kétséget kizárólag az országos szerveződésű, de
budapesti központú CB Rádiósok Országos Egyesülete (CB-ROE)
volt a legnagyobb, és legismertebb. Azonban számos vidéki
klub is létezett, amelyek azóta a feledés homályába
merültek. Ebben a válogatásban azokról a klubokról
igyekeztem megemlékezni, amelyekről részletes(ebb) beszámoló
jelent meg megyei napilapok korabeli számaiban.
Pécs
A vidéki CB-klubok közül az elsők között alakult meg a pécsi, amelyről a Dunántúli Napló számolt be 1981. február 20-ai számában, „Találkoznak a rádiótelefon hívei” címmel:
A vidéki CB-klubok közül az elsők között alakult meg a pécsi, amelyről a Dunántúli Napló számolt be 1981. február 20-ai számában, „Találkoznak a rádiótelefon hívei” címmel:
„Dél-Dunántúlt is
meghódítja a CB. Ha ismeretlen jelentésű e két betű, íme a
rövid magyarázat: az angol Civil Band szó rövidítése,
amely az úgynevezett polgári sávon való rádiózást jelenti.
Nem tévesztendő össze a rádióamatőrséggel, mert ez csak a
korlátozott távolságban való kapcsolattartás lehetőségét
jelenti. Amolyan vezeték nélküli telefon, amelynek
kezeléséhez nem kell semmiféle különleges híradástechnikai
előképzettség, csak megfelelő készülék.
Ez utóbbi feltétel
jelenleg a legnagyobb akadálya szélesebb körű hazai
elterjedésének, mivel a tőkés országokban beszerezhető
készülékek meglehetősen drágák. (A 3 wattos teljesítményű,
nagyobb távolságra használható adó-vevő készülék
hozzávetőlegesen 260 nyugatnémet márka.) Vannak hazai
gyártmányú, kisebb teljesítményű készülékek is, áruk
körülbelül 4500 forint, s a Budapesti Rádiótechnikai
Gyárnál rendelhetők meg. A lakásban vagy a gépkocsiban
felszerelhető készülékek akár naphosszat megszakítás
nélkül üzemeltethetőek, fogyasztásuk minimális, így
állandó kapcsolattartás lehetséges bárkivel — a
hatósugáron belül — a 27-es megahertzen.
A CB-sek eddig Budapesten és Miskolcon tömörültek klubba, de mától Dél-Dunántúlon is találkozhatnak nemcsak rádióhullámok útján, hanem személyesen is a rádiótelefon régebbi és leendő tulajdonosai. Ma délután 16 órakor Pécsett, az Autóközlekedési Tanintézet székházában tartja alakuló ülését a Pécsi CB-klub. A Magyar Autóklub pécsi csoportjának keretében működő klub tagjai szaktanácsokkal, az engedélyezési eljárás lebonyolításával és minden ezzel kapcsolatos sokoldalú segítséggel várják a mintegy 40 pécsi, baranyai CB tulajdonost és valamennyi érdeklődőt.
Mint Tóth Gyula, a klub szervezője elmondta, a rádiótelefonozást a Posta frekvenciagazdálkodási irodája engedélyezi érvényes erkölcsi bizonyítvány és 28 forint befizetése ellenében. A későbbiek során az Autóklubnál szerveznek egy rádióügyeletet, s a CB-sek is részt vehetnének az Autóklub segélyszolgálatában. Ma 14 óra 30 perctől már várják is a 14-es csatornán a CB tulajdonosok hívásait egész Dél-Dunántúlról.
A CB-sek eddig Budapesten és Miskolcon tömörültek klubba, de mától Dél-Dunántúlon is találkozhatnak nemcsak rádióhullámok útján, hanem személyesen is a rádiótelefon régebbi és leendő tulajdonosai. Ma délután 16 órakor Pécsett, az Autóközlekedési Tanintézet székházában tartja alakuló ülését a Pécsi CB-klub. A Magyar Autóklub pécsi csoportjának keretében működő klub tagjai szaktanácsokkal, az engedélyezési eljárás lebonyolításával és minden ezzel kapcsolatos sokoldalú segítséggel várják a mintegy 40 pécsi, baranyai CB tulajdonost és valamennyi érdeklődőt.
