Garázs

A Yaesu FT-2980E típusú készülék egy rádióamatőröknek szánt, egysávos (VHF: 136-174 MHz), analóg, FM üzemmódú mobil adóvevő.

Talán többekben felmerül a kérdés, hogy mi értelme van „csak VHF-es” készüléket gyártani, ill. megvenni? Számtalan kétsávos (VHF & UHF) készülék van a piacon — a legtöbb valamilyen digitális üzemmódot is támogat. Csakhogy ezért cserébe kétszer, háromszor akkora összeget kell a kereskedők pénztárában hagyni amellett, hogy a többletszolgáltatások hazánkban nem minden esetben használhatóak ki. Sajnálatos, de túlzás nélkül kimondható, hogy Magyarországon a C4FM, ill. D-Star digitális üzemmódokat gyakorlatilag a kutya sem használja, ahogyan teljes a némaság a 70 cm-es FM szimplex csatornákon, és a hazai UHF átjátszókon is elvétve lehet csak bárkit találni. Ennek tükrében — amennyiben nem kívánunk külföldi tartózkodások során rádiózni — hazai környezetben bőven használható lehet egy csak VHF-es rádió is.

Az FT-2980E esetén már az első szemrevételezés során feltűnik a felesleges csicsák és sallangok hiánya, ahogyan a masszív felépítés, a nagyméretű kijelző, és a kezelőszervek minimális száma is. A rádió passzív hűtésű: a működés során keletkezett hőt a nagyfelületű, öntvény hűtőborda vezeti el. Nincs tehát zajos, hosszabb-rövidebb idő után csapágyassá váló ventilátor, ami kifejezetten előnyös tulajdonság.

Szintén erős adu a 80 W-os (!) legnagyobb kimenőteljesítmény, amellyel kiemelkedik a mobil URH FM készülékek közül. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezt folyamatosan ki is kellene használni, és minden esetben padlógázzal rádiózni, de mégis megnyugtató, hogy a 30, 10, ill. 5 W-os állások mellett van még teljesítménytartalék a készülékben — „biztos, ami biztos” alapon.

Autóban használva kifejezetten hasznos, hogy a hangerő, és a zajzár dedikált potmétereket kaptak, nem funkciógombok különféle kombinációival lehet állítani őket.

A főkapcsolót viszont nem építették egybe a hangerőszabályzóval, hanem külön gombot rendeltek hozzá, amely a kézibeszélő csatlakozóaljzata mellett kapott helyet.

Apropó kézibeszélő: a könnyebb kezelhetőség érdekében a kézibeszélőn az adásváltón (PTT) kívül is találhatóak nyomógombok: részben a rádión található funkciók érhetőek el innen is, másrészt a számbillentyűzet segítségével az üzemi frekvencia közvetlenül is beírható, vagy kiválasztható vele a kívánt memóriahely. Éjszakai használat során értékelhető igazán, hogy a kézibeszélő billentyűzete is rendelkezik háttérvilágítással — amely persze igény esetén kikapcsolható.

Ahogyan az a bevezetőben már szerepelt, az előlapi LCD kijelző kifejezetten nagy méretű, jól leolvasható. Viszont a pálcikakijelzés két évtizeddel az ezredforduló után már elég anakronisztikus: egy azonos méretű, de pontmátrix kijelző nem növelte volna meg a költségeket, ugyanakkor lényegesen jobban mutatna.

Nehezen indokolható (de sajnos több Yaesu rádiónál is alkalmazott) megoldás, hogy valamennyi csökkentett teljesítményszint egységesen „LOW” (= alacsony) felirattal jelenik meg az LCD kijelzőn, ebből viszont nem derül ki, hogy az épp a 30, a 20, vagy az 5 wattos állás. Sokkal hasznosabb lett volna a más gyártóknál is alkalmazott „L/M1/M2/H” (low/mid1/mid2/high) jelölés használata. 

200 memóriahely áll rendelkezésre a különböző csatornák tárolására, amelyekhez nevek is társíthatóak — sajnos maximum 6 karakter hosszúságban. Ez is egy olyan korlát, amely 20 évvel az ezredforduló után már nem lenne indokolt. A könnyebb hozzáférhetőség érdekében az egyes csatornák összesen 8 csoportba (bank) rendezhetőek. Mindenképpen megemlítendő előny, hogy a kimenő teljesítmény  mindegyik memóriahelyhez külön-külön eltárolható — ezt az olcsóbb rádiók nem mindegyike kínálja.

Apró „szépséghiba”, hogy a programozás alap esetben csak a készülékről végezhető el: a Yaesu nem biztosít számítógépes csatornaszerkesztési lehetőséget (szoftver + kábel). Akinek erre mégis szüksége van, egy külső gyártótól — az RT Systemstől — összesen 49 $ + vám + postaköltségért megvásárolhatja mindkettőt.

A hátlapon a hűtőbordák által (ötletes módon) mechanikusan védett SO-239-es antennaaljzat, ill. az opcionális külső hangszóró csatlakozója található. A tápfeszültséget egy kb. 10 cm hosszú kábelvégen keresztül lehet bejuttatni a készülékbe. A maximális, 80 W-os kimenőteljesítménynél már 15 A folyamatos áramfelvétellel kell számolni — ehhez asztali üzemben megfelelő tápegység, autós beépítés esetén pedig mindenképpen az akkumulátor saruira történő közvetlen csatlakoztatás szükséges (a szivargyújtó, vagy pl. az utastéri elosztótábla nem megfelelő!).

A szelektív zajzárak közül a CTCSS, ill. DCS kódokat támogatja a rádió, amelyek külön állíthatóak adás, ill. vétel oldalon is. Hasznos szolgáltatás, hogy pl. egy szkennelés során megtalált, szelektív zajzárral lezárt adás esetén egyetlen gombnyomással megtudhatjuk az alkalmazott kód értékét. 

A dokumentáció a készülékhez mellékelt, nyomtatott példány mellett az interneten is  hozzáférhető öt nyelven (sajnos magyarul nem). A 80 oldalas (!) leírás kellően részletes és jól érthető útmutatót ad a használathoz. Az FT-2980-as ún. csomagrádiós (packet) üzemmódra is alkalmassá tehető egy külön beszerezhető illesztőegység (TNC) használatával.