Garázs

A Teaberry Stalker IX igazi legendának számít a CB-rádiók között nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédos kelet-európai országokban is. A ’80-as években kamionok ezreiben volt megtalálható ez a típus — a korábban bemutatott President GRANT-hoz hasonlóan. A vezetékes telefonhálózat hazai elmaradottsága, valamint a mobiltelefonok hiánya miatt sok szervezet, ill. magánszemély használta ún. telefonpótlóként is.

Korai generációs Stalker IX: famintás előlappal, 1x40 csatornával, FM üzemmód nélkül, egy ritka mikrofonnal — gyári felvétel a rádió csomagolásáról.

A kamionosok által „Stali”-nak, ill. „kis-Grant”-nak hívott Stalker IX elsősorban a megbízhatósága, és jó műszaki paraméterei miatt lett közkedvelt. A „kis-Grant” megnevezés nem áll messze a valóságtól, mivel ezt a típust ugyanaz az Uniden cég készítette OEM gyártóként, mint a President márkanév alatt forgalmazott készülékeket. Az évek során azonos név alatt több verzió is készült, amelyek egymástól csak kis mértékben különböznek.

Fekete előlapos Stalker IX, 2x40  csatornával, FM üzemmóddal.

A külsőt tekintve a régebbi típusok famintázatú előlappal készültek, a későbbiek egységesen fekete színűek, krómozott forgatógombokkal.

A legelső modellek csak 1 x 40 csatornásak voltak — később ez 2x40-re lett kiterjesztve. Ugyanígy az FM üzemmód sem a kezdetektől volt benne a rádióban: a korai példányok csak AM / USB / LSB üzemmódokat tudtak, később az alaplapot kiegészítették egy külön NYÁK lapra szerelt FM áramkörrel (ún. „öcsipanel”) — valószínűsíthetően azért, hogy a már előre legyártott alaplapokat ne kelljen selejtezni, ill. egyszerűbbé tette a gyártást azokba a célországokba, ahol az FM mód akkoriban még nem volt engedélyezett. Végül pedig a kis panel funkciói már rákerültek az alaplapra.

A hátlapon középen található a SO-239 típusú antenna csatlakozó, mellette pedig két jack aljzat kapott helyet: a PA jelzésű a kültérre helyezhető, míg az EXT feliratú az opcionális beltéri hangszóró csatlakoztatását teszi lehetővé. Tőlük jobbra a szabványos tápcsatlakozó található: ez méretében és bekötésében megegyezik a President Grant-éval. Alatta egy hatpólusú tuchel aljzat került beépítésre. Ebbe a — külön forgalmazott gyári, ill. kisipari — szelektív hívómű köthető be. Utóbbi segítségével ugyanazon a csatornán több beszélgetési csoport is létrehozható, és a rádió mindaddig néma marad, amíg a saját kódját nem érzékeli a vett jelben.

Eredeti állapotú Stalker IX alaplapjának alkatrész oldala, ill. a panel hátsó része közelről.

A Stalker IX gyárilag AM (FM): 4 W, ill. SSB: 12 W kimenőteljesítményre képes — szemben a President Grant 10 W / 21 W-jával. A kisebb RF teljesítmény (kettő helyett egy végfoktranzisztor) egyúttal kevesebb hőtermeléssel is jár — ezért nincs hűtőborda a Stalkerek hátán.

Az előlap bal felső sarkában három kapcsoló található:

HI/LO — sávváltó: itt a LO (low=alsó) valójában a középső 40 sávot jelenti (26,965 MHz - 27,405 MHz), míg a HI (high=felső) ténylegesen a felső 40 sávra kapcsol (27,415 MHz - 27,885 MHz).

A legkorábbi (csak 40 csatornás) Stalkereknél ezen a helyen egy BRITE/DIM kapcsoló található, amely a kijelző háttérvilágítását csökkenti le, vagy állítja vissza normál értékre. Ez pl. éjszakai vezetésnél lehet hasznos, mivel a csökkentett fény kevésbé fárasztja a járművezetőt.