Mint Tóth Gyula, a klub szervezője elmondta, a rádiótelefonozást a Posta frekvenciagazdálkodási irodája engedélyezi érvényes erkölcsi bizonyítvány és 28 forint befizetése ellenében. A későbbiek során az Autóklubnál szerveznek egy rádióügyeletet, s a CB-sek is részt vehetnének az Autóklub segélyszolgálatában. Ma 14 óra 30 perctől már várják is a 14-es csatornán a CB tulajdonosok hívásait egész Dél-Dunántúlról.
K. Gy.”
Tatabánya
Dolgozók Lapja — 1981. szeptember 25.:
„Megalakult a megyei
CB-klub
A TIT Komárom megyei Stúdiójában 1981. szeptember 21-én hivatalosan is megalakult a megyei CB-klub. Az, hogy a CB egyre nagyobb tért hódít hazánkban, s egyre több ember hobbijává válik, nem újdonság. Az már igen, hogy egy közművelődési intézmény igyekszik pártfogásába venni a nálunk még csak kialakuló mozgalmat, a rádió-telefonosokét. A TIT szervezeti formát ad, anyagilag, és erkölcsileg támogatja, összefogja a CB-seket. Ezek a gondolatok fogalmazódtak meg Nagy Ferenc klubvezető szavaiban is, amikor a klub céljairól, elképzeléseiről beszélt.
A klub célja elsősorban az, hogy lehetőséget biztosítson a közös munkára, és elősegítse valamennyi érdeklődő szakmai fejlődését. A klub előadássorozatokat indít a CB-seket leginkább érdeklő műszaki-technikai problémák megválaszolásáról, de a forgalmazás jogi-erkölcsi gondjairól is szó esik. A stúdió lehetőséget biztosít a klubtagoknak, hogy a barkácsműhelyt használják, amely, mint az alakuló ülésen kiderült, nagy segítséget jelent valamennyiük számára.
A klub tervei között szerepel nyelvtanfolyam, főzőtanfolyam CB-n, kulturális hírek sugárzása, vetélkedők tartása. Az érintett szervekkel való kapcsolat felvétele után szeretnék a segélykérő szolgálatot a közérdek szolgálatába állítani. A hozzászólók nagy része a nagy tapasztalattal rendelkező budapesti CB-sek közül került ki, akik, mint meghívott vendégek vettek részt az alakuló ülésen. Javaslataik, jó tanácsaik nagy hasznára válnak a most szerveződő megyei mozgalomnak. A megyei klubtagok nagy örömmel hallgatták az Országos CB Egyesület Szervező Bizottságának üdvözlő szavait, amellyel sok sikert es eredményes együttműködést kívántak a tatabányai és a megyei CB-seknek.
A klub mint az alakuló ülésen elhangzott, nyitva áll mindenki előtt. Olyan érdeklődőket is szeretettel várnak, akinek nincs még készüléke. Jó tanáccsal, ötlettel, szakmai segítséggel tudják támogatni azt, aki a klubhoz fordul. Klubfoglalkozások minden hétfőn, a stúdióban vannak, délután 6 órától.”
A TIT Komárom megyei Stúdiójában 1981. szeptember 21-én hivatalosan is megalakult a megyei CB-klub. Az, hogy a CB egyre nagyobb tért hódít hazánkban, s egyre több ember hobbijává válik, nem újdonság. Az már igen, hogy egy közművelődési intézmény igyekszik pártfogásába venni a nálunk még csak kialakuló mozgalmat, a rádió-telefonosokét. A TIT szervezeti formát ad, anyagilag, és erkölcsileg támogatja, összefogja a CB-seket. Ezek a gondolatok fogalmazódtak meg Nagy Ferenc klubvezető szavaiban is, amikor a klub céljairól, elképzeléseiről beszélt.
