Tartós teszt: Anytone AT-D878UVII Plus

DMR rendszerű, APRS üzemmódot is támogató rádióamatőr kézi adóvevő…

Anytone AT-D878 UVII Plus
A patinás japán adóvevő-gyártók (Icom, Kenwood, Yaesu) készülékei mellett már évekkel ezelőtt megjelentek az ún. „kínai rádiók”, amelyek az európai fül számára furán hangzó márkaneveikkel, bazári külsejükkel kezdetben igencsak lenézettnek számítottak. Időközben aztán több kínai gyártó is komoly pénzeket fordított a fejlesztésre és a gyártástechnológia korszerűsítésére, így mára már szép számmal vannak köztük olyanok is, amelyek simán felveszik a versenyt az első mondatban említett neves gyártók készülékeivel. Más kérdés, hogy emiatt az árszínvonaluk sem a — magyar amatőrök által megszokott — Temu-ról, AliExpress-ről 6…12.000 Ft−ért beszerezhető kategória.

A garazs.de rendszeres olvasóiban joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért vásároltam egy újabb DMR rádiót, amikor több mint két évvel ezelőtt mindhárom digitális URH rendszert (D-Star, C4FM, DMR) kipróbáltam, majd tapasztalva ezek hazai kihasználatlanságát, szépen sorban el is adtam őket (jelentős anyagi veszteség elkönyvelése mellett).
A válasz az Anytone 878-as beépített APRS „modemjében” rejlik: korábban ezt a funkciót csak a többszázezres kézi rádiók tudták, az Anytone viszont mindössze 215 €-ba került, ráadásul alapból egy igencsak combos akksit és számtalan kiegészítőt adnak hozzá, amelyekért a japánoknál még külön kell(ene) fizetni. De ne rohanjunk ennyire előre!


Mi van a dobozban?
Anytone AT-D878UV II Plus - Mi van a dobozban?
A rádió és a hozzá való SMA csatlakozós antenna mellett 3100 mAh-s Li-ion akku, beleállítós töltő, övcsat, USB-s adatkábel, két matrica, nyomtatott használati útmutató, valamint Bluetooth-os PTT gomb található a csomagolásban. Utóbbi csuklóra, vagy épp a gépkocsi kormányára rögzítve teszi kényelmesebbé a rádió használatát, mert az adásindításhoz nem kell kézbe venni a rádiót.
Az Anytone dobozba egyébként kifejezetten kis alapterületű, ugyanis nem egymás mellé, hanem alá/fölé pakolták be a komponenseket.


A műszaki adatok rövid összefoglalója
►A rádió UHF, ill. VHF sávon is működőképes, adásra gyárilag csak a rádióamatőrök számára engedélyezett tartományra van nyitva. Kimenőteljesítménye mindkét tartományban négy fokozatban szabályozható. (Low: 1 W, Mid: 2,5 W, High: 5W. Ezek mellett mindkét sávban rendelkezésre áll egy ún. „Turbo” mód, amely UHF sávban 6, míg VHF-en 7 watt RF kimenő teljesítményt ígér.)
►A színes kijelző 1,77" átmérőjű, hagyományos (= nem érintésérzékeny) típus. A számbillentyűzet mellett összesen 5 darab, tetszőleges funkcióval ellátható nyomógombot is elhelyeztek a rádió előlapján, ill. oldalán. Mivel a programozó szoftverben külön definiálható, hogy mi történjen a gombok rövid, ill. hosszan tartó megnyomásával, így összesen 10 — általunk választott — parancs adható ki anélkül, hogy ehhez külön be kellene lépnünk a menübe.
►A beépített memóriát összesen 2 GB méretűre bővítették — ennek köszönhetően 4000 csatorna, 250 zóna, 10.000 beszédcsoport, ill. összesen 500.000 DMR ID (felhasználói azonosító) tárolása (és vétel esetén a kijelzőn történő megjelenítése) lehetséges, ami a DMR hálózat jelenlegi felhasználóinak számát elnézve egy jó darabig még elegendő lesz…
►A keskenysávú FM, ill. a DMR jelek mellett a műsorszóró (WBFM) sáv vételére is képes a rádió a 87,5…108 MHz közötti tartományban.
►Érdekesség még a rádióamatőr gyakorlatban nem, cserébe a professzionális alkalmazásokban gyakran használt DTMF, SEL2, ill. SEL5 kódok támogatása.
►A beépített a GPS vevő — bekapcsolt állapotban — a pillanatnyi földrajzi koordináta meghatározása, DMR módban az ellenállomás távolságának megjelenítése mellett többek között a belső óra szinkronizálására is képes.
►A szintén beépített Bluetooth modul segítségével headset-et, vagy a csomagban alapból mellékelt külső adásindító gombot csatlakoztathatunk a rádióhoz.


