„Hagyományos” (VHF) APRS tapasztalatok Budapest és Bécs között 2026 nyarán

Anytone AT-D878UVII Plus DMR rádióval és 1/4 λ-s mágnestalpas antennával…


Előzmények & technikai háttér
Műszaki háttér
A Budapest-Bécs viszonylaton korábban már több APRS tesztet végeztem, a tapasztalatokat minden alkalommal közzé tettem itt a garazs.de-n. 2026 nyarán egy autós útra volt alkalmam utasként társulni, és — élve a lehetőséggel — az Anytone AT-D878UVII Plus rádiómat, illetve egy Diamond MR-77B mágnestalpas antennát is magammal vittem. Ahogyan az a cikk címéből látszik, ezúttal a „hagyományos” (144,800 MHz) APRS üzemmódot teszteltem. A korábbi autóbuszos utak során csak kompromisszumos gumiantennát tudtam használni: bíztam benne, hogy ezúttal egy rendes mágnestalpas antenna, az alatta lévő nagy fémfelülettel együtt lényegesen hatékonyabb lesz majd.
Az antenna kábelének elvezetését nehezítette, hogy a jármű tetején mindkét oldalon egy-egy műanyagborítású sín fut végig, amely eltartotta a koaxot a tetőlemeztől. Attól tartottam, hogy emiatt majd nagy sebességnél a kábel folyamatosan hozzá fog verődni a tetőhöz. Szerencsére nem így történt: semmilyen plusz zaj nem származott ebből. A rádiót az ülés szélére, a két lábam közti hátizsák fülére rögzítettem a beépített övcsat segítségével — így egyrészt védve volt a leeséstől, másrészt a kijelző mindvégig jól leolvasható maradt. 5 wattos kimenőteljesítményt és 180 másodpercenkénti automatikus táviratküldést állítottam be, de néhány nevezetesebb, ill. magaslati helyen kézzel is indítottam adást.


A bejárt útvonal
Egy szombati napon a korai órákban, kifogástalan időjárás mellett indultunk Budapest belvárosából, majd az M1-es autópályán Hegyeshalomig eljutva, az osztrák A4-es autópályán tovább haladva jutottunk el Bécsig.
A bejárt útvonal
forrás: aprs.fi
Amint az a fenti térképen látszik, az APRS rendszerbe való feljutás végig folyamatos volt, egyedül Bábolna és Győr, valamint a Fertő tó és Maria Ellend között nem értek célba a távirataim.


Az első osztrák kapuállomásra történő feljutás már a határátlépést követően, a Fertő tóhoz közel történt (kék nyíl az alábbi térképen): az 1800 méteren található Stuhleck csúcson üzemelő OE6XTR állomás vette (sárga nyíl), majd továbbította a Bécstől északra lévő OE3BUB-10 felé:
Az első feljutás osztrák hálózatra
forrás: aprs.fi
Az út hátralévő részében a fenti térképen látható további állomások játszottak közvetítő szerepet az APRS hálózatra történő sikeres feljutásban.


A légvonalban áthidalt távolságok
Áthidalt távolságok

Az aprs.fi által naplózott — az út során áthidalt — legnagyobb távolság 120,2 km volt, amelyet még Magyarországon sikerült megvalósítani: az OE6XTR állomás (Stuhleck 1800 m) megismételve a Lébény után vett táviratomat továbbította azt az OE3PDB-3 (Waldheim) felé is:
Nem közvetlen összeköttetés volt
Érdekesség, hogy a belföldi távirataim legtöbbjét (11 darabot) a Pannonhalma közelében (Baráti-hegy - 311 m) található HG1PNY-1 jelű kapuállomás vette.


A rádióm által vett APRS táviratok

Az út során folyamatosan érkeztek az APRS táviratok a készülékre, amelyeket kényelmi okból csak a megérkezést követően, számítógéppel kiolvasva, és csv-be exportálva elemeztem.
Összesen 185 darab távirat volt a rádió memóriájában, amelyek közül mindössze 11 volt olyan, amely közvetlenül vett volt: tipikusan valamelyik kapuállomás állandó időközönként kisugárzott ún. beacon-ja:
Közvetlenül vett állomások
Az APRS rendszerben nemcsak pillanatnyi földrajzi koordináták megosztására van lehetőség, hanem pl. időjárásjelző állomások mérési adatainak publikálására is — noha ez a fajta forgalom évek óta elenyésző az előbbihez képest. Az út során kapu-, és ismétlőállomások közreműködésével három időjárás-állomást sikerült venni a rádiómmal:
Időjárás adatok
Az APRS hálózatra „jelentő” időjárás-állomások a páratartalom (Humidity) mellett a pillanatnyi hőmérsékletet (Temperature) küldik fel a hálózatba. Noha a rádió képernyőjén az adatok °C-ban jelennek meg, a naplóba Fahrenheit-fokban kerülnek bejegyzésre, ezért szerepel 57, ill. 60-as érték a rovatban.

Mozgó állomások táviratai
A naplót átböngészve számos mozgó állomásra bukkantam. Ezeknél a sebesség rovatban is szerepel érték, ill. általában a text rovatban is olvasható valamilyen utalás arra, hogy nem fix állomásról van szó.
Mozgó állomások
Take it easy”, vagyis „Vedd könnyedén!” — üzeni Harald (OE6HEF), 150 km/h-s tempóval.☺(Mielőtt egyből gyorshajtást kiáltanánk, nem árt figyelembe venni, hogy a rádiókba épített GPS nem minden esetben szolgáltat pontos adatokat, így ezek az értékek inkább tájékoztató jellegűek.)
Az OE1FFS-9 jelű állomás minden bizonnyal hibásan van konfigurálva — mással aligha magyarázható, hogy az önmagát tűzoltólaktanyaként (!) definiáló állomás hogyan mozoghat (!) folyamatosan 31 km/h-s sebességgel, miközben több mint 9000 km-re (!) található Ausztriától.☺☺☺
Szintén hibás adatokat szolgáltat az OE3TEC-7 időjárás-állomás, amelynek távolság és sebesség értékei egyaránt irreálisak.


Zárszó
A teszt érdekes tapasztalatokkal szolgált, egyúttal megerősítette azt a régóta ismert tényt, hogy még egy viszonylag rövid (negyedhullámú), de megfelelően méretezett külső antenna is nagyságrendekkel jobb hatásfokkal működik, — akár adásról, akár vételről van szó — mint a kézi rádiók veszteséges gumiantennái.


2026.07.28.
Szegecs