A klub célja elsősorban az, hogy lehetőséget biztosítson a közös munkára, és elősegítse valamennyi érdeklődő szakmai fejlődését. A klub előadássorozatokat indít a CB-seket leginkább érdeklő műszaki-technikai problémák megválaszolásáról, de a forgalmazás jogi-erkölcsi gondjairól is szó esik. A stúdió lehetőséget biztosít a klubtagoknak, hogy a barkácsműhelyt használják, amely, mint az alakuló ülésen kiderült, nagy segítséget jelent valamennyiük számára.
A klub tervei között szerepel nyelvtanfolyam, főzőtanfolyam CB-n, kulturális hírek sugárzása, vetélkedők tartása. Az érintett szervekkel való kapcsolat felvétele után szeretnék a segélykérő szolgálatot a közérdek szolgálatába állítani. A hozzászólók nagy része a nagy tapasztalattal rendelkező budapesti CB-sek közül került ki, akik, mint meghívott vendégek vettek részt az alakuló ülésen. Javaslataik, jó tanácsaik nagy hasznára válnak a most szerveződő megyei mozgalomnak. A megyei klubtagok nagy örömmel hallgatták az Országos CB Egyesület Szervező Bizottságának üdvözlő szavait, amellyel sok sikert es eredményes együttműködést kívántak a tatabányai és a megyei CB-seknek.
A klub mint az alakuló ülésen elhangzott, nyitva áll mindenki előtt. Olyan érdeklődőket is szeretettel várnak, akinek nincs még készüléke. Jó tanáccsal, ötlettel, szakmai segítséggel tudják támogatni azt, aki a klubhoz fordul. Klubfoglalkozások minden hétfőn, a stúdióban vannak, délután 6 órától.”
Eger
Egy évvel később — hasonló témában — a Heves Megyei Népújság „CB-klub alakult Egerben — Már tízen távbeszélnek” írásában tudósított 1982. január 29-én:
„Nagy varázsa van a
személyes kapcsolatteremtésnek az éter hullámain keresztül
is. Napjaink egyik kedvelt amatőr adó-vevőkészüléke az
úgynevezett CB-rádió. Most már — ha még korlátozott
számban is — megjelent az egri ÁFÉSZ Katona téri
áruházában. Hogy milyen nagy az érdeklődés a készülék
iránt, azt az is bizonyítja, hogy rövid idő alatt csaknem
mindet elkapkodták.
Az elmúlt évben már tíz lelkes egri CB-s kereste az összeköttetést, a kapcsolatot egymással. Decemberben vetődött fel a gondolat, hogy klubot kellene alakítani, mert egyre szaporodott az érdeklődők száma. Ezt az elképzelést a Megyei Művelődési Központban Hadobás János, az audió-vizuális stúdió vezetője támogatásával meg is valósították: hétfőn hivatalosan megalakult a helyi CB-klub. Mint ahogy Bárdos József, az új klub vezetője elmondta, rendkívül sok haszna van a CB-nek.
— Még nem sokan ismerik ennek az amatőr rádiós kapcsolatteremtésnek a lehetőségét és jelentőségét. A CB-használat skálája szinte végtelen. Lehet szórakozásból „cébézni", de szükség esetén a segélykérés leggyorsabb eszköze is: erre a célra a 9-es csatornát vehetik igénybe. A 18-as csatornán a közművelődést szolgáló előadások sugárzását tervezzük. Van egy általános hívócsatorna — a 14-es —, a 19-esen pedig az új készülékek bemérését végezzük el. De lehet információs forrás is.
Visszatérve a klubra: főként a közös gondok hoztak össze bennünket. Nagy figyelmet és tudást igényel az antennák pontos beállítása, felszerelése. Egy rosszul beállított antenna ugyanis lehetetlenné teszi, hogy távolabbi kapcsolatot teremtsünk. A klubban viszont közösen meg tudjuk oldani a műszaki problémákat. Mindig a hónap első hétfőjén, este fél 7-től találkozunk, ide bárki eljöhet, akit csak érdekel az amatőr rádiózásnak ez a módja. Ha valaki CB-készülékkel már rendelkezik, lehet állandó tag, ha nem, akkor az ügyünk patronálója.
