Garázs

A rádiós adatátvitelt és a GPS-alapú helymeghatározást egyesítő APRS rendszerhez az utóbbi években már nemcsak erre képes rádióamatőr adóvevővel, vagy épp egy olcsón beszerezhető LoRa APRS panellel csatlakozhatunk, hanem már okostelefon segítségével is. Közhely, hogy a mai okostelefonok gyakorlatilag számítógépek telefonházba csomagolva: a GPS vevő mellett internethozzáféréssel is rendelkeznek (Wifi vagy GSM hálózaton keresztül). Hardver szinten ennyi pont elég ahhoz, hogy a nemzetközi APRS hálózatba is tudjunk küldeni adatot, már csak megfelelő szoftverre van szükség, amely a GPS jeleket megfelelő módon átalakítja, és adatkapcsolaton keresztül APRS csomagként beküldi a rendszerbe.

— Mikor jöhet ez jól?  — Leginkább, ha olyan helyen vagyunk, ahol nincs a közelben APRS kapuállomás (iGate): ilyenkor csak a TCP/IP (internet) kapcsolat jöhet számításba.

Ebben a cikkben az iPhone telefonokhoz, ill. iPad tabletekhez készített aprs.fi for iOS alkalmazást mutatom be, de az Android tulajdonosoknak sem kell csüggedniük: hasonló funkciókkal rendelkezik az APRS Droid nevű app is.

---

Az aprs.fi weboldalt szinte mindenki ismeri, aki valaha is kapcsolatba került az APRS rendszerrel: ez egy olyan portál, ahol térképre illesztve tanulmányozhatjuk az éppen aktív APRS állomásokat, nyomon követhetjük haladási útvonalukat, de naplószerűen kilistázhatóak az egyes végpontok által vett adatcsomagok, két végpont közti távolság, stb., stb.

Az aprs.fi iOS-re készített változatát legegyszerűbben a hivatalos helyről a telefonon/tableten megtalálható App Store alkalmazásból tölthetjük le.

— Igen, ez a program fizetős. 2990 Ft az ára, ami nem előfizetési díj, hanem egy egyszeri költség. Tudom, hogy most a hazai rádióamatőrök jelentős része felhorkan, hogy „Mi az, hogy nincs ingyen? Akkor nem kell!”, de valójában ezért az egyszeri összegért egy folyamatosan fejlesztett, jó szolgáltatásokkal rendelkező, stabil programot kapunk — kevesebb pénzért, mint amennyibe pl. egy normális minőségű N csatlakozó kerül. Persze, ha a másik alternatíva a cigi, meg a hitvány minőségű szesz (főleg ez utóbbi nem idegen a hazai amatőröktől☺), akkor persze hiába érvel bárki is bármiféle szoftver beszerzése mellett.

---

Az alkalmazás első indításakor a pillanatnyi tartózkodási helyünktől függetlenül Finnország aktuális APRS helyzetképe töltődik be: ekkor ugyanis még a program nem rendelkezik a GPS használatához szükséges engedélyünkkel, — így értelemszerűen nem tudhatja hol vagyunk. Néhány másodpercen belül felbukkan az ablak, amelyben megadhatjuk az erre vonatkozó hozzájárulást.

A képernyő alján a legfőbb funkciók gyorsgombjai találhatóak: Map (térkép), Search (keresés), Beacon (saját APRS csomagunk felküldése a hálózatba), Messages (üzenetek-inaktív), More (tovább…).

Előként bökjünk a „More” gombra! A „Settings” (beállítások) almenüben gyakorlatilag a térkép megjelenésének részleteit tudjuk testre szabni: milyen információk jelenjenek meg, ill. mennyi ideig maradjanak láthatóak a vett állomások adatai, ill. esetleges haladásuk nyomvonala. Ugyanitt van lehetőségünk a fizikai értékek (távolság, sebesség, légnyomás) mértékegységrendszerének (SI/angolszász) beállítására.

A „More”-on belüli „My Account” (saját profilom) felületen kell megadnunk az aprs.fi weboldalon regisztrált felhasználónevünket, ill. jelszavunkat. Ezzel próbálják meg elejét venni annak, hogy illetéktelenek mások rádióamatőr hívójelével visszaélhessenek. Sajnos utóbbira ennek ellenére is tucatnyi lehetőség van, — de nem kívánok senkinek sem tippeket adni ezzel kapcsolatban…

A „More”-on belüli többi lappal egyelőre nem kell foglalkoznunk. Bökjünk rá inkább az alsó sorban, középen található „Beacon” nevű ikonra!

