Garázs

Az Alinco jól csengő japán márkanév a rádióamatőrök körében, hiszen az ázsiai gyártó termékei hosszú ideje megtalálhatóak a piacon, és az eltelt évek alatt folyamatosan  bizonyították megbízhatóságukat. A PMR szabvány bevezetését követően az Alinco sem szeretett volna kimaradni az engedély nélkül használható adó-vevők piacáról, ezért termékpalettájukon gyorsan megjelentek a PMR készülékek is. Ellentétben sok más gyártó gyerekjátékra, ill. szappantartóra hasonlító rádiójával, az Alinco készülékei ugyanazt a robusztus megjelenést és korrekt műszaki felépítést nyújtják, mint amit az engedélyköteles „testvéreiknél” már megszokhattak a felhasználók. Ilyen a DJ-V446 típusú rádió is, amely ugyan már nem számít újdonságnak, azonban 2018 végén raktárfelszámolásból több német webshop kínálatában újra megjelent: korrekt áron, viszonylag nagy mennyiségben kínálták eladásra. Ennek köszönhetően vásárolhattam meg, és próbálhattam ki ezt a modellt. Rövid internetes keresés után sikerült kideríteni, hogy a DJ-V446 gyakorlatilag a DJ-S47 jelű engedélyköteles rádióamatőr készülék szoftveresen lekorlátozott verziója.

A készülék háza IPX7 tömítettségű — ezért nem fog tönkremenni egy esetleges vízzel való érintkezés után. Ehhez persze az is szükséges, hogy a csatlakozóaljzatok gumi tömítései mindig megfelelően illeszkedjenek a helyükre.
A rádió az előlapon található, narancsszínű nyomógombbal kapcsolható be. A kézi rádiók tetején elhelyezett forgatógomb más készülékeknél általában a főkapcsolóval egybeépített hangerőszabályzó szokott lenni, itt viszont csak egy jeladó, amely az előzőleg nyomógombbal kiválasztott paraméter (pl. csatornaszám, hangerő) értékének növelésére, vagy csökkentésére szolgál.

A hatdigites, 14 szegmenses alfanumerikus kijelző ma már kissé nosztalgikusnak számít, ugyanakkor feladatát tökéletesen ellátja. A zöld háttérvilágítású LCD kijelző alatt a leggyakoribb funkciók közvetlen elérhetőségét lehetővé tevő nyomógombok találhatóak. Ezekkel a menübe való belépés nélkül állítható a hangerő, a zajzár szintje, a csatornapásztázás (Scan), a szelektív zajzár (CTCSS), ill. a működési üzemmód. Ez utóbbi gomb vált a „csatornaválasztós”, ill. a „memória” üzemmódok között. A csatornaválasztós üzemmódban a 8 db PMR csatorna közvetlenül választható, míg a memória üzemmódban az előzőleg beállított 200 memóriahelyen tárolt csatorna-CTCSS kombinációk érhetőek el. A programozás elvégezhető közvetlenül a készülék billentyűzetéről, vagy adatkábel és szoftver segítségével számítógépről is. Egy speciális, ún. klónozó kábellel pedig az előzőleg felprogramozott rádió beállításai könnyedén átmásolhatóak a további készülékekre, számítógép közbeiktatása nélkül. Memória üzemmódban lehetőség van továbbá az egyes csatornák elnevezésére is. Ekkor az LCD kijelzőn nem a memóriahely sorszáma, hanem a felhasználó által megadott név fog szerepelni.
A DJ-V446 igen hasznos tulajdonsága az is, hogy pásztázás (szkennelés) során kijelzi a megtalált csatornán használt CTCSS kódot: ehhez csak a T-SQL, majd a Scan gombot kell egymás után megnyomni, és pár pillanattal később már meg is jelenik a szelektív zajzár CTCSS kódja a kijelzőn. Ez hatalmas segítség olyan esetekben, amikor egy meglévő beszélgetésbe szeretnénk bekapcsolódni (pl. PMR-DX-eléskor) — hiszen nem kell mind a 39 db lehetséges kódot egyesével végigpróbálni ahhoz, hogy a beszélgetőpartnerek a mi adásunkat is meghallják.

Az Alinco PMR készüléke normális (= az üzemi frekvenciának megfelelő) hosszúságú antennát kapott. Sok gyártó sajnálatos módon a kényelmi, ill. divat szempontokat a fizikai, műszaki elvárások elé sorolja, és 2-3 cm-es „hátvakaró” antennacsonkokkal látja el a rádióit. Ezek jelentős veszteségükkel tovább rontják a 0,5 W-s rádiók egyébként sem nagy hatótávolságát.

A DJ-V446 nagyméretű hangszóróval rendelkezik, amely nagy hangerőn is torzításmentes hangvisszaadást biztosít. Mikrofonja megfelelő érzékenységű — szintén jó beszédérthetőséggel.