— Milyen további terveik vannak?
— Meghívtuk többek között Székely Lászlót, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola tanárát, aki speciális antennaszakértő. Február 1-én a telepíthető és a mobil-antennákról tart előadást.
Az elmúlt évben már tíz lelkes egri CB-s kereste az összeköttetést, a kapcsolatot egymással. Decemberben vetődött fel a gondolat, hogy klubot kellene alakítani, mert egyre szaporodott az érdeklődők száma. Ezt az elképzelést a Megyei Művelődési Központban Hadobás János, az audió-vizuális stúdió vezetője támogatásával meg is valósították: hétfőn hivatalosan megalakult a helyi CB-klub. Mint ahogy Bárdos József, az új klub vezetője elmondta, rendkívül sok haszna van a CB-nek.
— Még nem sokan ismerik ennek az amatőr rádiós kapcsolatteremtésnek a lehetőségét és jelentőségét. A CB-használat skálája szinte végtelen. Lehet szórakozásból „cébézni", de szükség esetén a segélykérés leggyorsabb eszköze is: erre a célra a 9-es csatornát vehetik igénybe. A 18-as csatornán a közművelődést szolgáló előadások sugárzását tervezzük. Van egy általános hívócsatorna — a 14-es —, a 19-esen pedig az új készülékek bemérését végezzük el. De lehet információs forrás is.
Visszatérve a klubra: főként a közös gondok hoztak össze bennünket. Nagy figyelmet és tudást igényel az antennák pontos beállítása, felszerelése. Egy rosszul beállított antenna ugyanis lehetetlenné teszi, hogy távolabbi kapcsolatot teremtsünk. A klubban viszont közösen meg tudjuk oldani a műszaki problémákat. Mindig a hónap első hétfőjén, este fél 7-től találkozunk, ide bárki eljöhet, akit csak érdekel az amatőr rádiózásnak ez a módja. Ha valaki CB-készülékkel már rendelkezik, lehet állandó tag, ha nem, akkor az ügyünk patronálója.
— Milyen további terveik vannak?
— Meghívtuk többek között Székely Lászlót, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola tanárát, aki speciális antennaszakértő. Február 1-én a telepíthető és a mobil-antennákról tart előadást.
A továbbiakban szeretnénk
megismerkedni a társklubokkal, s szeretnénk segíteni a
CB-sek alkatrészellátási gondjain is. Ügyelőszolgálatot
kívánunk beállítani egy mozgássérült társunk bevonásával,
aki szervezné, segítené az eredményes kapcsolatteremtést.
— Belehallgattam néhány beszélgetésbe, s ami ezekre jellemző volt, az a közvetlen, baráti hang.
— A rádiózásban vannak írott és íratlan szabályok, amit igyekszünk betartani. Az éterben csak keresztnevünkön szólítjuk egymást és a hívószámot mondjuk el: az enyém például 8066.
— Ha valaki megvásárol egy CB-rádiót, az még nem jelenti, hogy forgalmazhat is. Mi hát a teendője?
— Mindenekelőtt erkölcsi bizonyítványt kell beszereznie, ezt elküldi Miskolcra a posta zavarvizsgáló üzeméhez. Szükséges még a vásárlási igazolás, okmánybélyeg, s természetesen az engedélykérelem. Reméljük, ennek ellenére sokakat érdekel majd az amatőr rádiózás e formája megyénkben is.
— Belehallgattam néhány beszélgetésbe, s ami ezekre jellemző volt, az a közvetlen, baráti hang.
— A rádiózásban vannak írott és íratlan szabályok, amit igyekszünk betartani. Az éterben csak keresztnevünkön szólítjuk egymást és a hívószámot mondjuk el: az enyém például 8066.