Miután a GPS-hez való hozzáférést korábban már engedélyeztük, az aktuális pozíciónk olvasható lesz a képernyő felső részében (lila számok). Az „Accuracy” értéke azt mutatja meg, hogy mennyire pontos a pillanatnyi helymeghatározás. Mivel még nem állítottuk be a mobilos APRS végpontunk hívójelét és ikonját, ezek helyén „New Station” és egy „>” jel szerepel. Bökjünk rá a „New Station” szövegre, mire felbukkan egy ablak, ahol megadhatjuk a rádióamatőr hívójelünket, ill. a használni kívánt SSID-t. Utóbbi általában egy 1…15 közötti szám, amelynek szerepe, hogy az ugyanazon rádióamatőr hívójelhez tartozó, különböző APRS eszközök egymástól megkülönböztethetőek legyenek.

A hívójel és az SSID sikeres beírása után visszakerülünk az előbbi „Beacon” menübe, ahol már látható is az általunk megadott APRS azonosító, ikonként pedig alapértelmezésben egy telefonkagyló szimbólumot választ ki nekünk a program. Természetesen lehetőségünk van ezt is megváltoztatni: az ikonra történő rábökéssel egy új lapra kerülünk, ahol közel száz, különféle ikon közül választhatjuk ki a nekünk éppen tetszőt, — vagy inkább praktikusan az aktuális helyzetnek leginkább megfelelőt.

A „Comment” mező kitöltése opcionális: az ide írt szöveg az aktuális pozícióval együtt beküldésre kerül az APRS hálózatba, amit aztán bárki megtekinthet, aki a térképen a hívójelünkre kattint. Hasznos funkciója lehet(ne) ennek például kitelepülések során: beírhatjuk azokat a frekvenciákat és üzemmódokat, amelyeken elérhetőek vagyunk. Pl.: „QRV @ 145.500 & 70.450 FM”, amiből a térképen ránk kattintó tudni fogja, hogy a 2 méteres, és a 4 méteres URH sáv hívófrekvenciáin vagyunk vételen, FM üzemmódban. Máskülönben valószínűleg arról sem értesülne, hogy egy másik amatőr pont kitelepülésen van, és épp megpróbál összeköttetéseket létesíteni másokkal. Hiába lenne ez egy praktikus megoldás: a magyar amatőrök körében mégsem terjedt el. Persze ismerve a hazai viszonyokat, ezen nincs mit csodálkozni: internetes csoportokban rendszeresek a kirohanások a nyugdíjkorhatár közeli-feletti rádióamatőrök részéről, miszerint aki nem maga építi a készülékét, az ne merje magát rádióamatőrnek nevezni (sic!), aki pedig egy szikratávírónál bonyolultabb eszközt vesz kezébe, az maga patás ördög, — ezért tömjénfüsttel kell elűzni. Aztán meg megy a kesergés, hogy „Kihal ez a szép hobbi…"☺☺☺

Visszatérve az alkalmazás használatához☺:

A „Minimum transmit interval”, ill. a „Maximum transmit interval” értékek két időzítőt állítanak be: az első értéke azt szabja meg, hogy mi az az időtartam, aminek mindenképpen el kell telnie két adatcsomag APRS hálózatba küldése között — még akkor is, ha közben változik a pozíciónk, míg utóbbinál azt lehet beállítani, hogy a beállított időközönként akkor is kerüljön adatcsomag beküldésre, közben nem változik a helyzetünk.

Az adattovábbítás egészen addig nem kezdődik meg, amíg a képernyő felső részében található „Beacon your position” kapcsolót nem aktiváljuk. Ezt követően az APRS csomagjaink automatikusan, vagy manuálisan (a „Beacon now!” szövegre kattintva) fognak elküldésre kerülni az APRS hálózatba. Az alábbi térképrészleten egy buszos utazás nyomvonala látható:

A térkép forrása: aprs.fi weblap

Az alkalmazás leírásában külön felhívják a figyelmet arra, hogy a folyamatos GPS, ill. adatforgalom miatt a telefon (tablet) akkumulátora a szokásosnál jóval drasztikusabban merül — még kikapcsolt képernyő háttérvilágítás esetén is. Ezt magam is meg tudom erősíteni: az amúgy is döglődő akkumulátorral rendelkező, de egy munkanapot még éppen kibíró iPhone SE2 egy kb. 60 perces utazás során közel több mint 25 százalékot veszített töltöttségéből.

Összességében elégedett vagyok a programmal: véleményem szerint megérte az árát.

A cikk folytatásában azt mutatom be: hogyan használható az aprs.fi for iOS alkalmazás külső rádiós modemek (pl. LoRa) vezérlésére.

---