A használat során szerzett tapasztalatok
Anytone D878 oldalról
A D878 UVII Plus oldalnézetből

Az Anytone D878UVII Plus kézbe véve kifejezetten igényes benyomást kelt: ezen már semmi nyoma a párezres kínai rádiók gagyi hatásának. Az illesztések pontosak, az anyagválasztás szintén jónak tűnik. A készülékház a műszaki adatok szerint IP54-es védettségű, a külső mikrofon/fejhallgató jack csatlakozók a méretüket, ill. bekötésüket tekintve pedig „Kenwood-kompatibilisak”. A billentyűzet gombjait határozottan kell megnyomni — cserébe viszont minimális a véletlen „elnyomkodás” esélye.

A rádióba épített antennaaljzat a kínai készülékeknél elterjedt módon „SMA-papa” típus (nem pedig „mama”, mint az Icom, Kenwood rádiók esetében). A mellékelt antenna a felirata szerint kétsávos (VHF+UHF), ezt a műszeres méréseim igazolták ugyan, azonban a fizikai méret miatt a VHF sávos hatásfok nagyban elmarad az UHF-étől.
Anytone antenna
Egy NanoVNA H4 műszerrel vizsgálva a rádióamatőr sávon 2 alatti SWR-t mértem, ami egy gumiantenna esetén jó értéknek számít.
Anytone gyári antenna UHF sávon


Tápellátás
3100 mAh-s akku
A készülékhez 3100 mAh-s akkut adnak, de külön rendelhető hozzá kisebb kapacitású (ezáltal laposabb) 2100 mAh-s verzió is. Persze a T. Olvasó joggal mondhatja, hogy „a nyomdafesték bármit elbír”, de tény, hogy a 3100 mAh-sra feliratozott akku érezhetően tovább bírja, mint az általam korábban más rádiókkal használt, kisebb kapacitású (2000 mAh alatti) Li-ion pakkok. A töltési időből, ill. a töltőáramból visszaszámolva is arra juthatunk, hogy a gyártó által ráírt 3100 mAh kapacitás nem átverés, hanem tényleg valós. A vastagabb akku előnye még az is, hogy sokkal stabilabbá válik tőle a rádió: asztalra állítva nem dől fel magától, vagy az ablaknyitás hatására keletkezett huzattól…☺ Igazán itt volna az ideje, hogy a nagynevű gyártók is kövessék a példát, és ne 1500, meg 1800 mAh-s vicc-kategóriás akkukkal árulják a többszázezres rádióikat, amelyek két-három PTT megnyomás után már jelzik, hogy kezdenek merülni…


A külön beszerezhető teleppótló
Anytone teleppótló
Amennyiben a rádiót otthoni bázisállomásként szeretnénk használni, akkor az opcionális külső mikrofon, hangszóró mellett praktikus egy stabil tápegység is, hogy ne az akku élettartama csökkenjen a folyamatos töltéssel-kisütéssel. A D878 viszont nem tartalmaz külső DC tápfeszültségcsatlakozót, ellenben egy külön megvásárolható teleppótlóval (angolul: battery eliminator) ez a probléma is leküzdhető. A teleppótló egy üres akkuház, amely nem tartalmaz cellákat. Feladata mindössze annyi, hogy belepasszoljon a rádió akkutartó részébe. A belőle kijövő vezetéket pedig vagy gépkocsi szivargyújtójába, vagy asztali tápegység ugyanilyen aljzatába tudjuk csatlakoztatni. A 12 volt -> 7,2 volt átalakítást a teleppótlóban található áramkör végzi el.