NB/ANL/OFF — ezzel a kapcsolóval egy egyszerű zajcsökkentő áramkör kapcsolható ki, ill. be. Távoli, gyengén fogható adások esetén érdemes kikapcsolni, mert a zajjal együtt esetenként a gyenge jeleket is elnyomja.

PA/CB — PA üzemmódban a rádió hangosbemondóként működik: a kézibeszélő adásgombját megnyomva a beszéd nem a CB sávon, hanem a motortérben, vagy a jármű tetején elhelyezett hangszórón keresztül fog megszólalni. Ezt a funkciót a CB üzemmódra való kapcsolással lehet deaktiválni.

A jobb felső sarokban két LED található: ezek közül a jobb oldali az adást indikálja (TX), míg a bal párja kiviteltől függően a vételi (RX), vagy — FM-et is tudó készülékek esetén — az FM módot jelzi vissza. Ez utóbbiaknál feltételezhető, hogy azért nem a meglévő AM/LSB/USB LED-ek alá került be az FM visszajelzője, mert így nem kellett újratervezni az előlapot, és a gyártó gépsorok beállításán sem kellett változtatni.

A forgatógombok, forgókapcsolók az alsó sorban kaptak helyet.

OFF/VOLUME — a készülék bekapcsolására szolgál, valamint a beépített (vagy az utastérben elhelyezett külső) hangszóró hangerejét szabályozza.

SQUELCH — a zajzár küszöbszintje állítható be vele abban az esetben, ha nem kívánjuk a csatornazajt, vagy gyengén, szakadozva vehető adásokat hallgatni. Végállásra tekerve csak a közvetlen közelben lévő állomások adása esetén fog megszólalni a rádió. DX tevékenység során épp ezért érdemes minimumra állítani, azért, hogy a távoli hívások se „vesszenek el”.

MODE — az adás-vétel modulációs módja állítható be ezzel a forgókapcsolóval: (FM)/AM/USB/LSB üzemmódok közül választhatunk.

CLARIFY — SSB üzemmódban előfordulhat, hogy a vett beszédhang természetellenes hangszínű: túlságosan mélynek, vagy magasnak (Miki egér hang) tűnik. Ilyenkor ezzel a potméterrel lehet természetes hangzásúra állítani.

RF GAIN — a rádió tartalmaz egy beépített vételi erősítőt. Ennek erősítése állítható be a potméter segítségével.

A Stalker IX-hez legnagyobb példányszámban az első két fotón szereplő kézibeszélőt mellékelték. Ennek érdekessége, hogy a piros színű potméterrel a mikrofon (és ezzel a moduláció) jelszintje igény szerint csökkenthető. A harmadik képen látható mikrofon ritkább előfordulású, potmétert nem tartalmaz.

Miért lett népszerű ez a típus, olyannyira, hogy több mint 40 évvel később, jelenleg is keresett a használt készülékek piacán?

Mivel a típus gyártása a ’80-as évek legvégén befejeződött, így nehéz fába vágja a fejszéjét az, aki jó állapotú példányt szeretne magának vásárolni. A különböző internetes adás-vételi portálok, ill. rádiós börzék kínálatát átnézve rengeteg a leharcolt, lepusztult külsejű példány: a kopott feliratú, hiányzó forgatógombos, nikotintól, ill. a kéz zsírosságától ragadó példányok semmiképp sem gondos előző gazdára utalnak. A nagyobb probléma, hogy ezek a viharvert darabok sokszor belülről is elkeserítő képet nyújtanak: szakszerűtlen javítások, hozzáértés, és műszerezettség nélkül végzett házilagos eltekergetések, „tuningolások” igazi „betegággyá” tudják tenni az egykoron hibátlan készüléket is, amely helyrehozatalához nem könnyű műszerészt találni. A figyelmetlenségből 24 voltra kötött, vagy fordított polaritással táplált rádiók meghibásodott alkatrészeinek a pótlása is komoly nehézséget okoz a gyártás leállta után három évtizeddel. Mindezek ellenére sokan irreálisan magas áron kínálják eladásra a kétes műszaki állapotú, törődést sosem kapott rádiójukat.

---