— Ha valaki megvásárol egy CB-rádiót, az még nem jelenti, hogy forgalmazhat is. Mi hát a teendője?
— Mindenekelőtt erkölcsi bizonyítványt kell beszereznie, ezt elküldi Miskolcra a posta zavarvizsgáló üzeméhez. Szükséges még a vásárlási igazolás, okmánybélyeg, s természetesen az engedélykérelem. Reméljük, ennek ellenére sokakat érdekel majd az amatőr rádiózás e formája megyénkben is.
Marosi Ágnes”
Jászberény
A jászsági CB klubbot a
Szolnok Megyei Néplap munkatársa mutatta be az 1986.
január 22-én megjelent lapszámban „CB-sztorik - A
kapcsolatok az éterben köttetnek” címmel:
„Furcsa közösség;
olyan klub, amelynek tagjai nemhogy más-más
munkahelyen dolgoznak, de teljesen eltérő
foglalkozásúak is. Mégis ritka erős szálakkal
kötődnek egymáshoz, korra és nemre való tekintet
nélkül tegeződnek, és minden pillanatban készek
segíteni a társaiknak.
A jászsági CB-klubról van szó, arról a nyolcvantagú közösségről, amelybe a magánautók tulajdonosai tartoznak. Keveset hallunk a CB-sekről, pedig szándékaik szerint szívesen kilépnének az „ismeretlenség” homályából.
Szurgyi István, nyugdíjas pedagógus a klub egyik leglelkesebb tagja örömmel mesél a CB-ről:
— Bárki tagja lehet a klubnak, aki az autójába beszereli a készüléket. Hazai forgalmazásban a Stalker IX típusú rádió kapható, amely húszezer forintba kerül, és amelyet a Posta zavarelhárító osztályának engedélyével lehet üzembe helyezni.
— Nem éppen olcsó hobbi...
— De egy életre szóló szórakozás. Persze, nem csupán játszogatásra használjuk a készüléket, hanem gyakran arra is, hogy segítsünk egymáson. Nemrégiben például egy ismerősöm keresett fel, hogy hiába járta végig a megye nagyobb patikáit, sehol sem kapott egy fontos, vérnyomáscsökkentő gyógyszert. Megkért, hogy próbáljam meg a CB-hálózaton keresztül valahonnan előteremteni a számára nélkülözhetetlen orvosságot. Azonnal általános hívást adtam le, hogy a segítségkérő értesülése szerint Kiskunhalason beszerezhető a gyógyszer, tehát olyan CB-s jelentkezésére számítok, aki Kiskunhalas közelében él. Hamarosan bejelentkezett egy kunszállási hölgy, hogy máris abbahagyhatom a kutatást, mert az ő férje körzeti orvos, és van a „raktárában” az a bizonyos vérnyomáscsökkentő. Az ismerősöm másnap elutazott Kunszállásra és átvehette a gyógyszert.
— Mekkora körzetben tudnak kapcsolatot teremteni?
— Ötven-hetven kilométeres távolságban még tisztán vesszük az adást, de előfordult már, hogy véletlenül fogtam egy magyar tengerjáró hajó jelentkezését, amely Algéria partjainál állomásozott.
— Az iménti gyógyszerszerzési sztori emlékeztet a Ha a világon mindenki ilyen volna című regény történetére. De bizonyára nemcsak orvosságot tudnak „felhajtani” az éteren keresztül...
— Havonta rendezünk börzéket, amikor a CB-sek ajánlhatnak és kérhetnek különféle cikkeket. Egy ilyen börze alkalmából sikerült beszereznünk fontos autóalkatrészt, amiből a boltokban egy darab se volt. A jászsági klub egyébként tavaly huszonhat esetben nyújtott segítséget bajba jutott embereknek: a 9-es segélykérő csatornán riasztottuk a tűzoltókat, rajtuk keresztül rendőri segítséget is kértünk már, így megakadályoztunk egy betörést.
— Bárki tagja lehet a klubnak, de hol jelentkezhet?