Bekapcsolás, ill. a kijelző használhatósága
A hangerőszabályzóval egybeépített mechanikus főkapcsolót elforgatva kb. 14 másodperc telik el, mire a rádió betölti a saját szoftverét, és használhatóvá válik. Ez ugyan nem egy villámgyors érték, de együtt lehet vele élni.
A főmenü és ikonjai
A menürendszer megjelenése a régi, kétezres évekbeli Nokia telefonokat idézi. Ezzel egyébként nincs semmi gond, sőt! Számomra fontosabb az áttekinthető kezelhetőség, mint a felesleges csicsák, ill. animációk, amelyek csak elvonják a figyelmet.
A kijelző mérete ugyan lehetne kissé nagyobb, de az információk, ill. az egyes menüpontok szövegei így is jól olvashatóak. Nem volt panaszom sem a fényerőre, sem a kontrasztra még kültéri használat során sem, viszont az automatikus elalvás időzítését érdemes a gyárinál hosszabbra állítani. A képernyőn megjelenő szövegelemek színei a programozó szoftveren belül tételesen állíthatóak — én maradtam a gyári alapértékeknél.
Jellegzetes képernyőképek
Jellemző képernyőképek egy és két VFO-s üzemmódban, gyári alap színbeállítások mellett.


Szoftveres támogatottság, felhasználói dokumentáció
A gyártó oldaláról letölthető a folyamatosan naprakészen tartott firmware (amelybe nemcsak az esetleges hibajavítások, hanem új funkciók is belekerülnek), ill. az a CPS program, amellyel a memóriahelyek tartalmát, a készülék egyéb beállításait szerkeszthetjük, de ebben nyílik lehetőségünk arra is, hogy az APRS modem által vett csomagokat exportáljuk későbbi feldolgozás, vagy archiválás céljából. A CPS-hez készített használati útmutató eléggé slendrián: nem mindegyik menüpont, ill. beállítás, vagy rövidítés funkciója, jelentése van kifejtve, ezért ennek a rádiónak a felprogramozásához érdemes némi tapasztalattal rendelkezni, vagy ennek hiányában megkérni valaki mást a feladatra.
Szintén elektronikusan férhető hozzá a nyomtatottnál részletesebb felhasználói dokumentáció, amit viszont kissé szedett-vedettnek éreztem: a kicsomagolt mappában több olyan fájl is található, amelyet különféle rádiós közösségi oldalakról mentettek le, és egy-egy probléma megoldását, vagy egy-egy funkció részletesebb használatát mutatják be. Igényesebb lett volna mindezt egy egységes keretbe foglalni.


GPS
A beépített GPS érezhetően kevésbé érzékeny, mint pl. az általam korábban kipróbált Icom ID-51E-é, ami a gyakorlatban abban érhető tetten, hogy az Anytone bekapcsolás után beltérben nehezebben (vagy egyáltalán nem) talál pozíciót, szemben az ICOM-mal, ami viszont pillanatokon belül. Persze nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy utóbbi majdnem háromszor drágább az előbbinél. Szabadban az Anytone GPS-ével sincs probléma, és érdekes módon az autó fémkarosszériájának jelcsillapító hatása sem okozott neki problémát.


Hangminőség
Noha csak mindössze néhány aprócska lyukon keresztül érkezik a hang a nyomógombok mögé elhelyezett hangszóróból, ám ennek ellenére mégis tiszta, szabadtérben is jól érthető (!) hangzást produkál az AT−D878UVII+. Az új, korszerű technikák iránt nem érdeklődő, azokat megismerni elvből nem akaró amatőrök gyakran kifogásolják a DMR rendszer által nyújtott hangminőséget, pedig ezek alapvetően ipari rádiók, amelyek célja az, hogy az üzenet kifogástalanul, félreérthetetlenül célba érjen. A D878 hangminősége semmivel sem rosszabb, mint egy átlag mobiltelefoné.
Anytone hangszóró