A rádió gyárilag egy 700 mAh-s Ni-MH akkupakkal érkezik, amely elsőre talán szerénynek tűnhet, azonban a 0,5 W-ra korlátozott adóteljesítmény miatt bőven elegendő energiát biztosít ahhoz, hogy az adóvevő egy 8-9 órás műszak alatt végig működőképes maradjon. Amennyiben mégsem lenne elég ez a kapacitás, külön megvásárolható egy nagyobb (2000 mAh-s) akkumulátor, ill. egy speciális hátlap segítségével 6 db AA méretű alkáli-elemről is táplálható a rádió.

A Ni-MH cellák élettartamára rossz hatással van, ha a csak részben lemerített állapotukban újra töltőre helyezzük őket (memória-effektus). Ennek elkerülésére a DJ-V446-ban menüből aktiválható egy ún. „merítő” üzemmód, amellyel a töltés megkezdése előtt a szükséges mértékben le lehet meríteni a cellákat. Ilyenkor (a fogyasztás növelésének érdekében) a zajzár folyamatosan nyitott állapotban van, a kijelző teljes háttérvilágítással üzemel, és egy „DISCHG” felirat olvasható rajta. Tapasztalataim szerint a teljes mértékben feltöltött akkupakkot 7-7,5 óra alatt lehet lemeríteni ezzel a funkcióval.

Naivan azt gondoltam, hogy a használatbavétel előtt nem szükséges átolvasnom a kezelési útmutatót, hiszen már számtalan típusú készülék volt a kezemben, és bizonyára a V446-tal is el fogok boldogulni néhány próbálkozás után. Nos, becsülettel be kell vallanom: nem így történt. Azért, hogy ne legyen feleslegesen sok nyomógomb a rádión, a ritkábban használt funkciók, ill. beállítások menüből, vagy billentyűkombinációkkal érhetőek el. Mivel az LCD kijelzőn egyszerre max. 6 karakter jeleníthető csak meg, ezért néhány menüpont nevénél rövidítéseket kellett alkalmazniuk. Ezek közül számomra nem volt mind egyértelmű elsőre, ezért néhány perc sikertelen próbálkozás után inkább elővettem a kezelési útmutatót, és egyből megvilágosodott minden.☺A DJ-V446 nem az a rádió, amit az ember szívesen odaad a biztonsági őr, vagy a darukezelő kezébe. No nem azért, mintha a példaként felhozott személyek nem lennének képesek a készülék kezelésére. Sokkal inkább amiatt, mert az ipari rádiók faék egyszerűségével szemben ezt a készüléket hozzáértés hiányában pillanatok alatt el lehet nyomkodni, azután pedig a dolgozó csak csodálkozik, hogy miért nem tud kommunikálni a kollégákkal. Másképp fogalmazva: az Alinco adó-vevője (az amatőrkészülékekhez hasonlóan) nem azoknak való, akik munkaeszközként szeretnénk használni a rádiójukat, hanem azoknak, akik magáért a rádiózás öröméért rádióznak. Kiváló választás lehet például PMR-DX-ereknek a tisztességes antenna, ill. a korrekt áramköri felépítés, valamint a „CTCSS dekódolás” képessége miatt. Egy egyszerű átalakítással pedig az üzemi frekvenciatartomány „kinyitható” az UHF-sávra, a  kimenőteljesítmény pedig 5 W-ra növelhető. Ennek módja a cikk második részében ismerhető meg.

A rádió csomagolása mentes minden felesleges sallangtól, ill. bazári dizájnelemtől. Ez nem véletlen: az Alinco készülékét nem azoknak tervezték, akik a csomagoláson lévő aranycsíkok száma, vagy épp a pozitív élethelyzeteket bemutató ügynökségi fotók alapján választanak rádiót. Az adó-vevőhöz (egyben hátlapként is funkcionáló) 700 mAh-s Ni-MH akkupakkot, valamint egy 12 V @ 150 mA-s dugasztápot, illetve az akku hátára csavarozható övcsatot és egy csuklón átfűzhető zsinórt mellékelnek. Érthetetlen módon az övcsat nem a profi rádióknál megszokott rugós, csipeszes kivitelű, hanem egy egyszerű műanyagdarab. Nagy kár, hogy erre az egyébként filléres, de jelentős fizikai igénybevételnek kitett alkatrészre nem fordítottak nagyobb figyelmet. Az angol nyelvű kézikönyv kellően részletes és teljes terjedelmű, nem pedig az utóbbi években sok gyártónál elterjedt „butított”, pár oldalas verzió, amely csak arra szolgál, hogy jogilag ne legyen támadható a cég a használati útmutató hiánya miatt. Ami pedig számomra igazi „Hűha!” érzést okozott az a mellékletként adott, nyomtatott kapcsolási rajz! Ez a híradástechnikában kb. a ’80-as évek közepéig−végéig volt szokás — azóta nem találkoztam ilyen figyelmességgel.

2019.02.19.
Frissítve: 2021.07.29.
Szegecs