— Erre jó alkalmat kínál a január 31-i közgyűlésünk, amelyet az Aprítógépgyárban rendezünk délután öt órakor.
A jászsági CB-klubról van szó, arról a nyolcvantagú közösségről, amelybe a magánautók tulajdonosai tartoznak. Keveset hallunk a CB-sekről, pedig szándékaik szerint szívesen kilépnének az „ismeretlenség” homályából.
Szurgyi István, nyugdíjas pedagógus a klub egyik leglelkesebb tagja örömmel mesél a CB-ről:
— Bárki tagja lehet a klubnak, aki az autójába beszereli a készüléket. Hazai forgalmazásban a Stalker IX típusú rádió kapható, amely húszezer forintba kerül, és amelyet a Posta zavarelhárító osztályának engedélyével lehet üzembe helyezni.
— Nem éppen olcsó hobbi...
— De egy életre szóló szórakozás. Persze, nem csupán játszogatásra használjuk a készüléket, hanem gyakran arra is, hogy segítsünk egymáson. Nemrégiben például egy ismerősöm keresett fel, hogy hiába járta végig a megye nagyobb patikáit, sehol sem kapott egy fontos, vérnyomáscsökkentő gyógyszert. Megkért, hogy próbáljam meg a CB-hálózaton keresztül valahonnan előteremteni a számára nélkülözhetetlen orvosságot. Azonnal általános hívást adtam le, hogy a segítségkérő értesülése szerint Kiskunhalason beszerezhető a gyógyszer, tehát olyan CB-s jelentkezésére számítok, aki Kiskunhalas közelében él. Hamarosan bejelentkezett egy kunszállási hölgy, hogy máris abbahagyhatom a kutatást, mert az ő férje körzeti orvos, és van a „raktárában” az a bizonyos vérnyomáscsökkentő. Az ismerősöm másnap elutazott Kunszállásra és átvehette a gyógyszert.
— Mekkora körzetben tudnak kapcsolatot teremteni?
— Ötven-hetven kilométeres távolságban még tisztán vesszük az adást, de előfordult már, hogy véletlenül fogtam egy magyar tengerjáró hajó jelentkezését, amely Algéria partjainál állomásozott.
— Az iménti gyógyszerszerzési sztori emlékeztet a Ha a világon mindenki ilyen volna című regény történetére. De bizonyára nemcsak orvosságot tudnak „felhajtani” az éteren keresztül...
— Havonta rendezünk börzéket, amikor a CB-sek ajánlhatnak és kérhetnek különféle cikkeket. Egy ilyen börze alkalmából sikerült beszereznünk fontos autóalkatrészt, amiből a boltokban egy darab se volt. A jászsági klub egyébként tavaly huszonhat esetben nyújtott segítséget bajba jutott embereknek: a 9-es segélykérő csatornán riasztottuk a tűzoltókat, rajtuk keresztül rendőri segítséget is kértünk már, így megakadályoztunk egy betörést.
— Bárki tagja lehet a klubnak, de hol jelentkezhet?
— Erre jó alkalmat kínál a január 31-i közgyűlésünk, amelyet az Aprítógépgyárban rendezünk délután öt órakor.
- bj -”
A ’90-es évek
elejétől kezdve a sajtó egyre ritkábban foglalkozott
a CB rádiózással. A kevés kivétel egyike az Új Kelet
című újságban 1995. június 15-én megjelent „Az Új
Kelet kérdezi: Létezik-e rádiós barátság?”
című riport:
„A humánummal, az
emberséggel egyre kevesebbet találkozunk. Létezik egy
baráti kör — a 27 MHz-en —, amelynek minden tagja
kötelességének érzi, hogy segítsen a bajbajutottakon.
A CB-rádiósok egy családias világot alkotnak. Hogyan tudnak önzetlenül segíteni, személyes találkozás nélkül barátságokat kötni? Kérdésünkre a társaság két oszlopos tagja, Pásztor László és Siladi István válaszolt.