APRS konfigurálás
Számomra ez volt a legfontosabb tulajdonság, ami miatt a készülék megvásárlása mellett döntöttem. Az APRS üzemmódnak komoly tábora van a rádióamatőrök között az Egyesült Államokban, Japánban és Nyugat-Európában. Hazánkban már kevésbé, pedig egyáltalán nem új üzemmódról van szó. Míg korábban külön illesztőt kellett barkácsolni a meglévő adóvevőkhöz, addig az Anytone integrálva tartalmazza a szabványos APRS TNC-t. A konfigurálás egy része a készülék billentyűzetéről is elvégezhető, de a részletes paraméterezéshez szükség van a gyári CPS programra, majd azt követően a beállítások adatkábellel történő áttöltésére.
APRS beállítások
Amint az a fenti képernyőképből látszik, beállítható a hívójel, az adatcsomag útonala (PATH), a táviratba opcionálisan beilleszthető egyedi szöveg, ill. meghatározható az az ikon is, amely meg fog jelenni pl. az aprs.fi oldalon az azonosító mellett.
Az APRS részletes beállításáról ide kattintva olvasható egy korábbi cikkem.


A sikeresen fogadott APRS táviratok megtekintése a képernyőn
A rádió által hibamentesen vett APRS táviratok akár számítógép nélkül, közvetlenül a rádió kijelzőjén is böngészhetőek. A könnyebb olvashatóság érdekében az információk több lapra vannak szétbontva, amelyek között a kurzormozgató nyilakkal léptethetünk. Az „APRS Info” főoldalán időrendi sorrendben szerepelnek a vett táviratok, az egyes sorok elején a küldők hívójeleivel. Ezek közül tetszőlegeset kiválasztva első lapon felül ismét a hívójelet, alatta a vétel időpontját, a légvonalbeli távolságot, ill. az ellenállomás koordinátáit találjuk (természetesen csak abban az esetben, ha ezeket tartalmazta a távirat). Külön lapfülön olvasható az ellenállomás által opcionálisan küldött megjegyzés (Remarks).
APRS távirat képernyőképei
A Path fülön olvasható adatokból könnyen megállapítható az is, hogy az adatott távirat közvetlenül, vagy ismétlő-/kapuállomásokon át jutott el hozzánk. Az ötödik lapon pedig opcionális adatokat tekinthetünk meg, pl. mozgó állomás esetén a haladás sebességét, irányát, vagy időjárásjelentő állomásoknál a hőmérséklet és páratartalom adatokat:
Kiegészítő adatok


Összefoglalás
A rádiót a 2023 nyári kézbevétel és konfigurálás óta kisebb-nagyobb szünetekkel, de folyamatosan használom. Összességében meg vagyok vele elégedve: ennyi pénzért (215 € @ WiMo) APRS képességekkel is rendelkező kézi rádiót egyelőre nem kínál más gyártó.
Más kérdés, hogy — amint arról már más cikkben írtam — a hazai DMR hálózat hiába épült ki országos lefedettséget biztosítva, érdemi forgalmazás gyakorlatilag nem történik rajta. Kizárólag hazai DMR-ezni tehát sem ezt, sem más készüléket nem érdemes venni (sajnos). Külföldre utazás előtt viszont érdemes a felkeresni kívánt ország/város helyi DMR átjátszóit előzetesen beprogramozni a készülékbe, hogy lássuk (halljuk): milyen lehetne akár idehaza is a digitális rádiózás.
APRS üzemmódban viszont belföldön is érhetünk el sikereket: országos lefedettség ugyan nincs, ám előbb-utóbb nagy valószínűséggel fel fogunk tudni jutni a hálózatra, és ha egy-egy ismétlő-/kapuállomás vételkörzetében tartózkodunk, akkor még táviratok is fognak érkezni. Az országhatárokat átlépve pedig az APRS esetében is „kinyílik a világ”: Ausztriában, Németországban számos állomás jelét közvetlenül is fogtam. A jártamban-keltemben szerzett VHF-APRS tapasztalataimat részletesen megosztom itt a garazs.de „Hagyományos (VHF) APRS” rovatában.


2023.07.26-2026.07.10.
Szegecs