A CB-rádiósok egy családias világot alkotnak. Hogyan tudnak önzetlenül segíteni, személyes találkozás nélkül barátságokat kötni? Kérdésünkre a társaság két oszlopos tagja, Pásztor László és Siladi István válaszolt.
— A CB-rádiósok köre
15 évvel ezelőtt jött létre spontán, hobbiból. Tagjai
érdeklődnek a technika iránt és igénylik az emberi
kapcsolatokat, találkozásokat. Manapság az egy
lépcsőházban élő emberek sem ismerik egymást, elmennek
egymás mellett. A rádión keresztül baráti kapcsolatok
is kialakulnak, ezen a sávon nincs, jó napot”, sem
„csókolom”, csak a „szervuszt” ismerjük. Többször
előfordult már, hogy egy kamionos eltévedt a városban,
és segítséget kért. Természetesen elirányítottuk a
kívánt helyre.
Akár konferenciát is tarthatunk, közösen beszélgethetünk egymással. A hosszabb ideig beszélők egy másik sávra mennek át, hogy ne zavarják mások hívását.
Június 17-én, szombaton egy nagyszabású CB-s találkozót rendezünk a császári tó partján, a 4-es úton, a 264-es kilométerkőnél. Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és természetesen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből várunk vendégeket. Tavaly a Zemplénben találkozott a társaság. Ilyenkor nagy meglepetések történnek. Olyan emberek találkoznak, akik hosszú ideje a legjobb barátságban vannak egymással, de még soha nem találkoztak.
Házasságok vesztét is okozta már a hobbirádiózás: „Mindig ott ülsz, velem nem foglalkozol” — mondják a feleségek. Házasságok is alakultak, előfordult, hogy két családban egymás között kicserélődtek a házaspárok. Olyan is volt, hogy a találkozón derült ki: a legjobb barátom nem más, mint a szomszédom. Mindenkinek száma és egy beceneve van, olyan szervezett a kapcsolat, hogy a hívott fél az elérése nélkül is megkapja a hívó által küldött üzenetet. Babgulyással várjuk a vendégeket, a tó partján végre találkozunk régi és új ismerősökkel — a négyes úton, a 264-es kilométerkőnél.”
Akár konferenciát is tarthatunk, közösen beszélgethetünk egymással. A hosszabb ideig beszélők egy másik sávra mennek át, hogy ne zavarják mások hívását.
Június 17-én, szombaton egy nagyszabású CB-s találkozót rendezünk a császári tó partján, a 4-es úton, a 264-es kilométerkőnél. Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és természetesen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből várunk vendégeket. Tavaly a Zemplénben találkozott a társaság. Ilyenkor nagy meglepetések történnek. Olyan emberek találkoznak, akik hosszú ideje a legjobb barátságban vannak egymással, de még soha nem találkoztak.
Házasságok vesztét is okozta már a hobbirádiózás: „Mindig ott ülsz, velem nem foglalkozol” — mondják a feleségek. Házasságok is alakultak, előfordult, hogy két családban egymás között kicserélődtek a házaspárok. Olyan is volt, hogy a találkozón derült ki: a legjobb barátom nem más, mint a szomszédom. Mindenkinek száma és egy beceneve van, olyan szervezett a kapcsolat, hogy a hívott fél az elérése nélkül is megkapja a hívó által küldött üzenetet. Babgulyással várjuk a vendégeket, a tó partján végre találkozunk régi és új ismerősökkel — a négyes úton, a 264-es kilométerkőnél.”
A hazai CB-s klubok a ’90-es
évek közepétől (lényegében a hazai cb rádiózás hanyatlásával
párhuzamosan) sorvadtak el. A lehetséges okok bemutatásával
egy későbbi cikk fog foglalkozni, „Miért halt ki a CB
sáv?” címmel.
A
korabeli újságrészletet a
Hungaricana
Digitális Közgyűjteményi Portálon
találtam meg. Hatalmas köszönet nekik a szkennelésért, és
a digitalizált anyagok elérhetővé tételért!
2023.05.09-2023.08.04.
Szegecs